A „fordított világ“ kifejezéssel meghatározható, a 16. század óta ismert metszetek olyan jeleneteket ábrázolnak, ahol disznó mészárost belez ki, gyermek tanárát bünteti meg, ember szamarat visz a hátán, férfi és nö szerepet és ruhát cserél és ahol rongyos koldus gazdag embernek nagylelkűen alamizsnát ad. A metszeteken még démonok, chimérák, az égen repülö halak is megjelennek, s maga a halál is, hol kaszával, hol a pestis-doktorok maszkjában.
A mű címe – mind az inverso szó az olasz „fordított, ellentétes“és az óolasz „költészet“ jelentéssel, mind pedig a latin mundus szó, azaz „világ“ jelentésben – a valóság átértelmezésére utal, egy költői látomásra.
A mi értelmezésünkban az abszurd középkori farsangi jelenetek a kortárs lét epizódjaiként jelennek meg. A szereplők abszurd társadalmi utópiákat mutatnak be és álarcot cserélnek, állandóan alakot váltva, koldusoktól gazdag férfiakig, rendőrökből tolvajokig.
Metroszexuális utca-tisztítók vizet zúditanak a hulladékkal teli városra. Inkvizítornők kínoznak férfiakat IKEA-stílusú szerkezekben. Gyerekek és az idősek kickbox-meccsen küzdenek. Az Inverso Mundus olyan világ, ahol a kimérák háziállatok és az Apokalipszis szórakoztató.
AES+F
Inverso Mundus
2017. december 12. – 2018. február 28.