|
| megnyitók | aktuális kiállítások | kiállítóhelyek | |||
|
|
A kiállításon első pillantásra 12 portrét látunk, a portrékon arc és kézjeleket. Portrésorozatot, ahol a sorozat minden egyes darabja jelentéssel bír, mert mindegyik egy-egy nyelvi jel - töredék. A siketek és nagyothallók jelnyelvét felmutatva a tizenkét portré együtt egyetlen mondattá "olvasható", nézhető össze. A jelnyelvet ismerő kiállítás-látogató számára az üzenet azonnal értelmezhető, a jelnyelvet nem ismerők azonban csak hosszabb idő elteltével, a kontextus és az utalások figyelembevételével tudják értelmezni a képeket. Megfordul a megszokott kommunikációs metódus. A "jelelők" beavatottá, a halló, beszélő nézők "kirekesztetté" válnak. A mondat egy dalsor, melyet a képen szereplő modellek némelyike soha nem hallhatott.* "Még nincs lefutva semmi..."
* Ez a sor Baglyas Erika "Formai kegyelem" című kritikájának megjelenése után változott meg a kiállítótérben és a kiállítás kommunikációjában egyaránt. Az eredeti változat a kiállítás első három hetében így hangzott: A mondat egy dalsor, melyet a képen szereplő modellek soha nem hallhattak. |
||
C3 |