† Prutkay Péter

Hosszan tartó betegség után, 75 éves korában elhunyt Prutkay Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Autodidakta művészként lett a sokszorosító grafika egyik legkiválóbb mestere, jellegzetes dobozképeivel pedig a korra s a történelemre reflektáló művész, akinek társadalmi és morális érzékenysége az árral szembeni úszásnak a megélt tapasztalatából eredt.

Az 1947-ben született Prutkay Péter önképzés révén sajátította el a szakma fortélyait, műfajhatárokat feszegető, kísérletező szemlélettel. Pályája kezdetén elsősorban sokszorosító grafikai technikákkal foglalkozott: rézkarcokat, litográfiákat, fametszeteket, szerigráfiákat készített, de kezdetektől foglalkoztatta a tárgyformálás, a térplasztika, az objekt-, illetve dobozművészet is.

Az idő múlásával párhuzamosan egyre inkább a kor nagyhatalmi játszmái, az egypártrendszer bürokratikus packázásai foglalkoztatták. Ezek hatására készítette el a jegyzetlap-, a fészek- és a környezetvédelmi grafikai sorozatát.

Az 1969-es első Szürenon kiállításon a hazai művészetben mérföldkőnek tekinthető térberendezésével, szürrealista szobájával keltett figyelmet. Az 1970-es években politikai ihletésű grafikái jelentek meg a magyarországi pártállam ellenében. A környezetvédelem és a 19–20. század fordulójának és a 20. század elejének hangulata is megjelenik képein. A nemzetiségi kérdés is foglalkoztatta.

Az 1970-es évek második felétől több nyugat-európai városban rendezett nemzetközi grafikai biennáléra is meghívták, de itthon gyanakvással szemlélték művészetét, minden szempontból kívülállónak tekintették. Munkáit egyfajta kor-képeknek szánta, és az igazság keresésének tekintette.

Noha kezdetektől foglalkoztatták dobozba zárt tárgyösszeállítások, amelyeket „dobozolt kor-képeknek” nevezett el az alkotó, azonban az utóbbi másfél évtizedben kifejezésmódjának kizárólagos területévé váltak. A 2006-os októberi megtorló események hatására elhatározta, hogy nem készít több grafikát.

Azóta kizárólag doboz-műveket alkotott: ezek tárgykompozíciók, amelyeket féltve őrzött ereklyékből, talált tárgyakból, barátoktól kapott csecsebecsékből állít össze gyermekkori emlékeket idézve, az 1960-as, 1970-es évek hivatkozásaival ellátva, környezetvédelmi témákat körüljárva, a médiagiccset, a médiaterrort analizálva, a történelmi sorsfordulókat idézve.

Technikáját tekintve ez a műfaj kiterjeszti a kollázs fogalmát a tárgyakra, az egymás mellé rendelt objektumok megváltozott jelentéstartalommal ruházzák föl és emelik a művészet szférájába hétköznapi tárgyainkat.

Munkáiban mindig is tükrözni szerette volna a nemzeti kultúra, az ünnepek, történelmi fordulópontok, történelmi példaképek nélkülözhetetlen mivoltát, az összetartó erőt, amely kapcsolatot teremt a múlt, a jelen és a jövő között.

Prutkay Péter pályájának fontos állomása, hogy 1998-ban Munkácsy-díjjal ismerték el, és hogy 2011-ben vitézzé avatták. 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották, 2013-ban az MMA rendes tagja lett.

Magyarországon, Nyugat-Európában, Ázsiában is bemutatkozott egyéni és csoportos kiállításokon. 2017-ben a Vigadó Galériában volt látható jubileumi kiállítása. Munkáit hazai és külföldi közgyűjtemények őrzik.

Prutkay Pétert a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.