3 dimenzió

2010. január 9. – február 20.
MegnyitóOpening: 2010. január 8. 19:00
MegnyitjaRemarks by: Fitz Péter
KurátorCurator: Kozák Csaba
Fajó Jánosnak a hatvanas években induló és mindmáig következetes művészete a geometrikus absztrakcióból, a konstruktivizmus és a konkrét művészet szellemiségéből táplálkozik.

Két- és három dimenziós alkotásai – legyenek azok szitanyomatok, festmények vagy szobrok – mindig is redukcióra törekednek, a formák és színek, a síkok és terek harmóniáját sugallják, vagy éppen úgy válnak egységgé, hogy ütközteti ezen elemeket.

Alkotói módszerében kiváltságos szerepet kap a sokszorosítás és a variabilitás. Művészi hitvallásának egyik alapmondata a következő: „A formátlan káoszból megszemélyesített renddé, színné és formává változom.”

A G13 Galéria legújabb kiállításán a művésznek az elmúlt pár évben készült – részben hazai kiállításon még nem szerepelt – nagyméretű reliefjeiből és szobraiból mutat be egy válogatott anyagot. A 3 dimenzió tárlaton minden sík a térbe nyílik-hajlik.

A reliefek lehetnek négyzetes alakúak, formázhatnak kört és annak származékát, az ellipszist. Van, ahol erős kék, zöld, sárga, vörös és fekete színek uralják a fekszínt, másutt viszont a fehérek dominálnak.

Úgy szerkeszt, hogy megbontja az alapformák harmóniáját, azokat a bevágások, csúsztatások, kitakarások által ütközteti, új rendet és rendszert teremt az ellentétpárokkal, a homorú és domború felszínekkel. A fali munkákat posztmensekre állított szobrokkal ellenpontozza.

Ezek a térbe hajló-csavarodó, szigorúan komponált vagy éppen hullámzó felületű plasztikák fekete, lakkcsiszolt bükkből, mahagóniból, cédrusból készültek. Tömör formáik tiszták, zártak, simogatásra késztetik a nézőt, mivel az alkotások „a szépség, a harmónia, a meditáció, a nyugalom és a csend utáni vágyunk kifejezője. (F.J.)

A G13 Galéria lenti kiállítóterében a modern gyűjteményből mutat be egy válogatást Victor Vasarely nyomataiból és három dimenziós plasztikáiból, valamint pár alkotást Kassák Lajostól. A dolog apropója az, hogy Fajó több mint egy évtizedig szoros munkakapcsolatban állt Vasarelyvel, míg Kassákot pályája kezdetétől a mesterének vallja.