Munkák, 1962-1967

Az Art+Text Budapest örömmel mutatja be Koncz Csaba retrospektív kiállítását a galériában, amely a legteljesebb keresztmetszetét adja a mindössze fél évtized alatt, 1962 és 1967 között megszületett életműnek.

„Nem kerestem a motívumot, mentem, és a kép talált meg engem” – vallotta vándorlással összekötött, elmélyült témakeresési metódusáról. 1962-ben kezdett fotózni, első képei a bőszénfai cigánytelepen készültek (engedve, hogy a fény-árnyék játék olykor felülírja a tematika szociofotós erejét). A szűk kivágat miatt felvételein absztrakt mintákként jelentek meg az érdekes ritmusban ismétlődő elemek, legyenek furcsa tárgyak a téli hóban vagy ’56-os golyónyomok a pesti bérházak falain.

A fekete-fehér kontrasztokra érzékeny látásmódja 1965 körül az op art hatása alá került, majd a grafikai hatás felerősítése érdekében szeszélyesen tekeredő dróthálókat kezdett fényképezni, külön érvényesítve az életlen fókuszból eredő rajzos játékosságot, amelyet a korabeli szakma hibaként értékelt. Koncz – a szelektív fókusznak köszönhetően – hagyta a távolban elenyészni a dróthálókat, megnyitva a kép terét a filozófia és a metafizika előtt.

Művészetének legkiérleltebb darabjai azok az 1967-ben született, „kései” művek, amelyek technikai és gondolati szinten is összefoglalják mindazt, amit az absztrakció irányába korábban megtett. Minimalista módon redukált, nonfiguratívvá csupaszított megközelítése itt fonódott végképp össze az art povera szegényes tárgyi eszközkészletével.

Kerülte a zsúfolt, gazdag látvány öncélú bravúrjait, ehelyett vasdarabokat fényképezett a – fekete-fehér filmen könnyen „beégő” – kék égbolt előtt vagy a hóba kihelyezve. A kései „vasképek” egyik típusa a széles fémszalagok – itt-ott eléletlenedő – kalligrafikus formáival kísérletezett, a másik típus képviselői rugókból, karikákból, csavarokból és szögekből összerakott apró, antropomorf lények piktogramjainak tűnnek.

Az Art+Text Budapest kiállítása a bőszénfai cigányportrétól, a minimalista tájakon és az absztrakt hatású közeli fotókon keresztül, az arte povera-jellegű drótos felvételekig, az op art kompozíciókig és a „vasképekig” mutatja be Koncz Csaba életművének teljes keresztmetszetét vintage kópiákon.