Barabás művészetére 2017-óta jellemző a jelzésszerű, sűrűsödő és ritkuló kompozíciók, illetve az organikus alakzatok ötvözése geometrikus elemekkel. Biomorf formái jellemzően épülnek egymásra, bomlanak ki egymásból, s széttartva a síkban, kitörni látszanak a vászon lehatárolt keretrendszeréből a végtelen felé.
Korábbi munkáira is jellemző a karakteres és következetes művészeti nyelv használata mellett a kísérletezés, és az újdonság folytonos keresése: Barabás művészetében újra- és újra előtérbe helyeződik a sík és a tér kettőssége, a festményekből kiragadott egyes elemek térbe való áthelyezése, a festői gondolatok plasztikussá tételének vágya.
A kiállítás címe, A felhők súlya, a műtárgyak egységét tekintve többlet jelentéssel bír. Egyszerre asszociál a felhők, mint légies, könnyed és gondtalan képére; s egyszerre kontemplál a kevéssé ismert természeti jellemzőjük, azaz több tonnás súlyuk rejtett mivoltán egyaránt.
Barabás most bemutatott új munkáira hasonló kettősség jellemző: látszólag légiesen könnyed kompozíciói, harmonikus színválasztásai egy álmodozó művészi tevékenységre utalhatnak, ám mögöttük igazán mély, olykor-olykor meditatív, s legfőképp a csendes elmélkedésre sarkalló gondolati síkok húzódnak meg.