Andreas Fogarasi
Kioszk (Buda)
2013. január 24. - június 16.
Megnyitó: 2013. január 23. 19:00
Megnyitja: Somogyi Hajnalka
A Park Galéria fennállásának ötödik évfordulójának alkalmából Andreas Fogarasi, Bécsben élő magyar származású képzőművész kapott felkérést. Érdeklődésének középpontjában a művészet társadalomban betöltött szerepe és a politikai, gazdasági és szociális együtthatók által létrejövő vizuális kultúra áll, melyen belül a hétköznapi életre egyik legnagyobb hatást gyakorló építészetet és formatervezést vizsgálja.

A művész egy kioszkot állít fel a bevásárlóközpont belsejében, egy olyan rendhagyó kereskedelmi egységet, amely nem árusít semmit, hanem egy fotókiállításnak ad felületet. A munka egy olyan hely-specifikus installáció, amely a kiállítás helyszínére reflektálva sematikus térképet rajzol a budai oldal néhány kerületéről (I., II., XI., XII.), melyek az egykori üzem kulturális központjaként működő MOM Park közelében találhatóak.

A kioszkon - mely akár hirdetőoszlop is lehetne - olyan budai közterekről készült fényképeket láthatunk, melyek rendhagyó módon reprezentálják a 20. századi fogyasztói kultúra történetét. E budai kerületek olyan speciális területek, amelyek a város vérkeringésében sajátos szerepet kapnak, s a dolgozó középosztály hétköznapi életétének helyszíneitől némileg eltérnek.

A szóban forgó kerületek több utópista építészeti kísérletnek is teret adtak az elmúlt évszázad folyamán. Az ilyen kezdeményezések mintát kívántak adni a lakosság számára a helyes életmód tekintetében – ennek példái voltak többek között a 30-as évek magyar Bauhaus irányzatának mintaépületei.

A modernista törekvések a lakosok szellemi és fizikai jólétét, egyenlőségét és demokrácián alapuló közösségi együttélését tartották az építészet legfontosabb céljának, amelyben az épített környezet tudat- és életmódformálóként vett részt. A példák szépsége szöges ellentétben áll a valósággal, mely Budapest és az ország egyéb részeiben a lakosság életmódbeli minőségét jellemezte.

Fogarasi fotóin főleg a kereskedelem, fogyasztás és közlekedés szempontjából funkcionálisan fontos építmények jelennek meg, melyek a baloldali szellemiségű Bauhaus formavilágát használják. Az épületek és közterek ugyan több időszakot felölelnek Buda építészetének történetéből, megfigyelhető, hogy erősen koncentrálnak a Kádár-korszakból ránk maradt örökségre, mely rendszernek a legitimációját a jólét viszonylagos fenntartása jelentette.

A ’60-as évektől a fogyasztói társadalom egy sajátosan kelet-európai verziója jött létre hazánkban, mely a rendszerellenes attitűdöt a fogyasztói vágyak kielégítésével próbálta csendes mederben tartani.

A Fogarasi kioszkján látható fényképek leginkább ezekre az ellentétekre koncentrálva figyelmeztetnek a látvány mögött munkáló manipulatív erők mechanizmusaira, melyek láthatatlanul sajátítják ki és használják fel a művészet által létrehozott formát.

Döme Gábor