Az új munkák főként fára készült geometrikus kompozíciók, „festménytárgyak”, az elmélyülés, meditáció objektjei, melyek a fa természetes erezetét látni engedik. A természettel és a világmindenséggel való bensőséges kapcsolatra való törekvés eredményei, egy olyan gondolati elköteleződésé, amely végigkíséri a művész eddigi munkásságát.
Bereznai rendületlenül viszi tovább azt a vizuális eszközökkel megfogalmazott szellemi hagyományt, amely Deim Pál műveit és Barcsay késői geometrikus, szakrális, konstruktivista képeit jellemzi, de érződik alkotásaiban a Vajda Lajos Stúdió inspiráló közegének hatása, ami a képi humorban és a szürrealizmusban ragadható meg. Előszeretettel alkalmaz írásjeleket, egyszerű geometriai formákat, amelyeket emblematikussá, rituálissá, szakrálissá sűrít.