exindex
kiállítási ajánlat | megnyitók | aktuális kiállítások | külföldi kiállítások | kiállítóhelyek
  1. in english

«« vissza
Aknay János, Ganczaugh Miklós, Hager Rita, Kelecsényi Csilla, Kelemen Kata, Kovács-Gombos Gábor, Lovas Ilona, Lugossy Mária, Mátrai Erik, Szöllőssy Enikő
Ars Sacra
Fényt hozzon..
2012. szeptember 7. - október 4.
Megnyitó: 2012. szeptember 6. 18:00
Megnyitja: Novotny Tihamér
Transzcendencia és művészet kapcsolatát világítja meg a művészekhez intézett levelében II. János Pál, aki mindehhez egy költői képet, a „hit horizontja” kifejezést alkalmaz. „Minden igazi művészet a maga sajátos módján az ember és a világ legmélyebb valóságát közelíti meg. Ezért nagyon értékes utat jelente nek a hit horizontján is, ahol az emberi lét és történelem megtalálja teljes jelentését.”

II. János Pál ebben a híres levélben a művészet egészét úgy határozza meg, mint az emberen messze túlmutató küldetést, amely az ember egyik legnemesebb feladata és amely a transzcendenciából eredeztethető, s amelynek célja is a transzcendencia. „Isten (…) létbe hívta az embert és feladatul adta neki, hogy művész legyen. A művészi alkotásban bizonyul leginkább Isten képmásának az ember.” Író és teológus meghatározása ez egyben.

A művészet legtömörebb jellemzését a nagy német író és festő, Hermann Hesse adja. „Művészet: minden dolog mögött megmutatni Istent.” Ebben a definícióban transzcendencia és művészet olyan szorosan fonódik össze, hogy különválasztásuk lehetetlen. Hesse mondata után nehéz lenne olyan művészeti törekvésekről beszélni, amelyek nélkülözik a transzcendenciával való kapcsolatot, ugyanis az a fentiek szerint egészen egyszerűen nem is tekinthető művészetnek.

Az utóbbi évtizedekben egy változás tanúi vagyunk. Nem szűnt meg a szekularizáció, de a vallás iránti társadalmi igény megnövekedett. „A szekularizáció során láthatatlanná vált vallás ma – a posztszekularizáció korában – újra láthatóvá válik és visszatér a nyilvános térbe. Ez a művészetben nem történik meg nyom nélkül.” – állapítja meg Johannes Stückelberger. A kötöttségektől megszabadult kortárs művészet vallásos érdeklődése tehát megnőtt.

Ezek az alkotások sok esetben nem kapcsolhatók a keresztény liturgia konkrét elemeihez, így szigorú értelemben nem tekinthetők az ars sacra körébe tartozóknak. Transzcendenst kereső, transzcendenssel foglalkozó művek, amelyek szolgálhatnak „Andachtsbild”-ként magánáhítatot vagy (csak) szép festményként esztétikai élvezetet, megjelenhetnek lakásban, irodában, múzeumban. Szükségünk van a látványukra, hiszen a mi jelenünkből, a mi nyelvünkön reflektálnak a megismerhetőn túlira.

Kovács-Gombos Gábor
2B
ACB
Luk
M21
exindex 2000-2008
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány