Szövényi Anikó

Random helyzetjelentések Londonból VI.

Ganji szörf

Minden úgy kezdődött, hogy vett magának egy Ganji kabátot. A márka, az eladó állítása szerint japánul érzést, érzékelést jelent. Szóval idén Londonban japán év van, és különben is divatos minden, ami japán, így hát nem meglepő, hogy előrukkolnak egy komoly kortárs összegző képzőművészeti kiállítással a Hayward Galériában. A Facts of Life (Az élet tényei) huszonhat művészt vonultat fel, s a szervezők dacolva a közhiedelmekkel, a címben és a válogatásban a japán képzőművészet realista tendenciáját szándékoztak hangsúlyozni.

Fő csapásiránynak a kiállításon a fotó, a videó és a hangokra alapozott objekt tűnik. Ez utóbbi tendencia, és maga a kiállítás is egyértelműen legizgalmasabb alakja Yukio Fujimoto, aki egyébként idén a Velencei Biennálén képviselte Japánt. Egyszerű, apró ötletei erős, letisztult kontemplatív világszemléletet tükröznek, miközben ezek a "filozofikus játékszerek" a látogató aktív részvételét is megkívánják. Ilyen munka például az Ear Pipe (Fül-cső) [ pic01 ], ami két egyszerű PVC-csőből áll. A csövek összegyűjtik a város zajait és azok különös mantra-jellegű zsongító zörejekké alakulnak mire az ember füléhez érnek. Az élményt mindenki reprodukálhatja otthon két kb. 2 méter hosszú csővel. Élő zajjal foglalkozik a volt fluxus-művész Kosugi is: nyolc falra erősített csőben kis hangszórókból furcsa földöntúli sutyorgó hangzavar árad. Néha még szavak is kivehetők - nagyjából mint egy Lars von Trier film szellem-jelenetében. Kosugi a BBC2 élő rádióadását alapul véve, arra mixert, hangmodulátort, erősítőt, késleltetőt eresztve állította elő a különös atmoszférát.

Másik munkája is paragyártmány: az Interspersion for Light and Sound-ban [ pic02 ] fehér sódűnék között néha kis színes fénypontok villannak fel, olykor sercegő hangot adva. Makett sci-fi jelenetre emlékeztet, mint amikor a földfelszín alatt kis gyilkos robotok surrannak el.

Hangulatban mindezek ellenkezője Tatsuo Miyajima nyugalmat sugárzó komputer-installációja [ pic03 ], a Floating Time (Lebegő idő). Kékes mezőben digitális számok úsznak lassan, s ha a mező széléhez érnek, buborékok módjára kipukkannak, eltűnnek. Közben a számok 1-től 9-ig sorolódnak, különböző sebességgel. Változás, folyamatosság, kontempláció, nyugalom.

A kiállítás 'nagyöregje' Kusama: a 66-os Velencei Biennáléra készült Narcissus Garden c. installációját [ pic04 ] építette újra. 1500 ezüstgolyó között sétálhat a látogató, mindegyikben saját magát láthatja tükröződni.

A videók között a legerősebb Takamine & Iwasaki loopja: száguldó vonat tetején egy lány vadul küzd nyakába csapódó szoknyájával, arca nem látszik, combjai kitakarva. [ pic05 ]

Másik videóművész, Go Watanabe banális hétköznapi jeleneteket mutat be installációiban. A Drill-man (Fúró-ember) címűben [ pic06 ] például a fúrógép zsinórja épp rövidebb, mint a távolság a konnektor és a célpont között, így a zsinór mindig kihúzódik, mielőtt fúrhatna az illetőnk. Hasonlóan fanyar humorú videó-dokumentációt készített Shimabuku, aki elvitt egy polipot kirándulni a sziget egyik feléből Tokióba, s ott körbevitte halpiacon, kikötőben.

A kiállítás fotó-vonala ingadozó színvonalú tartalmilag, a repertoár a nagy színes virágfotóktól kezdve a pornografikus fotónaplón át a lyukkamera-házakig terjed. Ez utóbbi camera obscurákban Miyamoto nem csak Tokió látképét rögzítette, hanem az expozíció ideje alatt benn feküdve a saját sziluettjét is. Hajléktalanok kis papírkuckói ihlették ezt a tájkép és önarckép egyesítési kísérletet.[ pic07 ]

Tartalmas délutánját hősünk a Milch galériában folytatta, ahol véletlenül szintén hanginstallációra talált. A berlini Carsten Nicolai - aki egyébként idén és tavaly is nyert az Ars Electronicán - négy vékony vízzel telt tálcát helyezett hangszórókra. Ezek változó frekvenciájú és erősségű hangokat, ipari búgásokat kiadva megremegtetik a víz felszínét, a sima felületen különböző mintákat rajzolva ki. [ pic08 ] [ pic09 ] [ pic10 ] Nicolai mindig az audio és vizuális elemek egyensúlyára és azok kölcsönös egymásra-hatására törekszik. A hangelemek egymással is interferálva repterek leszállópályáinak hangulatát idézik fel hősünkben.

Hmmm..., ipari varázslat - minőségi darabok - küldetés teljesítve.

 

2001. október 24.
PRINT