Csörgő Attila
Mozgásterek
2019. március 8. - május 19.
Megnyitó: 2019. március 7. 18:00
Kurátorok: Erőss Nikolett, Török Tamás
Az Új Budapest Galéria kiállítása Csörgő Attila munkáiból válogat egy nagyszabású önálló tárlat keretében. A hazai kortárs képzőművészet egyik nemzetközileg is legismertebb alkotójának korai, a kilencvenes évek elején született munkáitól a legújabbakig számos ismert, ritkán látott és korábban be nem mutatott művét gyűjtjük egybe, láthatóvá téve a művek kirajzolta intellektuális felfedezőút szerteágazó, de egyszersmind lenyűgözően konzekvens mivoltát.

Csörgő átalakított hétköznapi tárgyakból és mechanikai alkatrészekből aprólékosan megtervezett vagy a "próbálkozás és kudarc" (trial and error) primér, de hatékony módszerének segítségével megépített szerkezetei nem csak a kísérletek eredményeit, de az oda vezető utat is megmutatják. Munkái távolról sem csupán fizika jelenségek és a természettudományok törvényeinek demonstrációs eszközei, sokkal inkább gondolkodási folyamatokba bevezető kísérők. Határhelyzetek kirajzolói, a geometria, a mechanika szabályait követő, de olykor azoknak ellentmondani látszó konstrukciók, pillanatnyinak tűnő egyensúlyi helyzetek fenntartói.

A talált helyzetek és az alapos szerkesztettség metszéspontjait a kiállított fényképeken is viszontláthatjuk. Az utcákon, házfalakon, lépcsőházakban és háztetőkön lelt átmeneti megoldásokat, javításokat, funkciójukat vesztett konstrukciókat és jeleket a művészet keretrendszerén kívül véletleneknek láthatjuk - ha egyáltalán bárki észreveszi őket. A kiemelés és az áthelyezés révén, esztétikai tettekként bemutatva viszont fesztelenül illeszkednek a művész többi alkotásához: a véletlen adta szabadsághoz való viszonyuk összevethető.

Csörgő Attila munkái szükségszerűségek és ellentmondások találkozásai, a véletleneket megragadó, funkcionálisan megtervezett műtárgyak, amelyek kísérleti jellegük miatt egyszeriek és egyediek: mintha itt és most először váltak volna megvalósíthatókká, szemlélőből szemtanúvá avatva a látogatót. Szabályok és törvényszerűségek ismeretében a köztük lévő teret kutatja veszik birtokba. Pontosan tudják, minek kell történnie, hogyan működik a fizika, mit ír elő a geometria, mégis, újra és újra nekifognak mozgásterük: saját szabadságuk feltérképezésének.