A győzelem ünnepe a gonosz erők felett

Farkas Roland virtuális kiállítása

Koreai Kulturális Központ
2020. 11.30 – 12.31.

https://kcconline-exhibition.com/kiallitasok/aktualis/a-gyozelem-unnepe-a-gonosz-erok-felett



A Koreai Kulturális Központ ’What is next?’ című online kiállítássorozata részeként szeptemberben Farkas Roland intermédia művész mutatta be a koreai Incheon Art Platformon megvalósult önálló kiállításának online változatát. A koreai kiállítás még tavasszal, a covid járvány első hullámának idején készült és a járvány sújtotta globalizált világra, a járványhelyzet által előidézett gazdasági és pszichológiai sokkra, és a posztpandémiás jövőre reflektált. Azóta már a koronavírus járvány második hullámánál tartunk, az egészségügyi és gazdasági veszteségek tovább nőttek, a lezárások és korlátozások visszatértek.

Farkas Roland jelenlegi, a kiállítássorozat részeként létrejött ’A győzelem ünnepe a gonosz erők felett’ című második önálló kiállításán a Koreai Kulturális Központ galériatereiben egy online térre szabott bemutatási formával kísérletezik. A kiállítótérben a felnőtt élet küszöbén álló tinédzserek, a Z generáció tagjai játszák el mindennapi életünk megszokottá vált jeleneteit – tüntetést, koronavírus tesztelést, szónokló politikust, drónozó rendőröket, a média mindenről tudósító képviselőit, illetve az okostelefonjaikba merülő fiatalokat – ők adják az alapját a digitális utómunkával készült gipsz szobor-szerű monumentumoknak. Ezek a virtuális szobrok a 2020-as év kaotikus pillanatainak emlékművei, melyekre a válsággal küzdő neoliberális világrend és a poszt-orwelli felügyeleti állam fenyegetése vet sötét árnyékot.

A globalizáció hatására világunk a 21. századra teljesen kinyílt. A neoliberális gazdasági rendszerben az országok függőségi láncolatok globális hálózatát alakították ki. A rendszer mozgatórugója a mindent uraló profit, melynek fő haszonélvezői a nagyvállalatok – végső soron az emberiség leggazdagabb 1%-a. Az elmúlt ötven évben rengeteg energiát és vért áldoztunk az emberi jogok és az emberi méltóság védelme érdekében. A nyugati típusú demokrácia vívmányait az autokratikus és demokratikus rendszerek közti piaci érdekek prioritása erodálja. Byung-Chul Han koreai-német filozófus arról ír, hogy a neoliberalizmus fogyasztót csinál a polgárokból. A választónak mint fogyasztónak ma nem fűződik valóságos érdeke a politikához, a társadalom aktív alakításához.

Az új hatalmi koncepció a jövő pszichopolitikai irányítása lett. Az okoshatalom működtetéséhez nincs szükség titkosszolgálatokra, mert az általa kínált álszabadság annyira csábító, hogy mindenki önként mond le a titkairól – végső soron pedig a saját lényegéről és egyéniségéről – a közösségi médiafelületeken. A Big Brothert felcserélte a Big Data, mely mindenkiről egyéni pszichogramot készít; segítségével a tudattalan pszichogramja is kinyerhető, az algoritmusok pedig személyre szabott reklámokkal és (ál)hírekkel befolyásolják az egyént ’szabad’ döntéseiben.