Rendetlenség a rendben

Vera Molnar nemcsak napjaink képzőművészetének egyik kiemelkedő alkot?ja, de meghatároz? jelentőségű előfutára is. A művészt már az ötvenes-hatvanas években foglalkoztatta a „machine imaginaire”, az embert helyettesítő gép és a művészet összefüggésének a kérdése. A hatvanas évek végétől megtanult programozni, s számítógép által generált műveket hozott létre, ezért a nemzetközi színtéren is a komputerművészet egyik megújítójaként tartják számon.

Életművének besorolása egyik vagy másik kategóriába azonban cseppet sem ilyen egyértelmű. Szorosan véve nem tartozik sem a konkrét, sem a geometrikus absztrakt irányzathoz, ugyanis a látszat ellenére alkotásai nem felelnek meg sem az egyik, sem a másik kategória szigorúan vett kritériumainak. Nem konkrét, mert mértéktart?an, de eltökélten rúgja fel annak merev szabályait, és klasszikus értelemben nem tekinthető a geometrikus absztrakt képviselőjének sem, mivel nem formákkal dolgozik, hanem vonalakkal. Ezek a vonalak formálódnak keze alatt egyszerű geometriai idomokká.

Vera Molnar munkásságát az emeli a kortársak legnagyobbjai közé, hogy a számítógép használatával is képes olyan alkotásokat létrehozni, amelyek nem személytelen, mechanikus, rideg művek, hanem emberközeliek: magukon hordozzák a művész gazdag képzelőerejének, kreativitásának és fáradhatatlan kísérletező kedvének a nyomait. A számítógép használata ugyanis nem teszi feleslegessé és nem zárja ki a művész közreműködését, az alkotófolyamat döntő szakasza az emberi agyban zajlik le. A komputer csak a munkát megkönnyítő, végtelen kombinációs lehetőséget felkínáló és véletleneket generál? eszköz. Az irányítás és döntés a művész kezében van – és Vera Molnar ezt mesteri m?don műveli.

A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményfejlesztési stratégiájában az elmúlt években fontos szerepet játszott a gyűjteményi hiányok pótlása a hatvanas évektől a legfrissebb kortárs művekig. Különös hangsúlyt kapott a Párizsban élő magyar alkotók műveinek szerzeményezése, életművük töredékeit, vagy egy-egy darabját sikerült begyűjtenünk a múzeum számára. 2015-ben Reigl Judittól kaptunk ajándékba egy nagyméretű reprezentatív rajzot, 2017-ben pedig 16 művet vásároltunk Pátkai Ervin fennmaradt, ritkaság számba menő szobraiból és rajzaiból a művész hagyatékából.

Reigl Judit mellett Vera Molnar is jelentős sikereket aratott az elmúlt évtizedekben, a nemzetközi szcéna a számítógépes művészet egyik megújítójaként tartja számon. 2018-ban a mintegy 11 női alkotó pályáját bemutató Les Pionnieres dans les Ateliers de Femmes Artistes du XXeme siecle című reprezentatív kötetbe Reigl Judit, Pán Márta, valamint Vera Molnar is bekerült. A gyűjteménygyarapításban logikus folytatásnak tűnt tehát néhány Vera Molnar grafika megszerzése.

A múzeumi működésben szerencsés esetben a gyűjteményi és a kiállítási munka szorosan összekapcsolódik, s így történt ez most is. Kapóra jött Ébli Gáboron keresztül a megkeresés, hogy mutassuk be a Kiscelli Múzeum oratóriumában a Szőllősi-Nagy – Nemes-gyűjtemény valamely részét, s hamar eldőlt, hogy mivel gyűjteményben szinte a teljes életművet felölelő Vera Molnar műtárgyanyag található, ennek szentelünk egy önálló kiállítást.

Nemes Judit segítségével és Cserba Júlia közreműködésével személyes kapcsolat alakult ki Vera Molnarral, akitől két grafikát, majd később a Pro Cultura Urbis Alapítvány segítségével egy eredeti rajzot is sikerült megszerezni a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteménye számára. A Szőllősi-Nagy – Nemes-gyűjtemény darabjai mellett először lesznek láthatóak ezek a múzeumi új szerzemények.