Formabontók

Neoavantgárd és Új hullám a magyar fotóművészetben, 1965 - 2005

2018. szeptember 7. – október 6.
MegnyitóOpening: 2018. szeptember 6. 18:00
Az utóbbi évtizedben – itthon és külföldön egyaránt – egyre több művészet- és fotótörténész, műgyűjtő, kurátor és más szakember ismeri föl, hogy 1965 és 2005 között páratlanul gazdag, érdekes és értékes fotóművészet született meg s virágzott Magyarországon.

Ez annak a közel negyven disszidens fotográfusnak és húsz-huszonöt fotográfiát is használó, non-konform művésznek volt köszönhető, akik elutasították a korszak hivatalos, giccses, szocialista humanista „művészi fotográfiáját”, és kortárs (amerikai, nyugat- és kelet-közép-európai) minták ihletésére fotográfiai kísérletekbe kezdtek.

A magyar fotográfia történetében mindmáig ez volt az egyetlen korszak, amikor fotóművészeink nem tizenöt-húsz-huszonöt évvel kullogtak egy már elavult, klasszicizálódott, máshol már réges-rég lejárt divathullám után, hanem együtt lélegeztek a kortársaikkal – jól mutatják ezt a korabeli reprezentatív nemzetközi kiállítások és kiadványok!

Az 1980 körül indult s az 1990-es években kiteljesedő új hullám nem a neoavantgárd korszak (1965–1984) puszta tagadása volt, hanem hangsúlybeli különbségek voltak közöttük. Az egyik inkább ilyen, a másik meg inkább olyan volt. Máshova kerültek a hangsúlyok – de időnként akár még vissza is rendeződhettek.

Mindenesetre:

a neoavantgárd inkább közösségi
– az új hullám inkább individualista

a neoavantgárd utópista
– az új hullám inkább kiábrándult, punk

a neoavantgárd inkább komor, küldetéstudatos
– az új hullám laza, játékos

a neoavantgárd médiumhasználata analitikus
– az új hullám adottnak veszi a fotónyelvi újításokat

a neoavantgárd többnyire fekete-fehér
– az új hullám már gyakran színes, és gyakori a belefestés, a kiszínezés is,

és így tovább.

(Szilágyi Sándor)

Az Art+Text Budapest galéria elkötelezetten támogatja a magyar progresszív fotográfia hazai és külföldi bemutatását, népszerűsítését. A program kiterjesztéseképpen kerül sor az 1965–2005 közötti progresszív fotográfiát bemutató csoportos kiállításra az egri Kepes Intézetben.

Kiállítók: Balla András, Bányay Péter, Baranyay András, Barta Zsolt Péter, Birkás Ákos, Drégely Imre, Eperjesi Ágnes, Erdély Miklós, Gábor Enikő, Gazsi Zoltán, Gémes Péter, Hajas Tibor, Halas István, Halász Károly, Haris László, Herendi Péter, Jokesz Antal, Kerekes Gábor, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Maurer Dóra, Minyó Szert Károly, Pácser Attila, Perneczky Géza, Sóskuti Tibor, Stalter György, Szalai Tibor, Szerencsés János, Szilágyi Lenke, Szilágyi Sándor, Szirányi István, Szombathy Bálint, Telek Balázs, Tímár Péter, Tóth Gábor, Tóth György, Török László, Ujj Zsuzsi, Vécsy Attila, Vékás Magdolna, Vető János, Vincze László

Koncepció: Einspach Gábor és Szilágyi Sándor