A szín formája

Gál András következetesen monokróm festő, nem kísérletezik az egyszínűséggel, hanem életművévé teszi azt. Képei különböző színűek, de nem színesek a szó festészeti értelmében, hiszen a szín jelenléte az anyag létéből adódóan természetes, és nem uralkodó sajátosság.

Ami lényeges, az az olajfesték rétegeiből kialakított forma és a faktúra, amit a művész ecsettel, spaklival, hengerrel alakít ki, plasztikus felületté formálva a sík vásznat. A festmény nem hagyományos táblaképként viselkedik, a vászon és a rá felvitt rétegek együtt öltenek testet.

A mű megmozdul, érezteti az erőt, az indulatot, és ami első benyomásra monotonnak hathat, az közelről figyelve izgalmassá válik. A most bemutatásra kerülő művek Berlinből, Madridból, Bécsből érkeztek haza a tárlatra.