ACB
Tarr Hajnalka
Nem fogom fel
2013. szeptember 13. - október 11.
Megnyitó: 2013. szeptember 12. 19:00
Megnyitja: Maurer Dóra
Tarr Hajnalka művei egyfelől a művészet folyamatosan változó fogalmának megragadására, másfelől saját személyiségének és személyes tapasztalatokon átszűrt művészi attitűdjének kifejezésére tett kísérletek. Munkái többségét legjobban a projekt szóval lehet jellemezni, mivel számára az alkotói folyamat, a processzus legalább olyan fontos, mint annak műben vagy művekben realizálódó végeredménye.

Nem fogom fel című kiállításának anyaga a szubjektív figyelem, értelmezés és érzékelés kontra valóság kérdését járja körül: hol helyezkedik el a szubjektum és a jelenségvilág találkozási pontja? A dolgok és amit a dolgokról gondolunk nem azonosak, az érzékeinkkel tapasztalt formavilág generálta gondolataink azok, amelyeket valóságként érzékelünk. A kiállítás anyaga a direkt, definíciók mezsgyéjén történő, kifejezetten intellektuális értelmezési reflex és az intuitív megértés közötti spektrumot kísérli meg felderíteni.

Tarr Hajnalka olyan eszközöket használ fel bemutatott munkáiban, amelyek közmegegyezés szerint a valóság leírását és értelmezését szolgálják. A kiállítás központi műve, egy 12 darab 80x100cm-es dobozokból álló lepkegyűjtemény, melynek különböző formájú "egyedei" a Magyar Értelmező Kéziszótár lapjaiból lettek kivágva. A 12 doboz együttesen a “Can’t get it” mondatot rajzolja ki lepkékből. A munka lényege, hogy a jelenségvilág – folyamatos változása, kondicionáltsága miatt – megragadhatatlan a definíciók és a racionális értelmezés szintjén, még akkor is, ha ez a metódus szükségszerű, és sokban segít a létezésben való eligazodásban. "A racionális értelmezés önmagában ugyanúgy alkalmatlan a dolgok teljességének megragadásához, mint a 'lepkeséget' birtokolni azáltal, hogy begyűjtünk és felszúrunk pillangókat gombostűkre" - mondja művéről Tarr Hajnalka.

A racionalitást képviselő másik, a művész által segítségül hívott eszköz a geometria: Szubjektív valóságszerkezetek című sorozatában a pont és a vonal objektivitását egy tengert ábrázoló fotóval kombinálja. A sorozat 16 darabja, és az azok összegzéséből létrehozott nagyméretű rajz a valóság dolgairól való tudás struktúrájának a művész által megalkotott modellje. A tenger mint dolog további vizsgálatok tárgyaként a kiállítás másik két darabjának témájául is szolgál: az előbbiekben használt tenger-fotó egy szövött kép alapanyagaként, és egy pakli tarot-kártya lapjain is megjelenik. A tenger olyan fogalom, amely kulturálisan rendkívül telített, ugyanakkor definiálhatósága problematikus, hiszen minden tulajdonsága (szín, forma, méret) kívülről jön, így Tarr Hajnalka számára különösen alkalmas arra, hogy ne csak vizsgálódások tárgyává, hanem az azokat jelképező szimbólummá is váljon.