A kiállított műveken ikonográfiai alaptípusok jelennek meg, a formai kódokhoz kapcsolható bibliai-, és művészettörténeti utalások egy régi és új aspektussal tágítják, vagy szűkítik a művek értelmezési horizontját. Így lesz képregényhősökből Dávid és Góliát, Darth Vaderből vagy Transformersből Apokalipszis lovasa, csónakázó kisfiúból Noé, vagy lenyíló feju kiscsibéből a Szentlélek kiáradása.
A művek ironikus volta azt is hangsúlyozza, hogy a formai kódok nem feltétlenül járnak együtt a hozzájuk kapcsolt tartalommal. A művészettörténet módszertárába tartozó bibliográfiai hivatkozások és ikonográfiai párhuzamok most a kiállítás aktív szereplőivé válnak, egy-egy képtípus kapcsán a látogató akár rövid kutatásba is kezdhet a galéria terében elhelyezett lexikonok segítségével.
A művek megfejtésére szolgáló könyvek látszólag pontos és megbízható kalauzként szolgálnak, kérdés azonban, hogy használható-e, és használandó-e ez a módszer a kiállított alkotások – vagy tágabb értelemben – a kortárs művészet kapcsán.
A kiállítás célja nem a válaszok megtalálása, hanem hogy teret adjon az ikonográfia és a kortárs művészet találkozásának.