Bauhaus 100 - OSAS
2019. március 14. - május 26.
Megnyitó: 2019. március 13. 18:00
Kurátorok: N. Mészáros Júlia, Prosek Zoltán
Idén a Bauhaus 100. évfordulója alkalmából a Vasarely múzeumban olyan művészek alkotásai kerülnek bemutatásra, akik a Bauhaus művészeti programját, eredményeit és oktatási módszereit jól ismerik, és tisztelegni kívánnak a Bauhaus nagy mesterei előtt.

A kiállítás fő célja a megemlékezés és az elődök művészetének elismerése. További céljai között van pedig annak a felmérése, hogy a Bauhaus művészei által is képviselt konstruktív, konkrét, nem figuratív és nem ábrázoló kortárs magyar művészetben vannak-e olyan kevésbé ismeret, vagy új jelenségek, amelyek intenzívebb elemző-, értékelő, művészetelméleti és interpretációs tevékenységet igényelnek.

Walter Gropius német építész Weimar-ban az 1920-as évek végére új divatot teremtett elegáns építészeti stílusával. Művészeti iskoláját Bauhaus-nak keresztelte el, ahol a képzőművészeti főiskola és az iparművészeti szakiskola sajátos ötvözetét kívánta megteremteni.

Iskolájával elébe kívánt menni annak a súlyos konfliktusnak, amit a tömegtermelés, a technikai racionalizálódás és a gazdasági szempontok emberi tényezők fölé emelkedése törvényszerűen okoz. A Bauhaus előtérbe helyezett konstruktívizmus, geometrikus formanyelv, amit Magyarországon hosszú évtizedeken át politikai ellenállási formaként és utópikus perspektívaként értékeltek. A nyugati világban viszont a gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedést szolgáló, a modern társadalom szükségleteit kielégítő, természetes mozgatóerővé vált. Az iskola gazdag utóéletének köszönhetően pedig a Bauhaus-módszer világszerte elterjedt.

Magyarországon a Bauhaus elterjedését segítette, hogy Moholy-Nagy László kapcsolatot teremtett a Kassák Lajos vezette magyar avantgárd művészet és a Bauhaus között. Magyarországon is alapítottak egy iskolát, Bortnyik László, a Bauhaus első hazai alkalmazója közreműködésével, amely tanítói, alkotó magyar művészei és növendékei meghatározó módon járultak a Bauhaus és így a XX. század formavilágához. A tanítványok közül a leghíresebb Victor Vasarely lett.

Kiállító művészek: Bernáth Dániel, Bernát András, Boros Tamás, Bortnyik-Tubák, Botos Péter, Bögi Diána, Bullás József, Csábi Ádám, Dobokay Máté, Erdélyi Gábor, Ézsiás István, Ernszt András, Forgó Árpád, Poroszlai Eszter, Fusz Mátyás, Gaál Endre, Rajcsók Attila, Robitz Anikó, Gaál Tamás, Gallov Péter, Schmal Károly, Serényi Zsigmond, Gáspár György, Gergely Réka, Szakál Éva, Saxon-Szász János, Gilly Tamás, Hajdú László, Szentesi Csaba, Szinyova Gergő, Halmy-Horváth István, Hegyeshalmi László, Takács Anett, Horváth Lóczy Judit, Imi Mora, Ingo Glass, Varga Bertalan, Varga György, Jarmeczky István, Jederán György, Zalavári József, Kecskeméti Sándor, Keserü Károly, Korodi Zsuzsanna, Kristóf Gábor, Marafkó Bence, Matzon Ákos, Melkovits Tamás, Náfrádi Márta, Nagámi, Pézmann Andrea