Fordulópontok

A huszadik század 1914, 1939, 1989 és 2004 tükrében

2014. november 14. – 2015. február 15.
MegnyitóOpening: 2014. november 13. 18:00
MegnyitjákRemarks by: Hoppál Péter, Jutta Gehrig
A Fordulópontok a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetekkel együtt létrehozott jelenkori képzőművészeti projekt. Tizenhat ország huszonhat alkotója Angliától Izraelig, Spanyolországtól Japánig elemzi a történelmet és a múlt évszázadot: bennünk, a nézőkben új, személyes, érzelemteli gondolatok ébrednek a múltról, amelyet átéltünk vagy az előző nemzedékek elbeszéléséből ismerünk. A kiállítás az EUNIC, a European Union National Institutes for Culture és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közös együttműködésében jön létre.

A Fordulópontok kiállítás csak részben illik a jubileumi rendezvényeinek sorába. Bár a történelmi eseményekről való megemlékezések együttállása, az első és a második világháború kitörése, a berlini fal leomlása vagy az Európai Unió keleti bővülésének 10. évfordulója tény, a rendezőket inkább az foglalkoztatja – és az erről való gondolkodásra szeretnék ösztönözni a kiállítás nézőit is -, hogy mi adja a 20. század ívét, a 21. század elejéről visszatekintve, mi a történelmi események mögött és fölött az összekötő motiváció, jellegzetesség vagy karakter.

Alain Badiou francia filozófus – más gondolkodókkal együtt – a 20. századot a legrövidebb századnak tartja abban az értelemben, hogy a fontos eseményei 1914-ben kezdődtek és 1989-ben értek véget. Európa konfliktusai, nemzeti kérdései, a nagyhatalmak versengése és gyarmatosítási igényeik vezettek az első világháborúhoz, a „nagy háborúhoz”, illetve „a második harmincéves háború”-nak is nevezett (1618-1648: az első harmincéves háború) korszakhoz. A második világháború az elemzők szerint az első háború kiterjesztett folytatásaként értelmezhető, amelyben a vitás kérdések töretlenül jelen voltak és elmélyültek. A konfliktusok század elején meginduló folyamát a hidegháború évei után végül a szocialista rendszerek felbomlása és az Európai Unió erősödő integrációs folyamatai zárják le.

Az eseményekre reflektáló művészet minden esetben tágabban, nagyobb általánosságban fogalmaz, mint amit az adott jubileum jelent. Az alkotók az évfordulót inspirációnak tekintik, olyan gondolatébresztő eseménynek, amely során újabb összefüggéseket, gondolatokat érthetünk meg. A Fordulópontok kérdéseket fűz a jubileumok köré: ilyen a háború meghatározó volta, mai aktualitásának veszélye, szinte folyamatossága az elmúlt száz évben, a totalitárius rendszerek retorikája és szimbólumrendszere, emberképe, a két nagy gazdasági-politikai világrend, a kapitalizmus és a szocializmus szemben állása és szerepe a történelem alakulásában, valamint az új gazdasági rend sokkja a felbomló Szovjetunió utódállamaiban, illetve Kelet-Európa volt szocialista államaiban. Az egyes művek érintik az emlékezet kérdését is: mindezeket az eseményeket hogyan dolgozza fel az utókor, hogyan viszonyulunk saját személyes és történelmi múltunkhoz egy olyan időszakban, amikor lassan nyilvánvalóvá válik, hogy az új évezred nem tudta/tudja az emberiséget átléptetni az előző század örökségén.

Kiállító művészek: Johanna Kandl, Andreas Fogarasi, Joseph Dabernig (Ausztria), Clemens von Wedemeyer, Alexander Roob (Németország), Shitamichi Motoyuki (Japán), Shy Abady (Izrael), John Timberlake (Anglia), Societé Realiste (Franciaország), Iosif Kiraly (Románia), Mikyta Svatopluk (Slovákia), Artur Żmijewski (Lengyelország), Democracia, Javier de Villota (Spanyolország), Kateřina Šedá (Csehország), Kristina Norman (Észtország), Istvan Balogh (Svájc), Paolo Ventura (Olaszország), Laibach (Neue Slowenishe Kunst) és a magyar művészek: Asztalos Zsolt, Bodoni Zsolt, Forgács Péter, Szűcs Attila, Sugár János, Kisspál Szabolcs és Kupcsik Adrián.