Csoszó Gabriella, Katarina Ševic
Hosszútávú cselekedet
2010. június 25. - július 30.
Megnyitó: 2010. június 24. 19:00
Megnyitja: Somogyi Hajnalka
A két művész munkáit több közös motívum köti össze, de a központi gondolat mindkettőjüknél a mozgás. Míg Csoszó Gabriella esetében ez a séta, amely gyakran magányos tevékenység, addig Katarina Sevicet inkább az embertömegek mozgása ihlette meg.

Csoszó Gabriella: Cseresznyefa út, fotóinstalláció, 2008.

"Egy japán alapítvány 1990-ben 10 000 cseresznyefát adományozott Berlinnek, amit a valamikori Berlini Fal (teljes hosszúsága 160 km volt) Osdorfer Wäldchen és Lichterfelder Allee közötti szakaszán ültettek el. Az installáció a lebontott Fal helyén ültetett cseresznyefák útvonalát követi."

"A Cseresznyefa út egy olyan mű, amely a társadalmi, politikai, történelmi emlékezet jelenben tapasztalható bizonytalanságát mutatja fel. A sorozatot inspiráló séták a lebontott berlini fal egyes külvárosi szakasza mentén beültetett cseresznyefákat követték. A mű már az ötlettől kezdve közös munka volt, ahol az alkotótárs kérésére az ő neve rejtve, illetve mindvégig jelzésszerű marad. A sorozatban kettőnk sétája kapcsolódik egymásba. Az alkotótársam leírásai, az előtanulmányok, és az általa készített, vázlatnak szánt fotók segítettek a cseresznyefák felkutatásában. Ennek az elő-sétának a képeit és leírásait kértem el, hogy aztán követve azokat, végül egyetlen műben használjam fel mindet. A két séta így vált együtt egy hosszú, leírásokkal tagolt képsorrá. A berlini külvárosi helyszínek, a szikár, helyenként érdektelen táj képei mintha az emlékezet peremén elhelyezkedő emlékhelyet is jelölnék. A hajdani berlini fal e szakaszai mára érdektelen sétaútvonallá váltak."

Katarina Sevic: Tömegmozgás, 2007-2010.

"A Berlin központjában található Skulpturenpark kopár területét egy tömegkoreográfia színpadául használtam. Az itt megvalósítandó projekttervem alapötletét a tömegek 'mintázatának' fogalma adta: a tömegmegmozdulások jelensége mögött húzódó konceptuális, szimbolikus és esztétikai értékek legmélyén rejlő kapcsolatok és ellentmondások. Mindig lenyűgözött a tömeg kontrollált/kontrollálatlan ereje, a nagy közös célért egyesült erővel küzdő egyének dinamizmusa. Érdekes hasonlóságok vannak a tömegmegmozdulások különféle (múltbeli és jelenlegi) formái között, mint amilyenek a tüntetések, a csoportos torna, a rituális gyűlések, mozgalmak, felvonulások, vagy bármilyen hétköznapi tömeget mozgató esemény.

A Tömegmozgás projekt különböző méretű tömegek mintázatával és mozgásával kísérletezik, melyeket kultúránk és mindennapi szokásaink határoznak meg. A spontán és önszerveződő társadalmi formációk, csakúgy, mint a begyakorlottak, felfedik, hogyan szerveződik egy társadalom, és időnként hogyan legitimál bizonyos ideológiákat."

A kArtonban a projektről készülo videófilm és fotók mellett a témához kapcsolódó archív anyagok is bemutatásra kerülnek.