Az Istenek a fejükre estek

2013. június 21. – június 29.
MegnyitóOpening: 2013. június 20. 19:00
A Chimera-Project következő, Az Istenek a fejükre estek – Alternative superheroes tárlatával indítja útjára nyári befogadóprogramját. Chimera-Project célja, hogy platformként aktív tere és ösztönzője legyen az alkotásnak. Ennek része, hogy éves programunkban nyári befogadóprogramot működtetünk, művészek, művészcsoportok, független kurátorok kiállítási koncepcióit támogatva. A jelenlegi kiállítás a Chimera-Projecttel együtt dolgozó Horror Pista koncepciója és válogatása alapján épült fel.

Bár a szuperhős kultúra kétségtelenül 20. századi médiavilág szüleménye, szociális funkcióját tekintve rokon a klasszikus hősi mitológiákkal vagy más évszázadokon és kultúrákon átívelően jelenlévő hősi kultuszokkal. A hőskultuszok finoman kimunkált karaktereinek legeredetibb, a szó etimológiáját is meghatározó tulajdonsága, hogy „védelmezők”. Valamely veszély vagy viszontagság idején lépnek akcióba, akár életüket is feláldozva valamely felsőbbrendű cél érdekében.

A szuperhős kultusz a hősi toposz 20.századi, populáris inkarnációja. Az amerikai képregényekben született meg, majd sorra meghódított minden más médiumot is, rádiótól a TV-sorozatokig és mozifilmekig, betörve a játék-és videójáték gyártásba is. A „Superhero” mára termékké lett, még a kifejezésnek is tulajdonosa van, a Marvel Characters és DC Comics tulajdonában álló védjegy.

A siker folyamatosan újratermelhető, hiszen a szuperhősök története nem lezárt. Ha csak a szuperhős prototípust, Batman-t tekintjük, a történet nem csupán új fejezetekkel egészítődött ki az utóbbi 70 évben, hanem időnként teljesen át is lényegült, gyakran dualisztikus lélekrajzokkal, finoman játszva a szuperhős-antihős feszültségével.

A jelenlegi tárlat alkotói is ezt az ellentétpárt feszegetik: a megformált karakterek egytől egyik fura szerzetek, „Istenek, akik a fejükre estek”? Más és más módon árnyalják, boncolják és gyúrják át a megszokott szuperhős karaktereket, toposzokat.

A kiállítás pantheonjában találkozhatunk jól ismert, ám karakterükből kiforgatott figurákkal, mint Máriás és Szőke Pókembere, szatírikus hős-adaptációkkal, mint Karácsonyi újabb Szent Györgye vagy Gazdik Doktor Bubója, fiktív kitalált hősökkel Icko, Stark és Szűcs munkáiban, ill. egyes hőskultuszok teljes transzformációjával, mint pl. egy amerikai forgatókönyv magyar folklór világába való behelyezése Nagy munkájában, vagy a Batman és a hip-hop kultúra keresztezésében Pap gobleinjein.

Idegenségük, furcsaságuk kiűzi a nézőt a marveli világ megszokott kényelméből, egészen úgy néz ki, hogy itt egyáltalán nem garantált sem a győzelem, sem a happy end. A megalkotott alternatív szuperhősök a maguk neveletlenségével megkérdőjelezik a hőskultuszokat végtelenségig kiüresítő, leegyszerűsített, unalomig ismételt szuperhős egyeduralmát. Létük tagadás és útkeresés egyben.