Vincent van Gogh egyik levelében azt írja, hogy egy új földrész felfedezéséhez hasonlít, ha valaki szerelmes. Az észrevétel fordítva is megállja a helyét, hiszen mindkét esetben az ismeretlenbe hatolva oldódhatunk fel valami nagyobban, amely a csábító eltűnést kínálja, és végül mágikus magányba torkollhat.
Bencs Dániel és Bencs Máté kiállítása a testvérek közösen készített alkotásain keresztül mutatja be utazásaikat, melyek során gazdag motívumkészletet halmoztak fel. A változatos vidékek varázsa eltérő módon csapódott le művészetükben, ugyanakkor egy közös irányt is felvázolnak, egy pontot, ahol megfigyeléseik találkoznak.
A kiállítás célja a két testvér eltérő benyomásainak képekbe sűrítése, így feltárva egyazon élmény két nézőpontból való értelmezése közötti hasonlóságokat és különbségeket. Festményeik a vallás és a tömegkultúra kapcsolatával, a kettő összemosódásával foglalkoznak, melyet az ázsiai házi szentélyeken megjelenő bolti termékek inspiráltak.
A Buddhának áldozatként bemutatott red-bull energiaitalok különös szakrális-pop hangulatot árasztanak, amely során egy termék magasabb szellemi szférába hatolásának lehetünk tanúi, mintegy hidat húzva a két távolinak tűnő világ között. Andy Warhol kijelentése, mely szerint fantasztikus, hogy a legszegényebb ember is ugyanolyan coca-colával hűsíti magát, mint az elnök, jelen esetben a Buddháéval azonos energiaital fogyasztásában nyilvánul meg.
Napjainkban úgy építjük a különböző ideológiák töredékeiből magánmitológiánk szentélyét, miként a boltok polcairól válogatjuk az asztalra valót, így a vegyes gondolatok a világ távoli pontjairól, végül egymás mellé kerülnek a kasszaszalagon.
Szöveg: Bencs Dániel