Sárga reliefek

Haász István kiállítása

2000. augusztus 25. – október 1.
MegnyitóOpening: 2000. augusztus 24. 18:00

Haász István jellegzetesen közép-európai művész, ennek minden előnyével és hátrányával. A magyar műtörténeti kapcsolódási vonatkozások teljesen egyértelműek, hiszen a konstruktívizmus a XX. századi magyar avantgárd leglényegesebb, meghatározó iránya volt a múlt század tízes és húszas éveitől kezdve, vissza-visszatérő hullámokban az egész században. A kiindulópont természetesen Kassák Lajos volt, vagy elég csak a Bauhauson át egészen Moholy-Nagy Lászlóig ívelő vonalra gondolni. Ez a tradíció újraéledt Magyarországon a hatvanas években, és igen következetesen komoly szerepet já tszott a hetvenes években egyre markánsabban jelenlévő neoavantgárd művészetében. Az idős Kassák művészete, Korniss Dezső 70-es évekbeli geometrikus művei, valamint Bak Imre, Fajó János és Nádler István ugyancsak geometrikus absztrakt művészeti periódusa az, ami közvetlen megelőzte Haász István munkásságát és tette egy műtörténeti folyamat részesévé.Hasonló folyamatok Közép-Európában mindenütt tettenérhetőek, mint ahogy ezt a kilencvenes évek elején a „Reduktivizmus, Absztrakció Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon 1950–1980" című bécsi kiállításon a Museum Moderner Kunst összefoglalta. Haász munkássága könnyedén rokonítható Henryk Stazewski relief felfogásával, vagy a cseh Stanislav Kolibal doboz-objektjeinek tárgyi világával. Nyilvánvaló, hogy a még tágabb, egyetemes művészeti vonatkozások, mint a hard edge, svájci konkrét művészi törekvések, vagy a shaped canvas, colour-field painting is szerepet játszanak Haász művészetének körülhatárolásában.

Fitz Péter