Komoróczky ezeket személyes kontextusba helyezi: a csontok emberi tulajdonságokkal felruházva egy történet szereplőivé válnak. A történet különböző médiumokon keresztül nyilvánul meg, úgymint videó, makett, print és neoninstalláció.
A csontok szinedokhé-szerűen (rész-egész névátvitel) kapcsolódnak az emberhez, így az emberi viszonyokhoz is. A történet alfejezetekre tagolódik: lánykérés, felvonulás, teokrácia, agitáció és csata, tehát a mitikus szövet keveredik létünk mindennapjaival az installációban.