A 2011. évi Velencei Képzőművészeti Biennálé Magyar Pavilon kiállítására és annak kurátori megbízatására kiírt pályázat eredményközlése:
A nemzeti biztos által felkért zsűri tagjai:
Andrási Gábor művészettörténész, a Műértő főszerkesztője, az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport munkatársa
Boros Géza művészettörténész, a NEFMI művészeti főosztályvezető-helyettese
Hegyi Dóra művészettörténész, kurátor, a tranzit.hu projektvezetője
Sasvári Edit művészettörténész, kurátor, a Kassák Múzeum vezetője
Timár Katalin kurátor, Ludwig Múzeum − Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
Szipőcs Krisztina művészettörténész, a Ludwig Múzeum Gyűjteményi Osztályának vezetője, a Balkon szerkesztője
A ZSŰRI ZÁRÓKÖZLEMÉNYE
A pályázat értékelése:
A Velencei Biennálé magyar pavilonja kurátori pályázata iránt idén is komoly szakmai érdeklődés mutatkozott. A pályázatra 12 pályamunka érkezett be, amelyekből 11 volt érvényes. Egy pályázat a hiánypótlást követően sem felelt meg a pályázati kiírásnak, így a zsűri érvénytelennek minősítette.
A korábbi évek gyakorlatát folytatva az elbírálásban igen hasznosnak bizonyult a prezentációs forma, amely a zsűri és a pályázók közötti közvetlen párbeszéd lehetőségét teremtette meg. A zsűri örömmel nyugtázta, hogy többségben voltak a jól kidolgozott pályázati elképzelések. Néhány pályázat esetében nem volt meggyőző a kurátorok szerepvállalása, ezért a zsűri a jövőre nézve – a pályázati rendszer folytatása mellett – a pályázati kiírás néhány részkérdésben történő technikai módosítását (szigorítását) javasolja.
A pályázatot összességében a zsűri eredményesnek és sikeresnek értékeli.
A nyertes projekt a 11. számú pályázat:
Kurátor: Peternák Miklós
Németh Hajnal: Összeomlás – Passzív interjú
A zsűri a Nam June Paik díjra jelölt, Berlinben élő médiaművész Németh Hajnal Összeomlás – Passzív interjú multimédiás installációját javasolja megvalósításra a 2011-es Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában. A művet 2010 tavaszán először a Kiscelli Múzeum templomterében lehetett látni, majd módosított verzióját a debreceni MODEM-ben. Jelenleg az Aviva Díj 2010 kiállításon szerepel a Műcsarnokban.
A mű egyik központi eleme egy összetört személyautó, amely színpadi megvilágításban, emblematikus „főszereplőként” jelenik meg a kiállítótérben. A balesetet felidéző talált tárgy erőteljes látványához egy a teret betöltő akusztikus élmény kapcsolódik. A narráció egy opera-jellegű zenedarab, amely balesetek elszenvedőinek élményeit beszéli el három énekes előadásában. A zenemű szövege passzív interjú formájában jelenik meg (a kérdezettek eldöntendő kérdésekre válaszolnak igennel vagy nemmel), és kottatartókon olvasható az installáció további térbeli elemeként.
A tervek szerint a Magyar Pavilonba készülő mű kiegészül az autó „életéből” vett, videóra rögzített jelenetekkel, a gyártástól kezdve az árusításon át a javításig. Míg a baleset esetében az énekes formában előadott történet az esemény felidézésében játszik szerepet, a filmen a gyár, az autószalon és a szerviz válnak az operadialógusok előadásának helyszíneivé és nyújtanak újfajta akusztikus környezetet az előadandó operához.
Németh Hajnal munkáira már a kezdetektől jellemző a tömegkultúra és a hétköznapiság erős, tematikus jelenléte. Ez az elsősorban vizuális tartalom az utóbbi évtizedben kiegészült egy audio-elemmel. Németh a velencei projektben korunk egyik legmeghatározóbb kultusztárgya, az autó emberhez való viszonyán keresztül egzisztenciális kérdéseket feszeget. Az autó mint az egyén számára a mobilitást lehetővé tevő technikai vívmány az ember életében betöltött szimbolikus szerepét vizsgálja. Így az autóbaleset esettanulmánya kapcsán a múlandóság véletlenek által meghatározott rendeltetését kutatja. Az autóhoz kapcsolódó egyéb helyszínek az autóvásárlás és választás dilemmáját, illetve a vezetéshez vagy a sebességhez fűződő rajongást vagy szorongásokat elevenítik fel.
Németh korábbi műveinek hanganyagához képest itt egy kifejezetten színpadias, magas művészeti formához, az operához nyúl, amely az érzelmi azonosulás kérdésében játszik a mű esetében alapvető szerepet. Egyfajta távolságot teremt a néző számára az átélésben, ugyanakkor paradox módon mégis mély érzelmeket fejez ki. A zsűri egybehangzó véleménye szerint a mű komplexitása révén alkalmas az egzisztenciális tartalmak élményszerű kifejezésére, amely egy izgalmas kiállítást eredményezhet, és számíthat mind a szakmai, mind a szélesebb közönség érdeklődésére.
További pályázatok a kurátorok alfabetikus sorrendje szerint:
1.
Kurátor: Benedek József, kommunikációs kurátor: Blénesi Éva
Benedek József: Mozgó téralakzatok
2.
Kurátor: Fenyvesi Áron
Kokesch Ádám: Kék Zaj
3.
Kurátorok: Maja Fowkes, Dr. Reuben Fowkes
Nemes Csaba, Katarina Šević, Sugár János: Elképzelt területek
4.
Kurátor: Hegedüs Orsolya
Várnai Gyula: Látás és tapasztalat
5.
Kurátor: Hornyik Sándor
Szűcs Attila: Lassú zóna
6.
Kurátor: Horváth Judit
Csurka Eszter: Ingenium – Természetes értelem
7.
Kurátor: Kováts Dávid, társkurátor: Kováts Lajos
Szőke Gábor Miklós: Fejezetek Dante életéből
8.
Kurátor: Miltényi Tibor
kiállító: Molnár Gergely vagy kiállítók: Papp Gergely – Csontváry Kosztka Tivadar – Kaposi Tamás
9.
Kurátor: Nagy Villő
Bozsó András, Szabó Dezső, Telek Balázs: camera idea
10.
Kurátor: Nemes Attila
El-Hassan Róza, Köves Éva, Sztojánovits Andrea: Közös dolgaink
12.
Kurátor: Török Adrien, asszisztens: Götz Eszter
Huszár Andrea: A fa meséje
A pályázati anyagok és a zsűri értékelése letölthetők itt.
Köszönetnyilvánítás
A zsűri és a nemzeti biztos ezúton megköszöni valamennyi pályázó és a pályázatokban közreműködő alkotó munkáját.
Budapest, 2010. november 5.
Dr. Petrányi Zsolt
a Műcsarnok Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
a Velencei Biennálé nemzeti biztosa