Körösényi Tamás életművében klasszikus szobrászati problémák állnak a középpontban, de mindig aktuális művészeti kérdésekből kiindulva, szellemes, gyakran humoros koncepció keretében.
Az életművet meghatározó konceptuális szemlélet a kezdetekben, a 70-es években figuratív szobrászatot és műtárgy együtteseket hozott létre, 1983-tól azonban egy olyan absztrakt formavilágot fedezett fel, ami a geometrikus és az organikus formák határterületeiről származik, és ami megteremtette Körösényi összetéveszthetetlen stílusát.
Ezt az absztrakt szobrász-nyelvet is olyan koncepció szervezi, és olyan összetett jelentésszerkezet jellemzi, amit a klasszikus módszerek, a radikális újítások és a mindig igényes kivitelezés egyszerre köt a klasszikus avantgárdhoz és a szobrászat több évezredes történetéhez.
Ezek a művek többnyire vasvázra épített, papírpépből vagy poliészterből mintázott, élénk színűre festett szobrok. Az egyes darabok rendszerbe épülnek, együtt sorozatokat alkotnak, a sorozatok pedig rendszerint összefüggnek egymással.
Pedagógusként szuggesztív személyisége, kiváló szakmai tudása, nyitottsága, szervezőkészsége tanítványok generációi felé közvetített olyan mintákat, elveket és módszereket, amelyek a kortárs magyar szobrászatban és művészeti oktatásban jelenlévők és példaadók.
A brit YBA bemutatkozásával egy időben lépett színre tanítványainak az a csoportja, akik egymással szellemi közösséget vállalva kamatoztatták a Mester által képviselt konceptualizmus örökségét, és járultak hozzá a hazai kortárs szobrászat megújításához.