Bánföldi Zoltán újra és újra azt firtatja, milyen művészeti stratégiákkal lehet kicselezni a telő időt, rögzítsük-e vagy hagyjuk telni pillanatait, a múlás folyamatában látva meg magát az időtlenséget. Bánföldi művészetének középpontjában a létezés komplex kérdésköre áll, amelyet elsősorban az emberi civilizáció által létrehozott időfogalmon, illetve annak objektív és szubjektív olvasatain, így viszonylagosságán keresztül vizsgál.
Vajon mi vagyunk az időben, vagy az idő létezik mibennünk?