A pult mögött

„Tudjuk, a művészet nem a társadalom törvényein kívül álló szépségideál, hanem a kor egyéb erőitől determináltan, mindennapi életünkből eredő és arra visszaható életmegnyilvánulás. A társadalom gazdasági és politikai krízisei éppen ezért sohasem voltak függetlenek a művészetben fellépő krízisektől. Csak némi időrendi eltérés van a megjelenésük között.”
(Kassák Lajos: A korszerű művészet él, 1925)

A Pult mögött című kiállítás inspirálói Közép-Európa közelmúltbeli gazdaságtörténetének illúziói, utópiái, kreativitása és reményvesztettsége, aktualitását a 2008-ban kezdődő globális gazdasági válság adja, amely a kapitalizálódás folyamatának negatív visszajelzéseként is értelmezhető a régióban.

A kiállítás címe nemcsak a különböző (szolgáltatóiparban) végzett munkafolyamatokra, hanem a művészek un. termelési pozíciójára is utal. Akár a szabályok „hatékony” megkerülésének, akár az egymásra ható gazdasági folyamatok átláthatatlan struktúrájának következtében, a pulton látható eredmény, a termék az, amihez a hétköznapi ember viszonyulni tud.

Az angol nyelvű cím – Over the Counter, nem tükörfordítás. A kifejezés infromális,másodlagos, tőzsdén kívüli piacot jelöl. Jelenthet azonban recept nélkül kapható orvosságot is, ami a kiállításhoz kapcsolódva a gazdasági folyamatok flexibilitására és a nem minden esetben kontrollált, de működőképes mechanizmusaira is utalhat. A kiállítás alkalmat ad arra, hogy keressük azokat a művészeti megnyilvánulásokat, amelyek az elmúlt évtizedek gazdasági változásai által létrejövő társadalmi élethelyzetet tematizálják, illetve olyan életfelfogásokról tanúskodnak, amelyek e változásokhoz való művészi viszonyulásból erednek.

1989-től kezdődően a szocialista államok számára kezdetét vette az úgynevezett átmeneti korszak. Átalakulás a szocializmusból a piacgazdaságba, politikai téren a demokráciába,melyben a szocialista rendszer intézményeit a neoliberális kapitalista rendszer intézményei váltották fel.

Jelenleg a poszt-szocialista országok kettős válságban vannak: egyrészt csődöt mondani látszik a húsz évvel ezelőtt elképzelt átmeneti modell, másrészt még mindig aktuálisak a nyugati modernizációhoz való felzárkózásból adódó problémák.

A kommunizmus eszméjét tekinthetjük a modernizmus radikális változatának, mely ugyan csődöt mondott, de az általa felvetett intézményi és magatartásbeli ideálok újraértelmezése, reformja vagy helyettesítése továbbra is kulturális és társadalmi kihívást jelent. A jelenlegi válság komoly feladat elé állítja a művészetet,mely a szórakoztató ipar részágazataként a befektetési érdekek eltérő irányultságából kifolyólag egyfajta luxuscikké vált.

A kiállítás Csehországtól Örményországig, Litvániától a volt Jugoszlávia területéig vonultat fel alkotókat, jelenségeket, problémákat. A tárlat meghívott művészei átrajzolják Kelet-Európa politikai térképét: nem a jelenlegi Európai Unió keleti határait körvonalazzák, hanem egy olyan területét, amelyen a túlélés és gazdagodás a nyugati modellekhez képest eltérő úton halad,melyre a történelmi események predesztinálták.