Az út közepén

2013. szeptember 6. – október 25.
MegnyitóOpening: 2013. szeptember 5. 19:00
MegnyitjaRemarks by: Erhardt Miklós
„A folytonos utazás, nem pusztán fizikai, de pszichológiai, mentális értelemben vett utazás öröktől fogva jellemző volt az emberre“

Anna Konik

Az In the Middle of the Way (work in progress 2000/2013-…) az utazás fogalmával, a fizikai és mentális helyváltoztatás témájával foglalkozik. A videomunkák hősei hajléktalanok, akik számára az út maga nemcsak a szabadság metaforája, de a túlélésért folytatott szimptomatikus küzdelem. Az egyén közösséggel, rendszerrel szembeni kiszolgáltatottságának szimbóluma. Az In the Middle of the Way video projektben a galéria tere, kirakatai az utcai zajok, a véletlenszerűen elkapott beszélgetések kakofóniája, a város metaforájává válnak.

Az egy térben, egyszerre bemutatott munkák történeteket állítanak szembe egymással, melyeknek hősei Tadeus Varsóból, Herman Berlinből, Szvetlana Moszkvából, … Clevelandből, Gerald Youghalból, Hans-Dieter Augustin Bécsből, Jenny és Pele Zürichből, valamint maga a szerző, Anna, Dobrodzień – Varsó – Berlin között ingázva.

Anna Konik legújabb filmjének főszereplője Gábor, egy budapesti hajléktalan, és kiskutyája Patrícia, egy fekete tacskó, akik megszerették és megszokták a Lengyel Intézet közelségét, és a szomszédos Nagymező/Andrássy sarka lett egyik állandó helyük, ahol szinte nap mint nap találkozhatunk velük.

“Az In the Middle of the Way minden darabja egy korábbi történet folytatása, minden hely kiegészül egy következő várossal. Mindegyik epizód egy hajléktalannal, egy modernkori nomáddal, történő személyes találkozásomról szól, más-más helyszíneken. Követem őket vándorútjukon, hallgatom történeteiket, és közben megismerem a különböző városok tektonikáját. Hőseim nem kötődnek egy helyszínhez sem, mert otthonukat magukkal, magukon cipelik. Ez a fajta mobilitás, Tadeusé, Hermané, Szvetlanáé, Névtelen hősömé, Gerardé, Hans-Dieteré, Jenny & Pele-é és Annáé és Gáboré párbeszédet kezdeményez a földrajzi határok definíciójáról, és arról, hogy a nemzeti, földrajzi értelemben vett hovatartozás többé már nem olyan fontos tényező.”

Karol Sienkiewicz művészettörténész szerint Anna Konik legtöbb munkája a művész egy másik emberrel való személyes találkozásáról szól: arról, hogyan fogadja őt a másik bizalmába, hogyan engedi be saját világába. Számos utazása során, mintha csak véletlenül botlana hőseibe. A videokamerával felvett filmek és para-riportok célja azonban nem csak az ő történetük elmesélése, vagy aktuális dolgok, események lejegyzése. Mindez csupán ürügy arra, hogy a szerző az emberi lét mélyebb rétegéig hatoljon, felfedezze azt, ami az emberben értékes, megmutassa azt, ami az úgynevezett emberi állapot maga.