kortárs képzőművészeti folyóirat

Pauer monográfia

Írók Boltja

2006. december 4., hétfő, 16 óra
A kötetet bemutatja: Dr. Marosi Ernő

Az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet kiadásában - Pauer Gyula életműkiállítása (Műcsarnok, 2005. július 15 - 2005. augusztus 28.) alkalmából - megjelent a művész munkásságát feldolgozó kiadvány, Pauer műveinek jegyzékével.

* * *

Hölgyeim és uraim!

A nagy érdeklődésre és a dolog súlyára való tekintettel leírtam néhány gondolatot.

Ma este egy olyan könyvet mutatunk be, amely egy művészt, Pauer Gyulát, mutat be. Tehát ma este a bemutatást is bemutatjuk. Egyrészt leleplezzük a könyvet, másrészt Pauer Gyulát is, ugyanis összeált a mozaik, és most már senki sem ragadhatja ki az egyik, vagy másik pauer-vetületet az összképből. mostantól együtt kell látni a mindazt, amit sokan, korábban, részleteiben láthattak csak. Mert esetleg úgy volt kényelmes.

A könyv végérvényesen lerántja a leplet arról, hogy a szürrealista szobrász, a konceptművész, a legjobb díszlettervező, a türelmes házigazda, a színész és a köztéri szobrász mind ugyanaz a személy. Mondhatnánk azt is, hogy ez több, mint a mechanikus műveletek szimpla összege, mert a koncept-szobrász, szürrealista házigazda, köztéri díszlettervező és türelmes színész is ő. Hasonlóan ahhoz, mint amikor egy anamorfikusan dekonstruált dinnyés-stand, egy bizonyos pontból tekintve, összefüggő képpé áll össze. Ezzel bizonyítást nyert, hogy létezhet olyan alkotói nézőpont, amiből minden műfajt egyforma kompetenciával lehet kezelni. Sőt ez a nézőpont a legérdekesebb. Tehát van rá példa, a szabadság gyakorolható. Tessék, rajta, csak bátran.

Nem mellékes, hogy ez az életmű ritka barátságtalan történelmi korban bontakozott ki, ahol az ilyen felfogást azzal sújtották, hogy megakadályozták a művek kapcsolatát a szélesebb nyilvánossággal, a magyar kortársművészet nagy részét eltitkolták. Létezett, de a kortársakra kifejtett hatása csak töredéke lehetett a lehetségesnek, és ezért az értés és félreértés inspirációs láncreakciói rövid úton elhaltak. Mindez, némileg Schrödinger gondolatkísérletére emlékeztetetve, felveti azt a kérdést, hogy létezik-e az, amiről senki sem tud.

Erwin Schrödinger kísérlete a következő volt: helyezzünk egy macskát egy lezárt dobozba. A dobozhoz egy radioaktív atommagot tartalmazó készülék és egy mérges gázzal teli tartály van rögzítve. Az atommag 50% eséllyel felbomlik egy órán belül. Ha ez megtörténik, a mérges gázzal teli tartály kinyílik és a macska meghal. A meg nem figyelt atommagot a kvantummechanika a "felbomlott" és "bomlatlan atommag" keverékeként írja le; mégis, ha a kísérletező kinyitja a dobozt, vagy egy halott macskát lát, vagy egy élő macskát talál benne. A kérdés a következő: mikor szűnik meg a rendszer két állapot keveréke lenni és lesz belőle az egyik vagy a másik? A macska állapota meghatározatlan, amíg ki nem nyitjuk a dobozt.

Magyarországon a doboznyitogatás tiltva volt, és másokhoz hasonlóan Pauer Gyula megvalósult művei sem jutottak el korának nagyközönségéhez. Természetesen ilyen könyvek sem léteztek, de most, sok kimaradt lépés után, kipróbálhatjuk, hogy milyen az, ha kinyitjuk a dobozt, és bemutatjuk azt, aminek már rég köztudottnak kéne lennie. És akkor most itt nem a Pauer-életműkatalógust, hanem a magyar kortársművészeti zsebköny-sorozat Pauer-kötetének harmadik, javított és bővített kiadását kéne bemutatni.

Sugár János
06.nov.28.20h Műcsarnok