Baranyay András az embert kutatta, ugyanakkor munkáiban a jellegzetes emberi részeket eltakarta, az arcok láthatatlanok, nemcsak a modell-beállítások, hanem a képkivágások miatt is. Az önarcképein elfedve, vagy háttal ülve jelenítette meg saját magát.
A kiállítás képei között szerepelnek rajzok, litográfiák, ofszet nyomatok, fotók és korai olajfestmények, amelyek párdarabjait megleljük a grafikák között is. A hagyományos képek mellett a kiállításban látható Baranyay Jane Morris fotójával összemontírozott önarckép-animációsfilmje is.
A kiállítás címét ez a Baranyay András kéziratából származó idézet ihlette, amely a kivágásról, mint alkotói módszerről szól. A művész szerint a részlet „alkalmas a valóság illúziójának felkeltésére, az élet pillanatnyi látványainak, mozgó voltának érzékeltetésére, esetlegességet, befejezetlenséget fejezhet ki. Elrejt előlünk dolgokat, melyek létezését csak sejthetjük, s ez a bizonytalanság nyugtalanítólag hat. Viszont a lényegtelen elhagyásával, a fölösleges elemek levágásával a tömörítésnek és a kiemelésnek hatásos módszerévé válhat, amelyben – mintegy esszenciába sűrítve – jelenik meg a lényeg.”
A kiállítás a legkorábbi festményektől és grafikáktól indulva bemutatja a teljes életmű keresztmetszetét. Tematikusan és hozzávetőleges időrendben vonultatja fel a munkákat. Baranyay művészi érdeklődésének fókuszában az emberi test állt: saját testét használta az önarcképek és kezek ábrázolásának hosszú sorában, a barátok teste például a Házaspárok, Hátképek, Kézfogások és Márffy lányok sorozatokban pedig lehetőséget adott számára megfigyelni a saját testtől eltérő formákat. Különleges helyet foglal el a – kiállításban és az életműben egyaránt – a Baranyay egyetlen kísérleti filmjét bemutató, Önarckép Jane Morrisszal című műtárgyegyüttes.
Baranyay András életműve a kortárs magyar képzőművészet meghatározó, sőt klasszikus mondható fejezete, ugyanakkor a szélesebb művészetkedvelő közönség számára kevésbé ismert. Művészete sajátos, vizuális párbeszéd olyan filozófusokkal, zeneszerzőkkel, írókkal, mint Kierkegaard, Erik Satie vagy Tandori Dezső. Mindez az Iparterv-csoport egyik leginkább egyedi kifejezésmódot használó alkotójává tette. A 2016-ban elhunyt Kossuth-díjas művész átfogó életmű-kiállításán számos alkotótárs, barát és tanítvány is megszólal interjúk révén.