2023. május 27-én, életének 90. esztendejében meghalt az egyik leghíresebb szovjet-amerikai konceptuális művész, Ilja Kabakov. Ő volt a moszkvai konceptualizmus egyik alapítója és a „totális installáció” megalkotója.
Ilja Kabakov ukrán származású amerikai konceptuális művész, aki leginkább festményeiről, installációiról és elméleti szövegeiről volt ismert. Művei a szovjet kultúra és a kapitalizmus közötti különbségeket és hasonlóságokat értékelik és vizsgálják, ahogyan azok az emlékeihez és az utópia elképzeléseihez kapcsolódnak.
Kabakov 1933. szeptember 30-án született Dnyipropetrovszkban. Édesapja meghalt a második világháborúban, édesanyjával együtt az üzbegisztáni Szamarkandba telepítették át. Később a moszkvai művészeti iskolában, valamint a moszkvai V. I. Szurikov Állami Művészeti Intézetben tanult grafikai tervezést és könyvillusztrációt. Miután 1951-ben befejezte művészeti tanulmányait, először gyermekkönyv-illusztrátorként dolgozott. Végül a Szovjet Művészek Szövetségének tagja lett, ami műtermet, munkát és szovjet viszonylatban bőséges jövedelmet biztosított számára.
Később művészi munkáiban a szovjet realizmust, a Szovjetunió hivatalos művészetét parodizálta. Moszkvai lakása a disszidensek találkozóhelyévé vált. Mivel a Szovjetunióban nem volt esélye kiállítani, 1987-ben Svájcba utazott a Kunstverein Graz ösztöndíjával, és nem tért vissza a Szovjetunióba. 1988 óta New Yorkban élt és dolgozott feleségével, Emilia Kabakovval együtt, akivel az Egyesült Államokban ismerkedtek meg és házasodtak össze.
Hosszú pályafutása során Kabakov több mint 150 installációt készített. Az egyik leghíresebb Az ember, aki a hálószobájából repült az űrbe. Festőként is komoly sikereket tudhatott magáénak: Luxe Room (2006) és Bogár (2008) című festményei a Phillips de Pury londoni aukcióján 4,1 millió dollárért, illetve 5,8 millió dollárért keltek el.
Művei megtalálhatók a Tretyakov Képtárban, az Ermitázsban, az Orosz Múzeumban, a New York-i Modern Művészetek Múzeumában, valamint magángyűjteményekben. Kiállított többek között a Velencei Biennálén és a kasseli Documentán is.
