Monokróm kattogás

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum decemberben induló új sorozata hazai művészek friss projektjeit mutatja be egy hónapig nyitva tartó kiállítások alkalmával. A sorozat célja, hogy betekintést nyújtson a hazai alkotóműhelyekben aktuálisan zajló munkába, és olyan új alkotásokat mutasson be, amelyeket ebben a formában még nem láthatott a közönség.

A Monokróm kattogás projekt a két művész 2009-ben kezdődött együttes alkotó tevékenységének eredménye, akik teljesen egyedi módon kapcsolják össze a hagyományos képalkotási kultúrát – jelen esetben a festészetet – a korszerű elektronikus művészettel.

Ahogy a konstruktivizmus egyfajta kulturális válasz volt a múlt század elején az első világháború utáni széttöredezett világ és a megroppant társadalmak problémáira, a Monokróm kattogás a műfaji szimbiózis létrehozásával a mai forrongó, globalizált világ problémáira keres audiovizuális válaszokat. Az olaj/fotó/vászon festmény-installációra rávetülő számítógépes animáció (mozgás, fény, zene és szöveg) kontaktust létesít a konstruktivizmus prózai és költészeti világát hangsúlyozó műfajok között.

Megteremti szimbiózisukat és ezen összhangból egy újfajta médiumot hoz létre, amely a festmény és a digitális animáció együttes képalkotásából adódó „harmadik elem” az installációkban. A művek egészét azok a nézők és hallgatók is jobban magukénak érezhetik, akik egyébként csak egyes alkotó elemeikre – külön-külön a festészetre, a VJ-kultúrára, a zenére vagy a költészetre – reflektálnának.

Köves Éva sajátos munkamódszere során fotográfiáit előbb vászonra kasírozza, majd olajjal továbbfesti őket, és többnyire nagyméretű, akár több tucat darabból összeálló festmény-installációkat hoz létre belőlük. Autonóm művész, aki semmilyen művészeti csoporthoz nem tartozik, de téma- és gondolatvilága, urbánus elkötelezettsége erősen rokonítja a huszadik század első felének, elsősorban Moholy-Nagy László és a Bauhaus geometrikus, konstruktivista programjával. 1989 óta közel 30 egyéni kiállítása volt Magyarországon és külföldön, számos csoportos kiállításon szerepelt, s gyakori részvevője a kortárs magyar képzőművészetet bemutató reprezentatív kiállításoknak.

Sztojanovits Andrea 2009-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia- tanszékén, jelenleg az egyetem doktori iskolájának hallgatója. Közel tíz éve a digitális képalkotás egyik határterületével, improvizatív audiovizuális performanszokkal, elterjedtebb nevén VJ-zéssel foglalkozik elméletben és gyakorlatban egyaránt. Művészeti tevékenysége szempontjából meghatározó a VJ-kultúra, látványvilág és gondolkodásmód transzportálása a „hagyományos” képzőművészeti területekre, legyen szó installációról vagy performanszról.