Kovács Attila
koordination_theorie
2018. május 24. - június 16.
Megnyitó: 2018. május 23. 19:00
Kovács Attila (1938-2017) műveit a nemzetközi múzeumi gyűjtemények a minimal art, concept art, monochrome, és a non-relational art művészek kontextusában mutatják be. Munkái szín-, forma- és eszközhasználat tekintetében letisztultak, geometrikusan konstruáltak, a látható természettől függetlenek, miközben előttük állva harmónia, időtlenség és a kortárs szellem jelenléte érzékelhető.

Kovács a művészet komplexitásában és sokrétűségében hitt. A műtermi festés helyett elemző-laboráló módon folyamatokban gondolkodott, amit maga strukturálisnak és transzmutációsnak nevezett el, elvei összefoglalását pedig átalakuló plasztikusságnak hívta.

Az 1960-as évek közepétől szakított az euklideszi mimetikus művészettel és új paradigmát emelt be a képzőművészetbe: a minősített megszámlálható egységek vizuális definiálását, amely a matematikus Bolyai János geometriájának logikáján alapult. Számokból és számsorokból építkezett, amihez vonalakat rendelve hozott létre egy új vizuális nyelvet.

A koordination_theorie a korai, 1972-1977 között készült koordination quadrats művekből válogat. Négyzet a harmadik pozícióban, azaz a koordination p3 munkák (1974-77) Kovács legismertebb programja, amelyenek egy közel nyolc méter hosszú műegyüttesét 1977-ben a Fridericanum egyik termében állította ki a kasseli documenta 6 keretében.

A kiállítás megkísérel átfogó képet adni a művész ezen időszakáról: bemutatja alkotói módszerét a papírvázlattól a háromdimenziós makettig, szubsztrátumig, illetve a karton- és fatábla művekig, valamint a programhoz kapcsolódó – és nem kevésbé fontos - sokszorosított grafikáig.