A macskák különleges személyisége évezredek óta vonzza az emberiséget, inspirálva a képzőművészeket is. Az ókori Egyiptomban úgy tekintettek az állatokra, mint isteneik megnyilvánulásaira. A macskákat előnyös társnak, háziállatnak tartották, akiknek a mumifikált testét is a sírba helyezték, hogy a kapcsolat velük a túlvilágon is folytatódjon. Egyes macskát megjelenítő szobrokat fogadalmi ajándéknak szántak, de más ábrázolásokon a cicákkal való mindennapi élet elevenedett meg. Az egyiptomi hitrendszer alapján a macskát védelmezőként is tisztelték, valamint a termékenység szimbóluma is volt.
A kora középkorban továbbra is nagy becsben tartották a macskákat, hiszen a termésre veszélyes rágcsálók elszaporodásának megakadályozásában nagy szerepük volt. Az érett középkori Európában azonban már sokan ártó lényt láttak, ördögi lelkeket sejtettek bennük, a boszorkányokkal és eretnekekkel kapcsolták össze őket. A kor képzőművészetében, főként a kódexek lapjain furcsa, groteszk, olykor humoros és talányos macskaábrázolásokkal találkozhatunk. Maga a cica téma és a motívum az évszázadok során egyre változatosabb formában került feldolgozásra, valamint további jelentésrétegekkel gazdagodott.
A Hegyvidék Galéria kiállítása a legfrissebb kortárs alkotásokon keresztül kívánja bemutatni, hogy milyen sokrétűen, többféle értelmezésben és stílusban lehetséges a macskákat ábrázolni, sokszor jelenkorunk problémáira reflektálva, aktuális kérdéseket felvetve, vagy a személyes kapcsolódásokat, élményeket feldolgozva bársonytalpú kedvenceinkkel.
Kiállító művészek: Bencs Dániel, Demcsák Dóra Vanda, Domokos Ágnes, Elekes Károly, Gallai Judit Ágnes, Király Gábor, Maros Lili, Nagy Gabriella, Nemes Anna, Nyári Flóra, Ódor Bence István, Orr Máté, Rabóczky Judit Rita, Sipos Lilla Judit, Szalay Péter, Tayler Patrick, Töttös Kata, Verebics Ágnes, Wahorn András