A téma
A Kortárs Művészeti Intézet termeiben szervezett
bemutató videó portrékra épül, melyek öt
magyar és öt horvát, mezőgazdasággal foglalkozó
család mindennapjait mutatják be.
Az elmúlt 13 évben Kelet Európában gazdasági,
szervezeti és szociális átrendeződésnek lehettünk
tanúi. Az európai integráció közeledtével
a társadalom a szocialista-kommunista formából kapitalista
rendszerré alakul át.
A kiállítás olyan kérdésekre keresi a választ,
mint hogy hogyan változtatja meg ezen átalakulás a családok
életét? Továbbá megfigyelhető-e ennek következtében
átformálódás az emberek viszonyrendszerében,
a családban, a munkában, a természetben és a tenyésztésre
választott állatokban, azaz a politikától független
tényezőkben?
E tárlat arra vállalkozik, hogy társadalmi összetettségében
fessen le egy kevéssé ismert életformát.
A három terem
"Napok és tárgyak" a címe a fő elrendezésnek, ami a Kortárs Művészeti Intézet Uitz termében kerül kiállításra. Központi elemét tíz rövidfilm bemutatása képezi, ami a tíz család egy munkanapját, a tárgyak használatát, az étkezést és a házimunkát követi végig. A bemutató építése közben a családok közreműködnek saját tárgyaik elhelyezésében: Kristina Leko megszervezte, hogy az érintettek mind Horvátországból mind Dunaújváros környékéről részt vehessenek a rendezés folyamatában.
"Info-terem". A kiállítás egy másik termét információs sarokká alakítjuk át. Itt összegezzük témával kapcsolatos kutatásainkat. Olyan anyagokat teszünk itt mindenki számára olvashatóvá, amelyek a gazdaságok működésérol, a tejtermelésről szólnak. Statisztikák, magyarázó anyagok láthatók itt, valamint olyan szabályozók, amelyek a gazdaságok európai integrációs kötelezettségeit és szabályait vetítik előre. Olyan anyagokat is itt gyűjtünk össze, amik a mezőgazdaság támogatási rendszerérol szólnak.
"Videó riport terem". Alagsori termünk a résztvevő családok szóbeli kommentárjainak van fenntartva, filmes összeállítást láthat itt a néző, ahol a szereplők problémáikról és helyzetükről beszélnek. Az állásfoglalások a politikaiaktól a személyesekig váltakoznak: szabálytalanságokról, a földek eladásáról, korrupcióról, a mezőgazdaság támogatásának áttekinthetetlenségéről szólnak. Az Európai Unió szabályai a családok számára teljesíthetetlen feltételeket, kiszolgáltatott helyzetet jelentenek. Kérdés, milyen perspektívát jelent a jövő e vállalkozóknak és milyen reményeket táplálhatnak gyermekeik és jószágaik számára?
A családok kiválasztásának szempontja a mezőgazdasággal foglalkozók különböző típusainak bemutatása volt.
A projektben két ország és két város kerül összehasonlításra: Magyarország és Horvátország, Dunaújváros és Slavonski Brod. A két város lélekszáma közel azonos (40, illetve 50 ezer lakos), és történelmük is összevethető a huszadik század második felében. Mindkettőben az ötvenes években jelentős fémipar települt az eredetileg mezőgazdasági területre. A kis családi gazdaságok problémái a két országban közel azonosak, minthogy azok egy adott helyzetre épülő átmeneti periódusból erednek.
Kristina Leko munkája igen egyedi vállalkozás. A kortárs
képzőmuvészet helyszínét, a galériát
eszköznek használja arra, hogy közérdekű, mindannyiunkat
érintő kérdésekre keresse a választ. Nem
a művészet megjelenési formája, hanem tartalma érdekli,
hogy visszatérhessünk ahhoz az ősi ideához, miszerint
a művészet az emberi kommunikáció alapvető
eszköze, mely összeköt, tanít és provokál,
egyszerre, miközben emberi sorsokat és gazdag érzelmeket
tesz közkinccsé.