Idén lépett 25. évfolyamába a magyar képzőművészet egyik prominens szakmai fóruma, az Új Művészet folyóirat. A rendszerváltás utáni friss energiák segítségével a lap megkísérelte, hogy lehetőség szerint elfogulatlan képet adjon a kor magyar képzőművészetéről, irányzatairól, legfontosabb képviselőiről, fiatal tehetségeiről. Feladatának tartotta és tartja, hogy tájékoztasson a jelentősebb magyar kiállítások, szakmai biennálék mellett a nemzetközi művészeti színtér eseményeiről. A lap 25 évfolyamát végiglapozva érdeklődő és szakember egyaránt izgalmas áttekintést kaphat az elmúlt negyedszázad művészeti történéseiről.
A jubileum alkalmából a lap munkatársai könyvbemutatót és szakmai ülésszakot szerveznek, melyre tisztelettel meghívjuk Önöket.
2015. 11. 13. 16.00–
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ
(1062 Budapest, Lendvay u. 22.)
Program
16:00–18:00 Kölcsönhatások. Ülésszak a kortárs művészet aktuális kérdéseiről
Előadók:
Készman József: Wind of change: a változás mint átmenet. A hétköznapok kulturális gyakorlatai
Tatai Erzsébet: A művész mint történész
Győrffy László: Határsértő testek. Transzgresszív etika és esztétika a kortárs képzőművészetben
Tolnay Imre: Embertelen helyek? Az üres tér szerepe a kortárs festészetben
Szeifert Judit: Áthatások. A festészet és az elektrográfia kölcsönhatásairól hat festő munkái kapcsán
Nemes Z. Márió: Posztdigitális esztétika
18:00 Az Új Művészet 25 éves tevékenységét átfogó könyv bemutatója
19:00 Ünneplés, kötetlen beszélgetés egy pohár bor mellett
*
Előszó
Huszonöt évünk elszelelt – parafrazeálhatnánk most József Attilát – s bár más művészeti területeken akadnak ennél jóval hosszabb életű folyóiratok is, a lap bekötött példányai immár jó néhány folyómétert foglalnak el a könyvtárak polcain. Ilyen alkalmakkor bizonygatni szokás, hogy a múltba révedés helyett inkább optimista hittel tekintünk az eljövendő, minden bizonnyal sikeres évek felé, valójában szinte majdnem mindenki szeret ünnepelni, visszanézni kicsit. Talán nem lesz meglepő, hogy ez alól mi sem vagyunk kivételek. A jelen s remélhetőleg a jövő kérdéseivel foglalkozik Kölcsönhatások című ülésszakunk, melynek előadásait jövő évi számainkban szeretnénk közölni. Ez a kötet viszont részben a múltunkról szól: a lap eddigi tevékenységéről, hullámhegyeiről és hullámvölgyeiről, a szerkesztőség tagjairól, az itt publikáló művészettörténészekről és művészekről, de mindenekelőtt a magyar képzőművészet helyzetéről, gondjairól, teljesítményéről.
Természetesen nem gondoljuk, hogy az itt olvasható tanulmányokból, beszélgetésekből, újra publikált írásokból kirajzolódó kép az egyetlen hiteles olvasat. A többi folyóirat, műhely nyilván máshova helyez el bizonyos hangsúlyokat, más szereplőket és eseményeket ítél kiemelésre érdemesnek. Reméljük azért, hogy a mi verziónk is szolgál némi tanulsággal.
Nem volt – nem is lehetett – célunk a lap történetének kritikai feldolgozása. Ezért az első, vállaltan szubjektív hangvételű összefoglaló mellett a szerkesztőség tagjai afféle jutalomjátékként saját kedves szakterületükről választottak témát. Így olvashatunk tanulmányt Nagyházi Csabáról és a rendszerváltás utáni magyar műkereskedelem kibontakozásáról, a kortárs „kiállítási plasztika” jelentőségéről, valamint a nemzetközi művészeti trendek magyarországi kritikai recepciójáról.
A kötet második része rövid interjúkat, beszélgetéseket tartalmaz. Az Új Művészettel kapcsolatos tapasztalataikról, benyomásaikról kérdeztünk művészeket, művészettörténészeket, gyűjtőket, galériásokat. Itt közölt véleményüket szeretnénk majd figyelembe venni a szerkesztőség további munkájában, de a beszélgetések egyfajta „gyorsjelentésként” is olvashatók a terület aktuális problémáiról, kínzó gondjairól, például a fiatal művészek egzisztenciális és szakmai nehézségeiről, a magyar képzőművészet nemzetközi jelenlétének (vagy inkább jelen nem létének) okairól és következményeiről.
Nagyképűség lenne – már csak a terjedelmi korlátok okán is – antológiának nevezni a könyv harmadik részében található szövegválogatást. A 6000-nél is több megjelent cikkből most újraközölt 90–100 írás azonban talán fel tud villantani valamit a lap sok változáson átment, de az évek során alapvetően megőrzött célkitűzéseiből, profiljából és szelleméből, valamint a művészeti élet szereplőit foglalkoztató kérdésekről, a vitákról, a szemléleti pozíciók módosulásairól.
Pataki Gábor, P. Szabó Ernő, Rudolf Anica, Muladi Brigitta, Lóska Lajos, Berényi Zsuzsa, Körmendi Krisztina, Koronczi Endre, Eged Dalma, azaz az Új Művészet szerkesztősége
*
25 év Új Művészet kiadvány tartalomjegyzéke:
Tanulmányok
PATAKI GÁBOR: Hogyan csillog az ezüstérem? Jegyzetek az Új Művészet 25 évéről
LÓSKA LAJOS: Nagyreményű kisszobrok. Az elmúlt 30 esztendő (kör)plasztikájának néhány jellemzőjéről
MULADI BRIGITTA: Paralel történetek . Az Új Művészet 25 éve – a hazai és a nemzetközi színtér
P. SZABÓ ERNŐ: Az alapító
Nagyházi Csaba – az Új Művészet és az aukciósházak kapcsolata a 90-es években
Interjúk a képzőművészeti élet néhány szereplőjével
Készítette: Deák Csillag – Kölüs Lajos
Egy megálmodott gyűjtemény – Antal Péter
A helyzet nem reménytelen, de komoly – Baán László
Művészet a tabletek korában – Bak Imre
Utókortársak – Beke László
„Találkozási kultúra” – Birkás Ákos
Tücsökzene – Czene Márta
Túl puha diskurzusok – Cséka György
Megmentendő médiumok – Fabényi Júlia
Lokális narratívák – Fehér Dávid
Kőbéka – Fehér László
Érzelmi kapacitások – Gerő László
Személyesen megélt történetek – Göbölyös Luca
Vágyak és realitások – Gulyás Gábor
Ideák nekropolisza – Hornyik Sándor
Az eltűnt metafizika nyomában – Keserü Katalin
Helyek a Nap alatt – Készman József
A helyi értékek helyiértéke – Kieselbach Tamás
Misszió – Kishonthy Zsolt és Jurecskó László
A végzet hatalma – Konok Tamás
A művészet ára – Kozák Gábor
A „normál üzemmód” hiánya – Kukla Krisztián
Bicikli a koncerten – Lajta Gábor
Este a művészekkel – Ledényi Attila
Sikerek és értékrendek – Makláry Kálmán
Történetiség nélkül nincs művészet – Marosi Ernő
A galéria hozzájárulásával – Molnár Ani
Egy Elízium története – Nagy Imre
Orientáció és brandépítés – Petrányi Zsolt
Pszeudo-Nyugat – Rieder Gábor
Miért fontos a siker? – Spengler Katalin
Keresztmetszetek – Stefanovits Péter
Az egészet kell „eladni” – Sturcz János
Leküzdeni a „küszöbfélelmet” – Szalóky Károly
Anyanyelven – Szemadám György
Az állandóan tanuló gyűjtő – Vass László
Mai és jövendő klasszikusok – Virág Judit
Szemelvények (1991–2015)
SINKOVITS PÉTER: Kedves Olvasó!
BERNÁTH MÁRIA: A Majális festője
KÖRNER ÉVA: PSZEUDO – Bevezető előadás a Kossuth Klub Pauer-estjén
NÉMETH LAJOS: Javaslat a Szövetség átszervezésére
MARKÓJA CSILLA: Végjáték
GYÖRGY PÉTER: A későszocializmus után, a kapitalizmus előtt
NÉRAY KATALIN: Tiltott – Tűrt – Támogatott – Jegyzetek a bécsi Reduktivizmus-kiállításról
TÍMÁR ÁRPÁD: Prágai tanulságok
BOHÁR ANDRÁS: Szerepek és lehetőségek, avagy mire nem jó a fraktálfilozófia? – Perneczky Géza: Mire jó a fraktálfilozófia?
LŐVEI PÁL: Ahol nincs, ott ne keress? – Új középkori szerzemények a Magyar Nemzeti Galériában
ANDRÁS EDIT: Utolsó pár előre fuss!
CSÁJI ATTILA: A nyolcvanas évek képzőművészete
SZABADI JUDIT: Max Ernst nyomdokain: a magyar szürnaturalizmus – A neoavantgárd keletkezésénél
ANDRÁSI GÁBOR: A jelen is múlt? – Művek és magatartás 1990–1996
LÓSKA LAJOS: Fények és átlók – Schmal Károly újabb munkáiról
KÖRNER ÉVA: Groteszk áldozat – Major János erotikus művészete
FRANK JÁNOS: Az ötödik T – Fantomterem a Műcsarnok Új Művek című kiállításán – 1970
SINKOVITS PÉTER: A mi hatvanas éveink – A magyar neoavantgárd első generációja
STURCZ JÁNOS: Üzenet a mestereknek – A kortárs magyar művészet megítélésének és önértékelésének problémáiról az átmenet időszakában
TATAI ERZSÉBET: A hely, a tér, az idő, az alkalom – Az installáció Magyarországon
PERNECZKY GÉZA: Meteorology Art – Vízió egy jövendő (?) műfajról
FARKAS ÁDÁM: Művészet – kérdések és válaszok a 20. század temetése alkalmából
SINKOVITS PÉTER: Tisztelt Olvasók! Kedves Barátaim!
BAK IMRE: A másik művészet – Nádler István kiállítása a Műcsarnokban
MEZEI OTTÓ: A néma mítosz – Párhuzamok Lossonczy Tamás és a Cobra-csoport művészete között
RÁCZ ISTVÁN: „A gyűjtemény magasabb szinten már műalkotás” – Egy magángyűjtő emlékei
DÉKEI KRISZTINA: Az intézménykritika belterjes körei – Budapest Box – Rejtett szcéna a kilencvenes években
SZOMBATHY BÁLINT: Avantgárd a déli végeken – A vajdasági avantgárd közép-európai aspektusai, 1920–2000
MAROSI ERNŐ: A hely szelleme – A 20. századi magyar művészet – Szentendréről nézve
RIEDER GÁBOR: Technorealizmus Árkádiában – Fotórealizmus és a befogadók
KÉSZMAN JÓZSEF: Sztoriológia – A storyboard karrierje a vizuális művészetekben
ANTAL ISTVÁN: Hova tűnt a sok virág? – FMK, azok a 80-as évek a KOGART-ban
SINKOVITS PÉTER: Tizenöt év
SÁROSDY JUDIT: Feketén Fehér – Fehér László kiállítása
SZEGŐ GYÖRGY: Új elbeszélésmód – Forgács Péter Dunai exodusa
HEMRIK LÁSZLÓ: Nők, férfiak és egy feketerigó – Szépfalvi Ágnes és Nemes Csaba kiállítása
LAJTA GÁBOR: In memoriam Csernus Tibor – 1927–2007
NAGY IMRE: Megint Vásárhely – 54. Vásárhelyi Őszi Tárlat
MRAVIK LÁSZLÓ: Elhurcolt műkincsek 4. – 19–20. századi egyetemes és magyar festészet és rajzművészet
MÉLYI JÓZSEF: „És akkor ezt így most hogy?” – Na, mi van? – kortárs magyar művészet
SZERK.: BORDÁCS ANDREA: Körkérdés – A rendszerváltás 20 éve a művészeti életben
SINKÓ ISTVÁN: A felület mágiája – Somody Péter és Bullás József kiállítása
BORDÁCS ANDREA: A tekintet hatalma – Szemkontaktus és testbeszéd a képzőművészetben
BAGLYAS ERIKA: Az év szava – Új kifejezések a kortárs művészeti kommunikációban
MULADI BRIGITTA: A hetedik? – Filmnyelvi eszközök, narratívák a kortárs magyar képzőművészetben
P. SZABÓ ERNŐ: A szenvedő Priaposz – Kis Róka Csaba kiállítása
LÓSKA LAJOS: Látlelet – Tengelyek a mai magyar szobrászatban
RUDOLF ANICA: Caliban szabad – Lakner László műve mint a jelentés esetlegességének leleplezése
GYŐRFFY LÁSZLÓ: A tudatalatti társbérlői – Le Surréalisme, c’est moi!
PATAKI GÁBOR: Kis magyar hibrid – Bukta Imre: GM kukorica
PAKSI ENDRE LEHEL: Don Puntius hátbornok halott – Bernáth/Y Sándor emlékére
RUDOLF ANICA: A jó, a rossz, a szép és a csúf – Damien Hirst retrospektív kiállítása
PATAKI GÁBOR: Van Gogh közbelép (Vilmos császár őszinte sajnálatára)
DEÁK CSILLAG–KÖLÜS LAJOS: Elmaradt piknik – Reggeli a szabadban
SZEIFERT JUDIT: Csöndbe zárt idő – Baksai József Ihung-bzed sorozata
NEMES Z. MÁRIÓ: Népi paranoia – Karcsay Lajos Almaszüret című művéről
EGED DALMA: A szatyortól a pungáig – A zacskó emblematikája
GAÁL JÓZSEF: Fenséges és groteszk – Tóth Menyhért három kiállítása
PETRÁNYI ZSOLT: De hol a mű? Ez a szalag lenne itt a szélben? – Žilvinas Kempinas: Ötödik fal
MULADI BRIGITTA: A Kutyafalkától a bajor kastélyig – Arnulf Rainer 85 éves
TOLNAY IMRE: A pokoljárás ikonográfiája – Hermann Nitsch a Danubianában
P. SZABÓ ERNŐ: Sötétségből a fénybe – Bill Viola metaforikus utazásai
WEHNER TIBOR: Nincs probléma? – Zsánerszobrok Budapest belvárosában
Függelék
A szerkesztőség munkatársai a kezdetektől máig
Az Új Művészet Kiadó megjelent kötetei