Balogh Kristóf József festményeit talált fotók, rejtélyes jelenetek vagy ismeretlen családok képei alapján készíti, melyek a rajtuk szereplő személyek idegenségére kérdeznek rá. A fotókon megjelenő emberalakok zavarba ejtő kettőséggel jelennek meg: individuumokként vannak jelen, miközben életük és környezetük számunkra teljesen ismeretlen.
Balogh Kristóf József ebből az ismeretlenségből fakadó homályt és feszültséget hangsúlyozza ki a személyes jelenlét ábrázolásainak kifordításával, az arcok közvetett vagy közvetlen kitakarásával, az inkognitó ábrázolások enigmatikus oldalának hangsúlyozásával.
Egyszerre tematizálják az emlékezés, az eredet nélküli dokumentumok és az emberi jelenlét minimalizált érzékeltetésének lehetőségeit, egy képekkel túlzsúfolt világ kontextusában. Mennyire ismerünk magunkra, hozzátartozóinkra, emlékeinkre egy képen keresztül? Alkalmas-e egy pillanat rögzítése a tartalom megőrzésére vagy inkább egy sejtelmes, magába forduló valóságot hoz létre? A sötét jelenetek ennek a bizonytalan állapotnak a magját hordozzák egy karakteres festői világ szubjektív rendszerében.
Balogh Kristóf József művészetét egyre inkább az intermediális gondolkodásmód jellemzi, amely festészeti munkásságára is kihat. A fotográfia jelenségével foglalkozó hosszú alkotói gondolkodás lenyomatait láthatjuk legújabb kiállításán, amely egyúttal első önálló bemutatkozása a Godot Kortárs Művészeti Intézet művészeként.