Szobrászati gondolkodásmódomra jelentős mértékben hatást gyakorolt a sok természetben (vízparton, víz közelében) eltöltött idő. A víz, mint alapvető természeti elem, különböző érzékelhető tulajdonságaiban, jelenségeiben inspirációkat, a hozzá való megfelelő (kontemplatív) viszony meghatározó példát adott számomra a szobrászati alapállásom kialakulásához, sőt a témaválasztásaimat is döntő módon befolyásolta.
A tömeg és felszín viszonyának kérdései, a felszín mögötti lényeg keresése, a változás és az állandóság közötti kapcsolatok megtalálása mind átvitt, mind pedig konkrét értelemben megjelennek a szobraimban. Meglátásom szerint, a világban előforduló tükörjelenségek közül a legtermészetesebbek az ember számára a vízfelületeken kialakuló különböző tükörhatások.
Ezeknek a jelenségeknek a szemlélése során lehetőség nyílhat az egyszerű, hétköznapi látványon túlmutató, az analóg jelentések felismerésére, azaz intuitív megismerés forrásai lehetnek.
Boros Miklós János