Joseph Beuys: Mézpumpa a munkahelyen

Peter Schata esszékiállítása Halas István és Peter Schata fotóival

2000. október 25. – november 30.



Noha a Louisiana Múzeum Joseph Beuys 1977-es „Mézpumpa a munkahelyen” című installációjának minden összetevő elemének birtokában van, mégis abszurd lenne azt állítani, hogy a „Mézpumpa” ma Humblebaeckben (Dánia) található – írja Peter Schata. A Liget Galéria kiállítása természetesen ugyancsak nem e mű rekonstruálására vállalkozik, hanem arra, hogy – mintegy hatvan fénykép és az azokat kísérő szöveganyag segítségével – a lehető legnagyobb tárgyszerűséggel próbálja meg bemutatni mindazt, ami az 1977-es kasseli Documentán látható volt, illetve ami ezzel párhuzamosan – s e mű szerves részeként – történt.





MEGHÍVÓ FAÜLTETÉSRE
– RÜGYECSKÉK 
Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány



Az elmúlt években a főváros és a nagyobb vidéki városok zöld területeinek jelentős hányada soha nem látott pusztításnak esett áldozatul. A környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontokat gyakran szorították háttérbe rövidtávú anyagi előnyök, üzleti érdekek. Miközben a világon a népességszám növekszik, rohamosan fogy az őket oxigénnel ellátni hivatott erdők, fák száma.


       Beuys: „…Nem vagyok kertész, aki azért ültet fákat, mert azok szépek. Nem, én amondó vagyok, hogy a fák ma értelmesebbek, mint az emberek. Amikor a szél a lombot fújja, akkor egyidejűleg az az anyag érinti a lombot, amely a szenvedő emberek révén a Földre jutott. Ez tehát azt jelenti, hogy a fák már régóta érzékelik. És már a szenvedés állapotában vannak. Megfosztották őket a jogaiktól. Pontosan tudják, hogy már nincsenek jogaik. Az állatok, a fák mind tudatában vannak. Azt szeretném, ha ezeknek a fáknak és ezeknek az állatoknak ismét lennének jogaik. Ez magától értetődően az ember kötelessége. Ha az ember evilági feladatait az igazi kereszténység, az igazi keresztény felfogás, tehát a szentség szerint értékeli, mely a fa csúcsát fújja, akkor ennek megfelelően kell viselkednie is. És akkor az értelme is, a fáktól kezdve, megvilágosodhat.” – részlet  Joseph Beuys és Friedhelm Mennekes beszélgetéséből (1984. március 30. Franfurt am Main)


Beuys 7000 tölgyfa elültetését kezdeményezte és szervezte meg Kasselben. A fákat a város lakossága örökbe fogadta. Beuys nem csak új művészetfogalmat alkotott – egyenlőségjelet téve a művészet; ember; kreativitás; szabadság fogalmai közé -, hanem tetteivel teremtette meg a kapcsolatot a művészet és az ember, az ember és a természet között. Jelentős szerepe volt a németországi  zöld mozgalom elindításában, s úgy a parlamenten kívüli, mint a parlamenten belüli szociális és ökológiai gondolkodásmód újjáformálásában.



Jelképesen egy tölgyfa elültetésével szeretnénk megemlékezni
Joseph Beuysról,


a Műcsarnok Joseph Beuys szimpózionja és az Ózon Fesztiválhoz kapcsolódó országos faültetési akció keretén belül


az ültetés
2000. október 27-én
15.00 óratól
történik
a Műcsarnok mellett,
(találkozó 15.00-kor a Műcsarnok előtt)