folyékony föld

objektek a vulkánok tengeréből

2024. április 4. – május 6.
MegnyitóOpening: 2024. április 3. 18:00
MegnyitjaRemarks by: Vékony Délia

„meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai”
– Zsoltárok könyve 18,16

Néma Júlia művészi szemléletét lényegi Kelet-Nyugat érintkezések tapasztalatai formálták, hidakat építve a konstruktív és konkrét művészet, a távol-keleti esztétika, az európai formatervezés és a helyi fazekasság hagyományai között. Mesterei közé tartozik Fajó János festőművész és szobrász (1937–2018), valamint Frederick L. Olsen keramikusművész és kemenceépítő mester.

Műhelyének fontos pillére az az úttörő horderejű kutatás-fejlesztés, mely hazai, helyi alapanyagok feltárására és saját technológiájához igazítására irányul. Sok éve folyamatosan, országszerte gyűjt természetes forrásokat, agyagokat, földet, sziklákat, ásványokat egy fenntartható művészeti gyakorlat jegyében, egyedülálló eredményekkel.

Ennek az interdiszciplináris és kultúraközi munkának a gyümölcseit mutatjuk most be a K.A.S. Galéria terében. A kiállítás a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa keretében megrendezett folyékony föld című önálló kiállítás anyagából válogat, kiegészítve új, a koncepció mentén készült darabokkal, helyspecifikus installációval.

Néma Júlia a folyékony föld – objektek a vulkánok tengeréből című kiállításon a vulkáni tevékenység fiktív újrajátszását rögzíti tárgyainak felszínén, járatlan utakon közelítve a kerámia, mint művészeti médium eredetvidékéhez. A vulkánok tengeréből született objektek a Balaton-felvidék tájélményéből és páratlan földtani örökségének időrétegeiből bontják ki a természetes geodiverzitás vizuális gazdagságát.

A geometrikus absztrakció jegyében, minimalista eszköztárral, tisztán formált plasztikák és táblaképek a mélyrétegekből tárják fel a természet szépségét. A Litoszféra gömbformái a Föld gravitációját képezik le, a Lencse nyugodt lejtéssel összegyűjt, középre terel és megőriz, a táblakép műfajához közelítő Tabula képei a festészet spirituális dimenzióit idézik, felületükön az átalakuló matéria festőisége nyilvánul meg, a Sztélé térbe lépteti a tabula festői effektjeit, miközben a régészet, az épített környezet kontextusába helyezi.