A kiskacsa és a vandálok

Asger Jorn: The Disquieting Duckling (1959)

 

Április végén letartóztatták Ibi-Pippi Orup Hedegaard dán művészt Asger Jorn egyik nevezetes festményének megrongálása miatt. A vandalizmus híre (melyet egyesek politikai tiltakozásnak tekintettek) gyorsan elkezdett terjedni a közösségi médiában. Az esetet követő megnyilvánulásaiban Ibi-Pippi úgy értelmezte a cselekményt, hogy az elsősorban a szerzőségről szóló vita ösztönzését szolgálja. Facebookon közzétett nyilatkozatában azt állította, hogy cselekedete (bement a Museum Jorn-ba, felragasztott egy fényépet a festményre, majd aláírta a nevét fekete lakkfilccel) Jorn művészi felvetéseinek folytatása. Nem sokkal később letartóztatták.

A nyugtalanító kiskacsa Asger Jorn egyik legikonikusabb alkotása. Vagy inkább volt. Jorn 1959-ben készítette ezt a művet, egy sárga kacsát festve egy másik művész munkájára. Ezt módosításnak nevezte. Most jártam a Jorn múzeumban Silkeborgban, és kettős módosítást végeztem. Felraktam egy képet magamról a híres kiskacsa tetejére. Fel van ragasztva. Emellett aláírtam a művet, hiszen ez most már egy Ibi-Pippi mű, nem pedig egy Asger Jorn. Ha a közelben vagy, elmehetsz és megcsodálhatod az új munkámat. De jobb, ha sietsz. Kötve hiszem, hogy sokáig ott fog lógni. Az általam készített mű a A nyugtalanító kurva címet viseli (sajnos nem sikerült lefényképeznem, mielőtt letartóztattak).”

A nyugtalanító kiskacsa (1959) című festmény egy csendes vidéki otthont ábrázol, fölötte egy ráfestett óriási kacsával. Jorn művészi gyakorlatainak egyike volt kész képek kisajátítása és vászonként való felhasználása saját alkotásaihoz (hasonlóan a magyar Elekes Károly tunningolt képeihez). Mint sok más műve esetében, Jorn a bolhapiacon megvásárolta a bukolikus festményt, majd harsány tónusokkal ráfestette a kacsát.

A szakértők által Jorn technikájának leírására használt szó a „détournement” (eltérítés, elterelés). Az elkötelezett antifasiszta és háborúellenes aktivista Asger Jorn egyik kulcsfigurája volt a radikális avantgárd Situationist International csoportnak. 1957 és 1972 között a szituacionisták egyik bevett eljárása volt a „détournement”, a mainstream kultúra radikális felforgatásának egy formája, emancipációs céllal.

Jorn egyébként lelkes híve volt a hagyományőrzésként felfogott vandalizmusnak is, mely nevét a vandálokról, a barbárnak csúfolt germán népről nyerte, akik folyamatosan összecsaptak a Római Birodalommal az i.sz. 5. században. Jorn társaival 1961-ben megalapította a Skandináv Összehasonlító Vandalizmus Intézetet, melynek deklarált célja, hogy új fényben mutassa be a népvándorlás és viking kori skandináv művészetet. A vandalizmus akkor válik valódi művészetté Jorn értelmezésében, ha szakít az Európában az esztétikai vívmányok csúcsaként uralkodó, nyomasztó latin és római hagyományokkal. A vandalizmusnak nem kell esztelen pusztításnak lennie: lehet szép, felszabadító és egalitárius is.

A Patrioterne Går Live nevű politikai tömörülés (amely korábban közzétett a „nem-muszlim” Dániát propagáló videókat is) élőben közvetítette a Facebookon a videót, amelyen Ibi-Pippi látható az akció közben. Jelen volt a magát elkötelezett jobboldalinak valló Uwe Max Jensen is, akinek több ellentmondásosan megítélt korábbi akciója vitákat váltott ki.

Jensen többször is posztolt Ibi-Pippi vandalizmusáról a Facebookon. Az egyik bejegyzésben a tettet Katrine Dirckinck-Holmfeld művésznő által végrehajtott művelethez hasonlította, aki a közelmúltban folyóba dobta egy 18. századi dán király mellszobrát, amit gyarmatosításellenes tiltakozásnak minősített.

Jacob Thage, a Museum Jorn igazgatója a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy az intézmény a mű helyreállításán dolgozik. Nyilatkozata szerint egyelőre nem tudható, hogy a festmény megmenthető-e, mert az Ibi-Pippi által használt ragasztót “nagyon nehéz eltávolítani”.

A letartóztatása után lefolytatott kihallgatást követően Ibi-Pippit szabadon engedték. A helyi rendőrség ügyeletese azt nyilatkozta, hogy az esetet bűncselekményként kezelik, és nyomozást folytatnak.

A TV2 Østylland televíziónak adott interjújában Ibi-Pippi azt mondta, nem gondolta, hogy vandalizmusának hosszú távú következményei lehetnek. Azt állította, hogy rossz tubust választott, amikor saját portréját ragasztotta a Jorn-festményre.

„Őszintén sajnálom, hogy a mű ilyen mértékben károsodott” – mondta. – “Nem ez volt a szándékom”.

(Forrás: Facebook)