A prófétákkal együtt vacsorázó és szocialista Dürerként forradalmakat karcoló Kondor Béla máig legendás művész, sokan a Kádár-korszak egyik legjelentősebb alkotójának tartják. A hátrahagyott művek és a legendárium alapján egy „uomo universale”, azaz egy modern Leonardo da Vinci alakja körvonalazódott róla a művészettörténetben, s a köztudatban is.
Egy biztos, Kondor valóban hatalmas grafikai anyagot, különleges festményeket, valamint ihletett verseket és rajongó barátokat hagyott maga után. A tárlat az életműből csaknem száz alkotást mutat be – nem annyira a teljesség, mint inkább az értelmezés és kontextualizálás igényével – a forradalmár, a próféta és a melós szemüvegén keresztül.
A kiállítás a nagyobb grafikai sorozatokból (Dózsa, Blake, Madách, Dürer) indul ki, ezek mentén vázolja fel Kondor művészetének különböző arcait, témáit és intellektuális rétegeit. Főművei, mint a Szentek bevonulása, a Darázskirály, a Savonarola vagy a Szent Péter és egy nő, illetve kevésbé ismert alkotásai, például az 1972-es történések hatására készült Gyilkosság az olimpián, a Kivégzés, az Afrika-antológia, a Felszabadulásunk 15. évfordulójára-sorozat képei egyaránt megtekinthetők.
Az alkotó eszme- és művészettörténeti párhuzamaiként megjelennek Martin Schongauer, Albrecht Dürer, Rembrandt van Rijnsz, Koffán Károly, Barcsay Jenő, Csernus Tibor és Lakner László művei is ezen az átfogó igényű, de nem monografikus tárlaton. A Kondort inspiráló vagy általa illusztrált könyvekbe is bepillanthatnak a látogatók.