Negyedik fázis: Katabasis soteriologike
Subsist.Ence Level St.Andard Project 1984 W
4th phase: Katabasis soteriologike
Csinálj egy széket! (Hódolat George Brecht előtt), 1974
A Létminimum St.Andard Projekt 1984 W nyilvánosságra hozatala Budapesten, a Fiatal Művészek Klubjában, 1975-ben.
Fotó: Körner Éva ©IPUTNPU-archívum
Parallel Course / Study Track (Tamás St.Auby):
Make a Chair! (hommage a George Brecht), 1974
The presentation of the Subsist.Ence Level St.Andard Project 1984 W in Budapest, at the Young Artists’ Club in 1975.
Photo: Éva Körner ©IPUTNPU-Archives
Given: the Strike, mounted diapositive in slide viewer, unlimited multiple, 2001
“[…] A TNPU célja a Mítosz-korrekció katalizálása.
[…] Csak a Szent Heterarchia alkalmazása: a hadiköltségvetés rovására átcsoportosított, a Mitikus Szt.Rájkban résztvevők számára alkotmányosan folyósított Létminimum Járadék biztosíthatja a mítosz működését és beteljesülését: a Szabad Akarat kifejlődését: a nők alárendeltségének, a fájdalommal való szülésnek, az ivadékok túlfogyasztásra csábításának és a munkának a megszűnését: a testi halhatatlanságot (lásd: Gen. 3:1-24). Le az Eredendő Büntetéssel! Amnesztiát követelünk!
[…] A 24. Kanton Alkotmányának pop- szolipszista § 2 értelmében – ‘Mindennek én vagyok az oka!’ – az adott mítosz inherens extra-mitikus programjának megvalósulása során a jó/rossz-dichotómia folyományaként aktualizálódott degenerált kreácionista, ill. aberrált evolucionista mítoszkörök csak egymás heterarchikus meghaladásának gyakorlati alkalmazása révén juthatunk ki a Mitikus Blokádból!
[…] A Szt.Rájk – meghatározásánál fogva – a Gen. 3:1-24 közötti területen lett meghirdetve. Ez a homályos zóna a teo/logikai kapcsolat a verítékes ok és a halálos okozat között. A Szt.Rájk mint olyan az uralkodó Mítosz deformálódott testén végzett esztétikai-etikai művelet. […]” (TNPU- manifesztum).
„[…] Az 1960-as években az inkoherensek, a dadaisták, a futuristák, a szürrealisták, a szituácionisták stb. előkészítésével kitört a beuysi értelemben vett marxista esztétikai forradalom: az ikonolátrikus művészek és intézményes támogatóik magántulajdonát képző művészeti termelő eszközöket magához ragadta az öntudatra ébredt ikonoklaszta publikum, és saját, közvetlen igényei szerint átstrukturálva a kollektív művészeti termelés folyamatát, célját és disztribúcióját: a mű árujellege megszűnt, s ennek helyére az Univerzális Létminimum Járadék követelése lépett. Bár azóta az ikonolátrikus ellenforradalom szükségszerűen visszanyerte a tudat hamisságában és a piac valóságában a nem végképp lerombolt állásait, az intermediális új-szövetség üzenete már nem felejtődhet el. […]” (Anna Stomosis: Intermedia and Interaction, 2000)
Nem-művészet-művészeti adalék:
katolikus M. Duchamp + protestáns G. Brecht = Szt.Rájk mint Shabbat, Wei Wu Wei, azaz Parlag.
LE A VÁLASZTÁSSAL!
ÉLJEN A SZAVAZÁS!
LE A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁVAL!
ÉLJEN A SZOLIPSZISTA DIREKT TEOKRÁCIA!
“Egyetért-e Ön azzal, hogy inkább legyen Egyetemes Létminimum Járadék, mint semmi?”
SZAVAZÓFÜLKÉT MINDEN HÁZTARTÁSBA!