A felismerés után – 2008-ban – kezdtem el kisméretű ceruzarajzokat csinálni, ahol a kép kiindulópontjául a befoglaló kört választottam. A munka során emblémaszerű grafikák születtek, kezdetben tus és pác használata egészítette ki a különböző keménységű ceruzával készült rajzokat.
Később felismerve a fekete ceruza ezüstös hatását – fényét, megmaradtam a „csak” ceruzarajznál. A kisméretű rajzok egy részét fokozatosan növeltem és ez a léptékváltás természetesen új hatást is eredményezett, a hangsúlyok megváltoztak és inspiráló új lehetőségeket is teremtettek.
A ceruza egyneműsége, a finom tónuskülönbségekben megjelenő ezüstös felület festői hatást is eredményezett. A monokróm és emblémaszerűen leegyszerűsített motívumok újabb és újabb tartalmakat hordoznak-hordozhatnak. A rajz-részletek nem „egy ülésben” kerültek a felnagyítás esetében sem a végleges helyükre, hanem a fejlesztés során érintettem újra és újra keresve, mélyítve, érzékenyítve a felületet.
Több sorozat készült így el: Körrajzok, Próféták, Fürge huncutok, Keresztesek. Az elmúlt években kezdtem el fedő fehéret és 1-2 színt is használni újra a fekete-fehér, de inkább az ezüst-szürke-fehér rajzokhoz (Király és királynő, Lelkecskék).
Munkám során keresem a lehetőségeket a szakrális lehetséges megragadására. Ezek az új rajzok-képek nem új utat, hanem új lehetőséget teremtenek talán egy általánosabb megfogalmazásra is. Az egynek, az egységnek, a teljesnek a keresésében a végtelen és mégis zárt kör-gömb támogató eszközével.
Ganczaugh Miklós