{"id":2022866,"date":"2022-05-16T22:25:49","date_gmt":"2022-05-16T21:25:49","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2022866"},"modified":"2022-11-09T13:06:58","modified_gmt":"2022-11-09T12:06:58","slug":"harold-rosenberg-az-amerikai-akciofestok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/harold-rosenberg-az-amerikai-akciofestok\/","title":{"rendered":"Az amerikai akci\u00f3fest\u0151k"},"content":{"rendered":"
\r\n

Amikor a XX. sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben Harold Rosenberg neve sz\u00f3ba ker\u00fcl, akkor legt\u00f6bbsz\u00f6r m\u00e9g mindig csup\u00e1n \u00fagy eml\u00edtik, mint Clement Greenberg ellent\u00e9tp\u00e1rj\u00e1t: sz\u00e1mos olyan egyetemi weboldal l\u00e9tezik, ahol Greenberg m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait pontr\u00f3l pontra szembe\u00e1ll\u00edtj\u00e1k Rosenberg gondolataival. Ezek a gondolatok pedig \u00e1ltal\u00e1ban egyetlen sz\u00f6veg\u00e9b\u0151l, az 1952-ben sz\u00fcletett Az amerikai akci\u00f3fest\u0151k<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Pedig Rosenbergnek hossz\u00fa p\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n sz\u00e1mos hasonl\u00f3an fontos \u00edr\u00e1sa sz\u00fcletett \u2014<\/i> ilyen t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a t\u00f6megkult\u00fara egyik legjobb anal\u00edzise, a The Herd of Independent Minds<\/em> \u2014<\/i>, az akci\u00f3fest\u00e9szettel kapcsolatos essz\u00e9je azonban mindm\u00e1ig a legnagyobb hat\u00e1s\u00fa.<\/p>\r\n

A hat\u00e1s m\u0171v\u00e9szk\u00f6r\u00f6kben azonnali volt; sokan vonatkoztatt\u00e1k magukra a sz\u00f6veg meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait, \u00e9s akadtak, akik tiltakoztak is: Clyfford Still r\u00f6gt\u00f6n megjegyezte, hogy az \u00edr\u00e1s \u2014<\/i> b\u00e1r nincsenek benne m\u0171v\u00e9sznevek \u2014<\/i> Pollock \u00e9s Greenberg ellen ir\u00e1nyul. K\u00e9s\u0151bb \u201eRosenberg l\u00e1tom\u00e1sa megragadta a k\u00f6zfigyelmet\u201d (Tom Wolfe), s az action painting az amerikai kult\u00fara egyik alapfogalm\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A hetvenes \u00e9vekben, amikor Tom Wolfe meg\u00edrta h\u00edres Festett malaszt<\/em>j\u00e1t, szinte term\u00e9szetes volt, hogy kritik\u00e1ja k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban Greenberg mellett Rosenberg \u00e1llt. \u201eAz Akci\u00f3 Fest\u0151je prom\u00e9theuszi m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt, \u00e9rzelmekt\u0151l t\u00falcsordul\u00f3an, fest\u00e9kt\u0151l cs\u00f6p\u00f6g\u0151n t\u00f6rt ecsetet a Sorssal\u201d [1]<\/a> \u2014<\/i> \u00edrta komoly szarkazmussal.<\/p>\r\n

Az amerikai akci\u00f3fest\u0151k<\/em> egyr\u00e9szt v\u00e1ratlanul \u00e9rkezett, hiszen Rosenberg kor\u00e1bban nem els\u0151sorban m\u0171kritikusk\u00e9nt szerzett nevet mag\u00e1nak (a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt irodalomkritikusk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt), m\u00e1sr\u00e9szt m\u00e9gsem volt meglepet\u00e9s, hiszen a negyvenes \u00e9vekben m\u00e1r Robert Motherwell-lel m\u0171k\u00f6d\u00f6tt egy\u00fctt egy kiadv\u00e1ny l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban (1947-ben a possibilities<\/em> csup\u00e1n egy sz\u00e1mot \u00e9rt meg), majd a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szek legfontosabb tal\u00e1lkoz\u00f3hely\u00e9nek, a Klubnak lett oszlopos tagja. Rosenberg 1952-es \u00edr\u00e1sa is a Klubban folytatott besz\u00e9lget\u00e9sekb\u0151l eredt, amelyekben 1951-ben f\u0151leg Thomas Hess \u00faj k\u00f6nyve [2]<\/a> volt a t\u00e9ma, ez kavarta fel az absztrakt expresszionizmus m\u00e1r r\u00e9gebbr\u0151l ismer\u0151s fogalm\u00e1val [3]<\/a> kapcsolatos vit\u00e1kat. Mennyire amerikai az \u00faj fest\u00e9szet? Val\u00f3ban a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni elidegened\u00e9s lenyomata lenne az absztrakci\u00f3? Rosenberg maga is ezekb\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sekb\u0151l indult ki, de sz\u00f6veg\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban m\u00e9gis ink\u00e1bb az individuum szerepe \u00e9s az \u00f6nkifejez\u00e9s probl\u00e9m\u00e1ja \u00e1llt.<\/p>\r\n

\u00a0Az amerikai akci\u00f3fest\u0151k<\/em> szorosan \u00f6sszekapcsolhat\u00f3 a korabeli egzisztencialista gondolatokkal. Rosenberg a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a Simone de Beauvoir, Maurice Merleau-Ponty \u00e9s Jean-Paul Sartre \u00e1ltal szerkesztett Les Temps Modernes<\/em> c\u00edm\u0171 francia foly\u00f3irat amerikai tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja lett, s \u00edr\u00e1s\u00e1t eredetileg oda is sz\u00e1nta, \u201eegyfajta magyar\u00e1zatk\u00e9nt a francia k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, hogy mi is forrong az amerikai m\u0171v\u00e9szetben\u201d. A sz\u00f6veg \u00edr\u00e1sa idej\u00e9n azonban Rosenberg m\u00e1r nem tudta elfogadni Sartre azonosul\u00e1s\u00e1t a Kommunista P\u00e1rttal, ez\u00e9rt elszakadt a francia foly\u00f3iratt\u00f3l, az essz\u00e9t pedig \u2014<\/i> sz\u00e1mos m\u00f3dos\u00edt\u00e1ssal, hangs\u00faly\u00e1thelyez\u00e9ssel \u2014<\/i> a Thomas Hess \u00e1ltal szerkesztett Art News<\/em>-ban publik\u00e1lta.<\/p>\r\n

Rosenberg sz\u00f6veg\u00e9t, benne k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az action<\/em> fogalm\u00e1t sokat elemezt\u00e9k az elm\u00falt \u00e9vtizedekben, [4]<\/a> legt\u00f6bbsz\u00f6r a fest\u0151i kifejez\u00e9s \u00e9s az akci\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9b\u0151l kiindulva. Akadnak azonban olyan tanulm\u00e1nyok, [5]<\/a> amelyek a szerz\u0151 marxista gy\u00f6kereire hivatkozva az action jelent\u00e9s\u00e9b\u0151l ink\u00e1bb a cselekv\u00e9st emelik ki. Ezek szerint Rosenberg, aki rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3l ismerte a marxi elm\u00e9letet, de messze elt\u00e1volodott a kommunizmust\u00f3l, az action<\/em> fogalm\u00e1val a kollekt\u00edv cselekv\u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9b\u0151l kiindulva, annak individu\u00e1lis vonatkoz\u00e1saira utalt. \u201eA cikkek filoz\u00f3fiailag \u00f6sszekapcsol\u00f3dtak a cselekv\u00e9s (action) gondolat\u00e1val, amelyet k\u00e9s\u0151bb az action painting-gel kapcsolatban haszn\u00e1ltam fel. A marxizmusban l\u00e9tezik az az elk\u00e9pzel\u00e9s, mely szerint a proletari\u00e1tus \u00f6nmag\u00e1t a cselekv\u00e9s (action) r\u00e9v\u00e9n ismeri fel, ami ahogy l\u00e1tjuk, \u00e1tmegy az action painting fogalm\u00e1ba, amennyiben ez az individuumra vonatkozik.\u201d [6]<\/a> Az action<\/em> a Rosenberg \u00e1ltal szint\u00e9n gyakran haszn\u00e1lt dr\u00e1ma fogalm\u00e1n kereszt\u00fcl is megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 \u2014<\/i> s ezzel ugyancsak kapcsol\u00f3dik a harmincas \u00e9vek amerikai marxista trad\u00edci\u00f3j\u00e1hoz: a fest\u0151i cselekv\u00e9s (action) \u00edgy hasonl\u00f3 a proletari\u00e1tus\u00e9hoz, amennyiben mindkett\u0151t a \u201edr\u00e1mai\u201d szitu\u00e1ci\u00f3 form\u00e1lja, s hajt\u00f3erej\u00e9t nem a szem\u00e9lyes v\u00e1gy, hanem a t\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g adja.<\/p>\r\n

Sokat elemezt\u00e9k, hogy val\u00f3j\u00e1ban kik is lehettek azok az alkot\u00f3k, akikr\u0151l Az amerikai akci\u00f3fest\u0151k<\/em> sz\u00f3l. Pollock mellett Willem de Kooning ker\u00fclt legt\u00f6bbsz\u00f6r sz\u00f3ba, hiszen az ut\u00f3bbi \u2014<\/i> b\u00e1r m\u0171v\u00e9szet\u00e9re nem igaz\u00e1n illenek a le\u00edrtak \u2014<\/i> Rosenberg kedvenc kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sze volt. Fest\u0151i szempontb\u00f3l tal\u00e1n legink\u00e1bb Hans Hofmannra lehetne gondolni, m\u00edg a m\u0171v\u00e9szi szereppel kapcsolatban felmer\u00fclhet Arshile Gorky neve is. Mindenesetre Rosenberg sz\u00f6vege m\u00e9g ma is sok tekintetben tartalmaz nyitott k\u00e9rd\u00e9seket, s b\u00e1r a szerz\u0151 neve Magyarorsz\u00e1gon a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek sz\u0171k k\u00f6rein k\u00edv\u00fcl alig ismert, ak\u00e1r a kommercializ\u00e1l\u00f3d\u00e1ssal, ak\u00e1r a fest\u0151i szereplehet\u0151s\u00e9gekkel kapcsolatban relev\u00e1ns lehet.
\r\n
\r\n<\/p>\r\n

M\u00e9lyi J\u00f3zsef
\r\n
\r\n<\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

[1]<\/span><\/a>\u00a0Tom Wolfe: Festett malaszt<\/em>. Ford\u00edtotta Bartos Tibor. Eur\u00f3pa, Budapest, 1984. 37.<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/a>\u00a0Thomas Hess: Abstract Painting: Background and American Phase<\/em>. Viking Press, New York, 1951.<\/span><\/p>\r\n

[3]<\/a>\u00a0A fogalmat el\u0151sz\u00f6r Robert Coates haszn\u00e1lta 1946-ban.<\/span><\/p>\r\n

[4]<\/a>\u00a0A vit\u00e1khoz l\u00e1sd: Christa Noel Robbins: Harold Rosenberg on the Character of Action<\/em>. <\/span>
\r\nhttps:\/\/www.academia.edu\/10170052\/_Harold_Rosenberg_on_the_Character_of_Action_Oxford_Art_Journal_Volume_35_Issue_2<\/a>_
\r\n<\/span><\/p>\r\n

[5]<\/a>\u00a0Fred Orton: Action, Revolution and Painting<\/em>. Oxford Art Journal, Volume 14, Issue 2, 1991, 3\u201317.<\/span><\/p>\r\n

[6]<\/a> Paul Cummings 1973-ban Rosenberggel k\u00e9sz\u00edtett interj\u00faj\u00e1t id\u00e9zi Robbins. L\u00e1sd 4. jegyzet.<\/span><\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

\u201eJ\u2019ai fait des gestes blancs parmi les solitudes.\u201d<\/em> (Apollinaire) [1]<\/a><\/p>\r\n

\u201eAz amerikai akarat k\u00f6nnyen eltelik azzal az er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9vel, hogy \u00f6nmag\u00e1t \u00f6nmegismer\u00e9ssel val\u00f3s\u00edtsa meg.\u201d<\/em> (Wallace Stevens)<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Minden m\u0171v\u00e9szeti mozgalom defin\u00edci\u00f3j\u00e1t megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a meghat\u00e1roz\u00e1s sohasem \u00e9rv\u00e9nyes az ir\u00e1nyzat legm\u00e9lyebben gondolkod\u00f3 m\u0171v\u00e9szeire \u2014<\/i> legal\u00e1bbis (ha tal\u00e1l\u00f3) bizonyosan nem annyira, mint m\u00e1sokra. Defin\u00edci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl azonban a legjobbak eset\u00e9ben valami l\u00e9nyegi cs\u00faszik ki a kez\u00fcnkb\u0151l. A defini\u00e1l\u00e1s olyan, mint egy j\u00e1t\u00e9k, amelyben a startt\u00f3l indulva semmik\u00e9ppen nem \u00e9rhet\u0151 el a c\u00e9l, azt csak akkor lehet megk\u00f6zel\u00edteni, ha mindig arr\u00f3l a mez\u0151r\u0151l l\u00e9p\u00fcnk tov\u00e1bb, ahov\u00e1 az utols\u00f3 j\u00e1t\u00e9kban \u00e9rkezt\u00fcnk.<\/p>\r\n

Modern m\u0171v\u00e9szet vagy a modernizmus m\u0171v\u00e9szete?<\/strong><\/p>\r\n

A h\u00e1bor\u00fa \u00f3ta az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a XX. sz\u00e1zad valamennyi fest\u00e9szeti st\u00edlusa burj\u00e1nzik: \u201eabsztrakt\u201d fest\u0151k ezrei; t\u00faljelentkez\u00e9s a modern m\u0171v\u00e9szeti kurzusokon; minden\u00fctt \u00faj h\u0151s\u00f6k; \u00faj gal\u00e9ri\u00e1k, t\u00f6meges ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, n\u00e9pszer\u0171 magazinokban megjelen\u0151 reprodukci\u00f3k \u00e9s fesztiv\u00e1lok r\u00e9v\u00e9n gerjesztett amb\u00edci\u00f3k. Amerika megint a szok\u00e1sos m\u00f3don z\u00e1rk\u00f3zik fel az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1khoz? Vagy valami \u00faj van keletkez\u0151ben? Az \u00fajdons\u00e1g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlennek t\u0171nik a defin\u00edci\u00f3. Vannak, akik tagadj\u00e1k, hogy a jelenkori amerikai fest\u00e9szetben b\u00e1rmi is eredeti lenne. \u00dagy v\u00e9lik, ak\u00e1rmi t\u00f6rt\u00e9nik itt \u00e9s most, azt m\u00e1r harminc \u00e9ve megtett\u00e9k P\u00e1rizsban. Az egyik fest\u0151 szimb\u00f3lumt\u00e1r\u00e1t visszak\u00f6vetheted Kandinszkijig, a m\u00e1siknak a hold alak\u00fa form\u00e1it k\u00f6theted Mir\u00f3hoz, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel C\u00e9zanne-hoz. Mennyis\u00e9gileg val\u00f3ban igaz, hogy a k\u00e9k \u00e9s v\u00f6r\u00f6s n\u00e9gysz\u00f6gre \u00edrt szimf\u00f3ni\u00e1k, a v\u00e1ndorl\u00f3 medencecsontok \u00e9s mad\u00e1rcs\u0151r\u00f6k, a vonalkonstrukci\u00f3k \u00e9s s\u00edk-felf\u00fcggeszt\u00e9sek, a sima fel\u00fcletek sz\u0171zies bemetsz\u00e9sei, amelyek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat ben\u00e9pes\u00edtik, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben a \u201eP\u00e1rizsi Iskola\u201d kin\u00f6v\u00e9sei, s abb\u00f3l keletkeztek, hogy a modern mesterm\u0171vek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa m\u00e1ra v\u00e9gletesen racionaliz\u00e1l\u00f3dott. A mai t\u00e1rlatokon olyan st\u00edlusok bukkannak fel, amelyeket a fest\u0151 \u00fagy saj\u00e1t\u00edtott el, hogy egy n\u00e9gyzetcentim\u00e9ternyi Soutine-t vagy Bonnard-t mikroszk\u00f3p al\u00e1 helyezett\u2026 Mindez csup\u00e1n a m\u0171v\u00e9szet \u00faj felfog\u00e1s\u00e1n alapul\u00f3 ujjgyakorlat, nem pedig olyan eredeti m\u0171, amely megmutatja, hogy mi lehet a j\u00f6v\u0151 m\u0171v\u00e9szete. A k\u00f6zvetlen k\u00f6zelm\u00falt e sz\u00e9lesen elterjedt gyakorlat\u00e1nak centrum\u00e1ban azonban egyes fest\u0151k m\u0171v\u00e9szete elv\u00e1lt a t\u00f6bbiek\u00e9t\u0151l, m\u00e9gpedig a fest\u00e9szet funkci\u00f3j\u00e1ra vonatkoz\u00f3 \u00faj koncepci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n, ami elt\u00e9rt a kor\u00e1bbi \u201eabsztraktok\u201d elk\u00e9pzel\u00e9seit\u0151l, az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szek\u00e9t\u0151l \u00e9pp\u00fagy, mint azokt\u00f3l az amerikaiak\u00e9t\u00f3l, akik a klasszikus avantg\u00e1rd idej\u00e9n csatlakoztak hozz\u00e1juk.<\/p>\r\n

Ez az \u00faj fest\u00e9szet nem szervez\u0151dik iskol\u00e1v\u00e1. Ahhoz, hogy a modern korban iskol\u00e1t alap\u00edtsanak, nem csup\u00e1n \u00faj fest\u0151-tudatra van sz\u00fcks\u00e9g, hanem e tudat \u00f6ntudat\u00e1ra \u2014<\/i> s\u0151t, ragaszkod\u00e1sra bizonyos formul\u00e1khoz. Az iskola a gyakorlat \u00e9s a terminol\u00f3gia \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nye \u2014<\/i> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 festm\u00e9nyeket azonos szavakkal illetnek. Az amerikai avantg\u00e1rdban a szavak, ahogy majd l\u00e1tni fogjuk, nem a m\u0171v\u00e9szethez tartoznak, hanem az egyes m\u0171v\u00e9szekhez. Amit k\u00f6z\u00f6sen gondolnak, azt csak az reprezent\u00e1lja, amit k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n tesznek.<\/p>\r\n

A v\u00e1szon belsej\u00e9ben<\/strong><\/p>\r\n

Egy adott pillanatban a v\u00e1szon egyre t\u00f6bb amerikai fest\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra t\u0171nt ink\u00e1bb a tettek ar\u00e9n\u00e1j\u00e1nak, semmint olyan t\u00e9rnek, amelyben a val\u00f3s\u00e1gos vagy elk\u00e9pzelt t\u00e1rgy reproduk\u00e1lhat\u00f3, \u00e1tform\u00e1lhat\u00f3, analiz\u00e1lhat\u00f3 vagy \u201ekifejezhet\u0151\u201d. Ami a v\u00e1szonra ker\u00fclt, m\u00e1r nem k\u00e9p volt, hanem esem\u00e9ny. A m\u0171v\u00e9sz m\u00e1r nem egy k\u00e9ppel a fej\u00e9ben l\u00e9pett a fest\u0151\u00e1llv\u00e1nyhoz; anyaggal a kez\u00e9ben k\u00f6zel\u00edtett hozz\u00e1, hogy az el\u0151tte l\u00e9v\u0151 m\u00e1sik anyaggal tegyen valamit. A k\u00e9p e tal\u00e1lkoz\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt j\u00f6het l\u00e9tre.<\/p>\r\n

Felesleges azzal \u00e9rvelni, hogy Rembrandt vagy Michelangelo ugyan\u00edgy dolgozott. Ha egy darabka anyagot \u00f6sszefest\u00e9kez\u00fcnk, vagy spont\u00e1n m\u00f3don k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1kat mozgatunk meg rajta, abb\u00f3l m\u00e9g nem j\u00f6n ki Lukr\u00e9cia a t\u0151rrel. Valahol m\u00e1sutt kellett m\u00e1r l\u00e9teznie, miel\u0151tt a v\u00e1szonra ker\u00fclt; a fest\u00e9k volt Rembrandt eszk\u00f6ze, hogy \u00e1tvigye oda, b\u00e1r term\u00e9szetesen olyan eszk\u00f6z, amely meg is v\u00e1ltoztatta, mire oda\u00e9rt. Most viszont m\u00e1r mindennek ott kell lennie a tubusban, a fest\u0151 izmaiban, s a v\u00e1sznon abban a kr\u00e9msz\u00edn\u0171 tengerben, amelybe azut\u00e1n belemer\u00fcl. Ha Lukr\u00e9cia lesz bel\u0151le, akkor ez az els\u0151 alkalom, hogy k\u00f6zt\u00fcnk jelenik meg \u2014<\/i> meglepet\u00e9sszer\u0171en. A fest\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra kell meglepet\u00e9snek lennie. Ebben az \u00e1llapotban nincs \u00e9rtelme a cselekv\u00e9snek, ha m\u00e1r el\u0151re tudjuk, mi a tartalma.<\/p>\r\n

\u201eB. nem modern\u201d \u2014<\/i> mondta nekem az elj\u00e1r\u00e1sm\u00f3d egyik vez\u00e9ralakja. \u201eV\u00e1zlatok alapj\u00e1n dolgozik. Olyan, mint egy renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9sz.\u201d Az alapelv \u00e9s a r\u00e9gi fest\u00e9szett\u0151l val\u00f3 elszakad\u00e1s itt receptt\u00e9 v\u00e1lik. A v\u00e1zlat egy olyan k\u00e9p el\u0151zetes form\u00e1ja, amelyet az elme megpr\u00f3b\u00e1l megragadni. Ha valaki v\u00e1zlatok alapj\u00e1n dolgozik, azt a gyan\u00fat kelti, hogy a m\u0171v\u00e9sz m\u00e9g mindig olyan helynek tekinti a v\u00e1sznat, ahol az elme r\u00f6gz\u00edti a benne m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 tartalmakat ahelyett, hogy maga lenne az \u201eelme\u201d, amelyen kereszt\u00fcl a fest\u0151 \u2014<\/i> ahogy a fest\u00e9k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megv\u00e1ltoztatja a fel\u00fcletet \u2014<\/i> gondolkozik. Ha a festm\u00e9ny akci\u00f3, akkor a v\u00e1zlat egy akci\u00f3, \u00e9s a bel\u0151le k\u00e9sz\u00fcl\u0151 festm\u00e9ny egy m\u00e1sik. Az ut\u00f3bbi nem lehet \u201ejobb\u201d vagy teljesebb, mint az els\u0151. Ugyanannyira fontos az, ami az egyikb\u0151l hi\u00e1nyzik, mint az, ami a m\u00e1sikban megvan. Term\u00e9szetesen a B.-r\u0151l nyilatkoz\u00f3 fest\u0151nek nincs joga felt\u00e9telezni, hogy a bar\u00e1tja a v\u00e1zlat r\u00e9gi koncepci\u00f3j\u00e1t tartotta szem el\u0151tt. Nincs ok r\u00e1, hogy egy akci\u00f3t ne lehessen \u00e1t\u00fcltetni egy pap\u00edrdarabr\u00f3l a v\u00e1szonra. Vagy megism\u00e9telni m\u00e1s l\u00e9pt\u00e9kben \u00e9s kontroll\u00e1ltabban. A v\u00e1zlat lehet olyan, mint egy kisebb \u00f6sszecsap\u00e1s.<\/p>\r\n

Nevezhetj\u00fck az ilyen festm\u00e9nyt \u201eabsztraktnak\u201d vagy \u201eexpresszionist\u00e1nak\u201d, vagy ak\u00e1r \u201eabsztrakt expresszionist\u00e1nak\u201d is, ami sz\u00e1m\u00edt, az a t\u00e1rgy kiiktat\u00e1s\u00e1nak speci\u00e1lis ind\u00edt\u00e9ka, ami nem ugyanaz, mint a modern m\u0171v\u00e9szet m\u00e1s absztrakt vagy expresszionista korszakaiban. Az \u00faj amerikai fest\u00e9szet nem \u201etiszta\u201d m\u0171v\u00e9szet, mivel a t\u00e1rgy kiszor\u00edt\u00e1sa nem eszt\u00e9tikai indokkal t\u00f6rt\u00e9nt. Az alm\u00e1kat nem az\u00e9rt s\u00f6p\u00f6rt\u00e9k le az asztalr\u00f3l, hogy helyet adjanak a t\u00e9r \u00e9s a sz\u00edn t\u00f6k\u00e9letes viszonyrendszereinek. Az\u00e9rt kellett elt\u0171nni\u00fck, hogy semmi ne \u00e1lljon a fest\u00e9szet aktus\u00e1nak \u00fatj\u00e1ba. Az anyagokkal folytatott gesztikul\u00e1l\u00e1s nyom\u00e1n maga az eszt\u00e9tika is al\u00e1rendelt helyzetbe ker\u00fclt. Forma, sz\u00edn, kompoz\u00edci\u00f3, rajz kieg\u00e9sz\u00edt\u0151kk\u00e9 v\u00e1lnak, s b\u00e1rmelyik \u2014<\/i> vagy gyakorlatilag valamennyi, ahogy ezt logikailag a festetlen v\u00e1sznakkal m\u00e1r kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k \u2014<\/i> elhagyhat\u00f3. Ami sz\u00e1m\u00edt, az mindig az a kinyilatkoztat\u00e1s, ami az akci\u00f3ban rejlik. Fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl el kell fogadnunk, hogy a k\u00e9p igaz, hogy a k\u00e9p \u2014<\/i> b\u00e1rmi is legyen, vagy ne legyen rajta \u2014<\/i> v\u00e9geredm\u00e9nyben mindig fesz\u00fclts\u00e9gk\u00e9nt jelenik meg. [2]<\/a><\/p>\r\n

Mintha-dr\u00e1m\u00e1k<\/strong><\/p>\r\n

A fest\u00e9szet mint aktus elv\u00e1laszthatatlan a m\u0171v\u00e9sz \u00e9letrajz\u00e1t\u00f3l. Maga a festm\u00e9ny \u00e9lete felh\u00edg\u00edtott kever\u00e9k\u00e9nek egy \u201emomentuma\u201d \u2014<\/i> jelentse ez ak\u00e1r a t\u00e9nyleges perceket, amelyeket a v\u00e1szon befest\u00e9s\u00e9vel t\u00f6lt, vagy a jelnyelven j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3, \u00e1ttetsz\u0151 dr\u00e1ma teljes id\u0151tartam\u00e1t. Az akci\u00f3-festm\u00e9ny ugyanabb\u00f3l a metafizikus anyagb\u00f3l \u00e1ll, mint a m\u0171v\u00e9sz l\u00e9tez\u00e9se. Az \u00fajfajta fest\u00e9szet lebontott minden megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9let k\u00f6z\u00f6tt. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy sz\u00e1m\u00e1ra minden relev\u00e1ns. Minden, aminek k\u00f6ze van az akci\u00f3hoz \u2014<\/i> pszichol\u00f3gia, filoz\u00f3fia, t\u00f6rt\u00e9nelem, mitol\u00f3gia, h\u0151skultusz. [3]<\/a> Minden \u2014<\/i> a m\u0171kritik\u00e1n k\u00edv\u00fcl. A fest\u0151 elt\u00e1volodik a m\u0171v\u00e9szett\u0151l a fest\u00e9s aktus\u00e1n kereszt\u00fcl; a kritikus nem t\u00e1volodhat el t\u0151le. A kritikus, aki iskol\u00e1k, st\u00edlusok, form\u00e1k alapj\u00e1n \u00edt\u00e9l \u2014<\/i> mintha a fest\u0151k m\u00e9g mindig egy bizonyos fajta t\u00e1rgy (m\u0171alkot\u00e1s) el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban gondolkodn\u00e1nak, nem pedig a v\u00e1sznon \u00e9ln\u00e9nek \u2014<\/i>, nem ker\u00fclheti el, hogy idegennek t\u0171nj\u00f6n. Vannak fest\u0151k, akik kihaszn\u00e1lj\u00e1k ezt az idegent. Miut\u00e1n kik\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, hogy fest\u00e9szet\u00fck aktusk\u00e9nt \u00e9rtelmezend\u0151, elv\u00e1rj\u00e1k, hogy az aktust mint m\u0171v\u00e9szetet csod\u00e1ljuk. Mindez r\u00f6vid \u00faton visszavezeti az aktust az eszt\u00e9tik\u00e1hoz. Ha a k\u00e9p aktus, akkor nem igazolhat\u00f3 a zsenialit\u00e1ssal egy olyan ter\u00fcleten, amelynek valamennyi m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z\u00e9t a pokolra k\u00fcldt\u00e9k. \u00c9rt\u00e9k\u00e9t a m\u0171v\u00e9szett\u0151l t\u00e1vol kell megtal\u00e1lni. M\u00e1sk\u00e9pp az \u201eaktus\u201d nem lesz m\u00e1s, mint megfelel\u0151 sebess\u00e9ggel v\u00e9grehajtott \u201ek\u00e9pcsin\u00e1l\u00e1s\u201d az\u00e9rt, hogy a festm\u00e9ny elk\u00e9sz\u00fclj\u00f6n a k\u00f6vetkez\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra. A m\u0171v\u00e9szet \u2014<\/i> a festm\u00e9ny kapcsolata a m\u00falt m\u0171veivel, a sz\u00edn, a text\u00fara, az egyens\u00faly helyess\u00e9ge stb. \u2014<\/i> a pszichol\u00f3gia r\u00e9v\u00e9n ker\u00fcl vissza a fest\u00e9szetbe. Ahogy Stevens mondja a k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l: az \u201ea k\u00f6lt\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek folyamata\u201d. Ez a pszichol\u00f3gia azonban a teremt\u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1ja. Nem az \u00fagynevezett pszichol\u00f3giai kritik\u00e1\u00e9, amely \u201eolvasni\u201d akarja a festm\u00e9nyt, hogy kulcsot tal\u00e1ljon a m\u0171v\u00e9sz szexu\u00e1lis preferenci\u00e1ihoz vagy gyeng\u00e9ihez. A m\u0171, az aktus a pszichol\u00f3giai adotts\u00e1got az intencion\u00e1lisra ford\u00edtja le, azaz egy \u201evil\u00e1gra\u201d \u2014<\/i> \u00e9s ezzel meg is haladja \u0151ket. Mivel a hagyom\u00e1nyos eszt\u00e9tikai referenci\u00e1kat irrelev\u00e1nsnak min\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s elvetett\u00e9k, a v\u00e1szon jelent\u00e9s\u00e9t nem a pszichol\u00f3giai adatok, hanem a r\u00f4le<\/em> adja meg, az a szerep vagy m\u00f3d, ahogy a m\u0171v\u00e9sz emocion\u00e1lis \u00e9s intellektu\u00e1lis energi\u00e1it szervezi, mintha egy val\u00f3s \u00e9lethelyzetben lenne. Az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az akci\u00f3 \u00e1ll, amely a n\u00e9gyoldal\u00fa ar\u00e9n\u00e1ban zajlik \u2014<\/i> ez egyfajta dr\u00e1mai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s.<\/p>\r\n

A kritika els\u0151 feladata, hogy a festm\u00e9nyben felismerje azokat a feltev\u00e9seket, amelyek keletkez\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1ban rejlenek. Mivel a fest\u0151 aktorr\u00e1 v\u00e1lt, a szeml\u00e9l\u0151nek az akci\u00f3 sz\u00f3t\u00e1r\u00e1ban kell gondolkodnia: kezdete, tartama, ir\u00e1nya alapj\u00e1n \u2014<\/i> a pszich\u00e9s \u00e1llapot, az akarat koncentr\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s elernyed\u00e9se, a passzivit\u00e1s, az \u00e9ber v\u00e1rakoz\u00e1s fogalmaiban. Pontosan ismernie kell az automatikus, a spont\u00e1n \u00e9s a megid\u00e9zett fokozatait.<\/p>\r\n

\u201eNem az, nem az, nem az\u201d<\/strong><\/p>\r\n

N\u00e9h\u00e1ny jelent\u0151s kiv\u00e9telt\u0151l eltekintve ennek az avantg\u00e1rd ir\u00e1nyzatnak a legt\u00f6bb m\u0171v\u00e9sze \u00fagy tal\u00e1lta meg az utat a jelenlegi munk\u00e1ihoz, hogy k\u00e9t r\u00e9szre hasadt. Ide\u00e1ljuk nem a fiatal fest\u0151, hanem az \u00fajj\u00e1sz\u00fcletett. Az ember m\u00e1r negyven felett j\u00e1r, a fest\u0151 tal\u00e1n m\u00e9g csak h\u00e9t\u00e9ves. Egy nagy v\u00e1ls\u00e1g \u00e1tl\u00f3ja v\u00e1gja el saj\u00e1t szem\u00e9lyes \u00e9s m\u0171v\u00e9szi m\u00faltj\u00e1t\u00f3l. A fest\u0151k k\u00f6z\u00fcl sokan \u201emarxist\u00e1k\u201d voltak (WPA [4]<\/a> szervezetek, m\u0171v\u00e9szkongresszusok); a T\u00e1rsadalmat akart\u00e1k megfesteni. M\u00e1sok M\u0171v\u00e9szetet pr\u00f3b\u00e1ltak festeni (kubist\u00e1k, posztimpresszionist\u00e1k) \u2014<\/i> mindkett\u0151 ugyanarra fut ki.<\/p>\r\n

A nagy pillanat akkor j\u00f6tt el, amikor eld\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, hogy festenek\u2026 csak FESTENEK. A v\u00e1szonra helyezett gesztus a felszabadul\u00e1s gesztusa volt. Felszabadul\u00e1s a (politikai, eszt\u00e9tikai, erk\u00f6lcsi) \u00c9rt\u00e9k al\u00f3l. Nincs bizony\u00edt\u00e9k r\u00e1, hogy a h\u00e1bor\u00fanak \u00e9s a radikalizmus amerikai hanyatl\u00e1s\u00e1nak b\u00e1rmilyen k\u00f6ze lenne ehhez a hirtelen t\u00e1madt t\u00fcrelmetlens\u00e9ghez. Arr\u00f3l, hogy az \u00e9rzelmeikre milyen hat\u00e1st gyakorolnak a nagy probl\u00e9m\u00e1k, az amerikaiak legink\u00e1bb hallgatnak vagy tudat\u00e1ban sincsenek. A francia m\u0171v\u00e9sz \u00fagy tekint \u00f6nmag\u00e1ra, mint a t\u00f6rt\u00e9nelem csatater\u00e9re; itt viszont csak a mag\u00e1nyosan t\u00f6lt\u00f6tt s\u00f6t\u00e9t \u00e9jszak\u00e1kr\u00f3l hallani. M\u00e9gis k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy az elm\u00falt t\u00edz \u00e9vben h\u00e1ny egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1voli individuum jutott zs\u00e1kutc\u00e1ba, s tagadta meg, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel puszt\u00edtotta el kor\u00e1bbi m\u0171veit. Egy k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151, aki nem \u00e9rz\u00e9keli, hogy ezek az esem\u00e9nyek cs\u00f6ndes mag\u00e1nyban k\u00f6vetkeztek be, azt felt\u00e9telezheti, hogy mindezt egyetlen hang ir\u00e1ny\u00edtotta. A mozgalom l\u00e9nyege szerint ink\u00e1bb valamit\u0151l t\u00e1volodott, semmint hogy valami fel\u00e9 haladt volna. A M\u00falt Nagy M\u0171vei \u00e9s a J\u00f6v\u0151 Boldog \u00c9lete egyform\u00e1n semmiv\u00e9 lettek. Az \u00e9rt\u00e9kek elutas\u00edt\u00e1sa nem a t\u00e1rsadalom el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben vagy a vele val\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1sban \u00f6lt\u00f6tt form\u00e1t, mint az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n. B\u00e1tortalan volt. A mag\u00e1nyos m\u0171v\u00e9sz nem akarta, hogy a vil\u00e1g megv\u00e1ltozzon, ink\u00e1bb azt akarta, hogy a v\u00e1szna legyen a vil\u00e1g. Megszabadul\u00e1sa a t\u00e1rgyt\u00f3l megszabadul\u00e1st jelentett a \u201eterm\u00e9szett\u0151l\u201d, a t\u00e1rsadalomt\u00f3l, s a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 m\u0171v\u00e9szett\u0151l. \u00dagy indult el, hogy maga m\u00f6g\u00f6tt hagyja az \u00e9nt, amely meg akarta v\u00e1lasztani a j\u00f6v\u0151j\u00e9t, \u00e9s lenull\u00e1zza a m\u00faltra sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6telezv\u00e9nyeit.<\/p>\r\n

Az amerikai, a pion\u00edrok \u00e9s bev\u00e1ndorl\u00f3k lesz\u00e1rmazottja a M\u0171v\u00e9szet \u00e9s a T\u00e1rsadalom buk\u00e1s\u00e1t nem vesztes\u00e9gk\u00e9nt \u00e9lte meg. \u00c9pp ellenkez\u0151leg, a M\u0171v\u00e9szet v\u00e9g\u00e9vel v\u00e9gre elkezdhetett optimist\u00e1n tekinteni \u00f6nmag\u00e1ra mint m\u0171v\u00e9szre.<\/p>\r\n

Az amerikai avantg\u00e1rd fest\u0151t \u00fagy vonzotta a v\u00e1szon feh\u00e9r kiterjed\u00e9se, ahogy Melville Ishmaelj\u00e9t h\u00edvta a tenger. Az egyik oldalon a mor\u00e1lis \u00e9s intellektu\u00e1lis kimer\u00fcl\u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbeesett felismer\u00e9se; a m\u00e1sikon a kaland \u00f6r\u00f6me a m\u00e9lys\u00e9gek felett, amelyben t\u00fckr\u00f6z\u0151dve a fest\u0151 r\u00e1tal\u00e1lhat identit\u00e1s\u00e1nak val\u00f3di k\u00e9p\u00e9re. A fest\u00e9szetet nem lehet azokra a t\u00e1rgyakra reduk\u00e1lni, amelyekre a fest\u0151nek sz\u00fcks\u00e9ge van egy olyan cselekv\u00e9shez, amely egyszerre k\u00edn\u00e1l alternat\u00edv\u00e1t a hasznoss\u00e1gra \u00e9s a haszontalans\u00e1gra. Az \u00e1ltala l\u00e1tott vagy k\u00e9sz\u00edtett festm\u00e9nyek vizu\u00e1lis \u00e9s szomatikus eml\u00e9keit\u0151l vez\u00e9relve \u2014<\/i> eml\u00e9kekt\u0151l, amelyeket legjobb k\u00e9pess\u00e9gei szerint pr\u00f3b\u00e1lt megakad\u00e1lyozni abban, hogy a tudat\u00e1ig jussanak \u2014<\/i> a fest\u0151 a v\u00e1szonra vitte a gesztusait, \u00e9s figyelte, hogy az egyes \u00fajdons\u00e1gok hogyan igazolhatj\u00e1k \u0151t mag\u00e1t \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9t.<\/p>\r\n

A megt\u00e9r\u00e9s jelens\u00e9g\u00e9b\u0151l kiindulva az \u00faj ir\u00e1nyzat a fest\u0151k t\u00f6bbs\u00e9ge eset\u00e9ben tulajdonk\u00e9ppen vall\u00e1si mozgalomnak tekinthet\u0151. Azonban a szerepl\u0151k a megt\u00e9r\u00e9st csaknem minden esetben szekul\u00e1ris m\u00f3don \u00e9lt\u00e9k meg. Az eredm\u00e9ny mag\u00e1nm\u00edtoszok teremt\u00e9se volt.<\/p>\r\n

Ebben az avantg\u00e1rd mozgalomban valamennyi festm\u00e9ny tartalm\u00e1t a mag\u00e1nm\u00edtosz fesz\u00fclts\u00e9ge adja. A v\u00e1sznon megjelen\u0151 aktus forr\u00e1sa a fest\u0151 k\u00eds\u00e9rlete, hogy \u00fajrateremtse a \u201et\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben\u201d rejl\u0151 megment\u0151 pillanatot, amikor el\u0151sz\u00f6r \u00e9rezte mag\u00e1t szabadnak az \u00c9rt\u00e9kt\u0151l \u2014<\/i> ez a m\u00faltb\u00e9li \u00f6nmegismer\u00e9s m\u00edtosza. Vagy egy \u00faj momentumot teremt, amelyben a fest\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ge teljess\u00e9g\u00e9t kibontakoztathatja \u2014<\/i> ez a j\u00f6v\u0151beli \u00f6nmegismer\u00e9s m\u00edtosza.<\/p>\r\n

Vannak, akik a m\u00edtoszukat verb\u00e1lis form\u00e1ba \u00f6ntik, s m\u0171veket k\u00f6tnek az egyes epiz\u00f3dokhoz. M\u00e1sokn\u00e1l, legink\u00e1bb a m\u00e9lyebb alkot\u00f3kn\u00e1l, a festm\u00e9ny maga a kiz\u00e1r\u00f3lagos forma: a Jel. Az \u00e9nben \u00e9s a vil\u00e1gban zajl\u00f3, a fenn\u00e1ll\u00f3 elleni forradalom, amely az eur\u00f3pai avantg\u00e1rdot Hegel \u00f3ta ell\u00e1tja az \u00daj Val\u00f3s\u00e1g elm\u00e9leteivel, szem\u00e9lyes forradalmak form\u00e1j\u00e1ban t\u00e9r vissza Amerik\u00e1ba. A m\u0171v\u00e9szet mint akci\u00f3 azon a roppant feltev\u00e9sen alapul, hogy a m\u0171v\u00e9sz csak azt ismeri el val\u00f3snak, amit \u00e9ppen alkot. \u201eKiv\u00e9ve, ha a l\u00e9lek megfosztja mag\u00e1t a teremtett dolgok szeretet\u00e9t\u0151l…\u201d [5]<\/a> A m\u0171v\u00e9sz a nyitott lehet\u0151s\u00e9g \u00e1llapot\u00e1ban dolgozik \u00e9s \u2014<\/i> Kierkegaard nyom\u00e1n \u2014<\/i> az eszt\u00e9tika gy\u00f6trelm\u00e9t kock\u00e1ztatja, ami a val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l hi\u00e1nyz\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get k\u00eds\u00e9ri. Ha fenn akarja tartani az er\u0151t, hogy ne akarjon semmit lez\u00e1rni, \u00f6nmag\u00e1ban gyakorolnia kell az \u00e1lland\u00f3 Nem-et.<\/p>\r\n

Apokalipszis \u00e9s tap\u00e9ta<\/strong><\/p>\r\n

Az \u00fcress\u00e9ggel legk\u00e9nyelmesebben a miszticizmus r\u00e9v\u00e9n lehet kapcsolatba l\u00e9pni, els\u0151sorban olyan miszticizmussal, amely elker\u00fcli a ritualiz\u00e1l\u00f3d\u00e1st. A filoz\u00f3fia n\u00e9pszer\u0171tlen az amerikai fest\u0151k k\u00f6r\u00e9ben. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fck sz\u00e1m\u00e1ra a gondolkod\u00e1s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9rvekb\u0151l \u00e1ll arra vonatkoz\u00f3an, hogy a FEST\u00c9S m\u00e1s, mint mondjuk az \u00edr\u00e1s vagy a kritiz\u00e1l\u00e1s; ami megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti: a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tev\u00e9kenys\u00e9g misztikuma. Nyelvi rugalmass\u00e1g hi\u00e1ny\u00e1ban a fest\u0151k idej\u00e9tm\u00falt metafizikai zsargonban besz\u00e9lnek a munk\u00e1jukr\u00f3l: \u201efest\u00e9szetem nem m\u0171v\u00e9szet, hanem maga a l\u00e9tez\u00e9s.\u201d \u201eNem egy dolog k\u00e9pe, hanem maga a dolog\u201d. \u201eNem a Term\u00e9szet reprodukci\u00f3ja, hanem maga a term\u00e9szet\u201d. \u201eA fest\u0151 nem gondolkozik, hanem tud\u201d. Sat\u00f6bbi, sat\u00f6bbi. \u201eA m\u0171v\u00e9szet nem ez, nem az, a m\u0171v\u00e9szet nem, nem, nem\u2026\u201d Erre meg n\u00e9melyek azt mondj\u00e1k, hogy a mai m\u0171v\u00e9szet \u00e9pp olyan, amilyen mindig is volt.<\/p>\r\n

A nyelv nem idomult ahhoz a helyzethez, amelyben maga az aktus a \u201et\u00e1rgy\u201d. A FEST\u00c9S filoz\u00f3fi\u00e1ja mellett felbukkannak a V\u00e9d\u00e1nta \u00e9s a popul\u00e1ris panteizmus t\u00f6red\u00e9kei is. Ami az amerikai trad\u00edci\u00f3t illeti, az \u00faj fest\u0151k valahol a Kereszt\u00e9ny tudom\u00e1ny \u00e9s Whitman \u201ekozmoszj\u00e1ratai\u201d k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llnak. Teh\u00e1t egyik oldalon a hom\u00e1lyoss\u00e1g tudom\u00e1nya \u2014<\/i> amely meg\u00f3v a z\u0171rzavart\u00f3l, mik\u00f6zben a lehets\u00e9ges el\u0151ny\u00f6kre \u00e1csing\u00f3zunk \u2014<\/i>, a m\u00e1sikon a kock\u00e1zat szabad \u00fatja k\u00f6z\u00f6tt, amely a t\u00e1rgy t\u00faloldal\u00e1ra \u00e9s a tudat peremvid\u00e9keire vezet.<\/p>\r\n

Whitman miszticizmus\u00e1nak komolys\u00e1ga abb\u00f3l fakadt, hogy kozmikus \u201e\u00c9n\u201d-j\u00e9t a moralit\u00e1s \u00e9s a politika mindent-vagy-semmit elve fel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edtotta. Mindenben a kimondhatatlant akarta \u2014<\/i> hogy megnyerje mag\u00e1nak az utca n\u00e9p\u00e9t. Minden \u00faj festm\u00e9ny m\u00e9rc\u00e9je a komolys\u00e1ga \u2014<\/i> komolys\u00e1g\u00e1nak m\u00e9rc\u00e9je pedig az, hogy a v\u00e1sznon megjelen\u0151 aktus mennyiben terjeszti ki a m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t tapasztalat\u00e1nak teljes \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9t. Az ily m\u00f3don k\u00e9sz\u00fclt j\u00f3 festm\u00e9ny nem hagy k\u00e9ts\u00e9get afel\u0151l, hogy mint akci\u00f3 a val\u00f3s\u00e1g r\u00e9sze, s hogy felold\u00e1st jelent a m\u0171v\u00e9szben zajl\u00f3 transzform\u00e1ci\u00f3s folyamatban. A v\u00e1szon \u201evisszabesz\u00e9l\u201d a m\u0171v\u00e9sznek, nem az\u00e9rt, hogy szibilla-mormol\u00e1s\u00e1val elnyugtassa, vagy hogy dion\u00fcszoszi l\u00e1rm\u00e1j\u00e1val megb\u00e9n\u00edtsa, hanem hogy dr\u00e1mai p\u00e1rbesz\u00e9dre \u00f6szt\u00f6n\u00f6zze. Minden ecsetvon\u00e1s d\u00f6nt\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt, amelyre \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9s volt a v\u00e1lasz. Term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva az akci\u00f3fest\u00e9szet az akad\u00e1lyok m\u00e9dium\u00e1ban zajl\u00f3 fest\u00e9szet [6]<\/a>.<\/p>\r\n

Az er\u0151tlen miszticizmus, az \u00faj mozgalom \u201eKereszt\u00e9ny tudom\u00e1ny\u201d-oldala \u00e9pp az ellent\u00e9tes ir\u00e1nyba mutat, a k\u00f6nny\u0171 fest\u00e9szet fel\u00e9 \u2014<\/i> soha nem volt m\u00e9g ennyi \u00e9rdemtelen mesterm\u0171! Az ilyesfajta m\u0171vekb\u0151l hi\u00e1nyzik a val\u00f3di aktus dialektikus fesz\u00fclts\u00e9ge, amely a kock\u00e1zattal \u00e9s az akarattal t\u00e1rsul. Ha a tubusb\u00f3l az Abszol\u00fatum nyomja ki a fest\u00e9ket, akkor az eredm\u00e9ny csak a Siker lehet. A fest\u0151nek csak az\u00e9rt kell mag\u00e1t k\u00e9zn\u00e9l tartania, hogy a szerencs\u00e9s h\u00faz\u00e1sok v\u00e9gtelen sor\u00e1nak haszn\u00e1t begy\u0171jthesse. Gesztusa an\u00e9lk\u00fcl z\u00e1rul le, hogy egyr\u00e9szt \u00f6nmag\u00e1n bel\u00fcl ellent\u00e9tes ir\u00e1ny\u00fa mozg\u00e1st keltene, m\u00e1sr\u00e9szt hogy a m\u0171v\u00e9szben felkelten\u00e9 a v\u00e1gyat, hogy a cselekv\u00e9st m\u00e9g teljesebben mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tegye. Megel\u00e9gedve azokkal a csod\u00e1kkal, a v\u00e1szon biztons\u00e1gos keret\u00e9n bel\u00fcl maradnak, a m\u0171v\u00e9sz elfogadja a k\u00f6zhelyek \u00e1rad\u00e1s\u00e1t \u00e9s mindezt \u00f6nmaga mindennapos megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9vel d\u00edsz\u00edti fel. Az eredm\u00e9ny egy apokaliptikus tap\u00e9ta.<\/p>\r\n

A kozmikus \u201e\u00c9n\u201d \u2014<\/i> amely az\u00e9rt jelenik meg, hogy k\u00e9peket fessen, de abban a pillanatban, hogy kopogtatnak a m\u0171terem ajtaj\u00e1n, \u00f6sszerezzen \u00e9s elt\u0171nik \u2014<\/i> a forradalmis\u00e1g ellent\u00e9t\u00e9t, a megalom\u00e1ni\u00e1t \u00fclteti el a m\u0171v\u00e9szben. A n\u00e9h\u00e1ny folt, vagy a Park Avenue kirakatainak st\u00edlus\u00e1ban, sz\u00e1nd\u00e9kosan a rossz \u00edzl\u00e9st s\u00farolva egym\u00e1s mell\u00e9 helyezett sz\u00ednek \u00e9s form\u00e1k keltette remeg\u00e9s a M\u0171v\u00e9szet sok ilyen boldog felforgat\u00e1s\u00e1ban jelenti a kataklizma el\u00e9gs\u00e9ges felt\u00e9tel\u00e9t. A fest\u00e9s mint le\u00edrhatatlan esem\u00e9ny misztikus elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se ahhoz az \u00e1ltal\u00e1nos f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9shez vezetett, hogy a tettet \u00f6sszekeverj\u00fck azzal a puszta \u00e9rzettel, hogy tesz\u00fcnk \u2014<\/i> vagy vel\u00fcnk tesznek \u2014<\/i> valamit. Mivel semmit nem kell \u201ekommunik\u00e1lni\u201d, az egyedi k\u00e9zjegy m\u00e1r egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171nek t\u0171nik egy \u00faj plasztikus nyelvvel. A fest\u0151 egy csap\u00e1sra Valakiv\u00e9 v\u00e1lik \u2014<\/i> legal\u00e1bbis a falon. Mell\u00e9kesnek t\u0171nik, hogy ez a Valaki nem \u0151.<\/p>\r\n

Ha a neh\u00e9zs\u00e9gek, amelyek a val\u00f3di tetthez tartoznak, a miszticizmus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megker\u00fclhet\u0151k, a m\u0171v\u00e9sz transzform\u00e1ci\u00f3s \u00e9lm\u00e9nye lez\u00e1rul. Ebben az esetben mi marad? Vagy m\u00e1sk\u00e9pp fogalmazva: mi a festm\u00e9ny, ami nem t\u00e1rgy, nem egy t\u00e1rgy reprezent\u00e1ci\u00f3ja, nem is az elemz\u00e9se vagy a benyom\u00e1sa, \u00e9s semmi m\u00e1s, ami a festm\u00e9ny valaha volt \u2014<\/i> \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem is egy szem\u00e9lyes k\u00fczdelem embl\u00e9m\u00e1ja? Maga a fest\u0151, aki a M\u0171v\u00e9szeti Vil\u00e1gban lakoz\u00f3 szellemm\u00e9 v\u00e1ltozott. A mond\u00e1s, hogy \u201evettem egy O.-t\u201d \u2014<\/i> ahelyett, hogy megvettem O. egyik festm\u00e9ny\u00e9t \u2014<\/i> sz\u00f3 szerint igaz lesz. Az ember, aki elkezdte \u00fajraalkotni \u00f6nmag\u00e1t, v\u00e9g\u00fcl \u00e1rut csin\u00e1lt mag\u00e1b\u00f3l, rajta a v\u00e9djeggyel.<\/p>\r\n

A mili\u0151: az elfoglalt nem-k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g<\/strong><\/p>\r\n

Azt \u00e1ll\u00edtottuk, hogy az \u00faj fest\u00e9szet \u00fajfajta kritik\u00e1t k\u00edv\u00e1n, olyat, amely k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tud tenni minden egyes m\u0171v\u00e9sz aktusainak speci\u00e1lis kvalit\u00e1sai alapj\u00e1n. Szerencs\u00e9tlen m\u00f3don egy olyan m\u0171v\u00e9szet tekintet\u00e9ben, amelynek \u00e9rt\u00e9ke miszt\u00e9riumainak eredetis\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcgg, az \u00faj mozgalom \u00e9pp abban a pillanatban t\u0171nt fel, amikor a modern m\u0171v\u00e9szet t\u00f6megesen \u201ebe\u00e9rkezett\u201d Amerik\u00e1ban: a nem csup\u00e1n kifinomult otthonok, de v\u00e1llalatok, \u00f6nkorm\u00e1nyzatok, zsinag\u00f3g\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151 modern \u00e9p\u00edt\u00e9szetben; katal\u00f3gusb\u00f3l rendelhet\u0151 modern b\u00fatorokban \u00e9s ed\u00e9nyekben; modern porsz\u00edv\u00f3kban \u00e9s s\u00f6rnyit\u00f3kban; s\u00f6rt rekl\u00e1moz\u00f3 \u201ej\u00e1rg\u00e1nyokban\u201d \u2013 mellett\u00fck reprodukci\u00f3k \u00e9s cikkek a halad\u00f3 m\u0171v\u00e9szetr\u0151l a nagy p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00fa magazinokban. Tal\u00e1nyok, mindenkinek. A mai amerikai m\u0171v\u00e9szet nemcsak nouveau<\/em>, de news<\/em> is.<\/p>\r\n

Az \u00faj fest\u00e9szet a modern m\u0171v\u00e9szetre t\u00e1maszkodva j\u00f6tt l\u00e9tre, szellemi sz\u00f6vets\u00e9gesek n\u00e9lk\u00fcl \u2014<\/i> a szakirodalomban ekkorra m\u00e1r minden megtal\u00e1lta a maga fi\u00f3kj\u00e1t. Ett\u0151l a k\u00f6tel\u00e9kt\u0151l azt\u00e1n kiss\u00e9 vakhit\u0171 lett, olyasf\u00e9le m\u00f3don, mint a feles\u00e9g, akinek h\u00edres f\u00e9rje van. A f\u00f6l\u00e9nyess\u00e9ge, s\u0151t, a fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9ge m\u00e1r mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151. Azzal k\u00e9rked\u00fcnk, hogy a modern fest\u00e9szet Amerik\u00e1ban nemcsak hogy eredeti, hanem \u201ehalad\u00e1st\u201d jelent a vil\u00e1g m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben is (ugyanakkor azt is mondjuk, hogy \u201epokolba a vil\u00e1gm\u0171v\u00e9szettel\u201d).<\/p>\r\n

Mindenki tudja, hogy a modern m\u0171v\u00e9szet c\u00edmk\u00e9je m\u00e1r semmilyen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben nem \u00e1ll a kifejez\u00e9st alkot\u00f3 szavakkal. Ahhoz, hogy egy m\u0171 a modern m\u0171v\u00e9szet r\u00e9sze legyen, nem kell sem modernnek, sem m\u0171v\u00e9szetnek lennie; m\u00e9g csak az sem kell, hogy m\u0171 legyen. Egy h\u00e1romezer \u00e9ves, d\u00e9ltengeri maszk nevezhet\u0151 modernnek, ahogy a tengerparton tal\u00e1lt fadarab is lehet m\u0171v\u00e9szet. Amikor erre r\u00e1j\u00f6nnek, n\u00e9h\u00e1nyan sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges rajong\u00f3kk\u00e1 v\u00e1lnak, s\u0151t k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don b\u00fcszk\u00e9k is lesznek magukra, m\u00e1sokat meg el\u00f6nt a d\u00fch.<\/p>\r\n

Ezek a reakci\u00f3k sugalmazz\u00e1k, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi a modern m\u0171v\u00e9szet. M\u00e9g csak nem is st\u00edlus. Nincs k\u00f6ze sem ahhoz, hogy egy t\u00e1rgy milyen korban k\u00e9sz\u00fclt, sem a k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1hoz. Olyasvalami, amir\u0151l egyszer valaki, akinek megvolt hozz\u00e1 a t\u00e1rsadalmi hatalma, kimondta, hogy pszichol\u00f3giai, eszt\u00e9tikai vagy ideol\u00f3giai szempontb\u00f3l relev\u00e1ns korunk sz\u00e1m\u00e1ra. Az uszad\u00e9kfa \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben \u00edgy csak az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ki tal\u00e1lta meg?<\/p>\r\n

A modern m\u0171v\u00e9szet Amerik\u00e1ban az \u00edzl\u00e9s forradalm\u00e1t jelenti \u2014<\/i> \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel beazonos\u00edthat\u00f3 az a kaszt, amely ezt a forradalmat vezeti. A modern m\u0171v\u00e9szetre adott reakci\u00f3k els\u0151sorban a t\u00e1rsadalom vezet\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 ig\u00e9nyekre adott v\u00e1laszok. Ebb\u0151l kifoly\u00f3lag a modern m\u0171v\u00e9szetet az uralkod\u00f3 t\u00e1rsadalmi, politikai, egyh\u00e1zi \u00e9rdekek k\u00e9pvisel\u0151i id\u0151r\u0151l id\u0151re sznobizmussal v\u00e1dolj\u00e1k, v\u00f6r\u00f6snek, erk\u00f6lcstelennek stb. b\u00e9lyegzik. Ez a forradalom kom\u00e9di\u00e1ja, amely csup\u00e1n az \u00edzl\u00e9s fegyvereit haszn\u00e1lja, ugyanakkor a t\u00f6megeket c\u00e9lozza meg: modern design-text\u00edli\u00e1k a fill\u00e9res boltokban, modern szobabels\u0151k egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 irodista l\u00e1nyoknak, modern tejes\u00fcvegek.<\/p>\r\n

A modern m\u0171v\u00e9szet pedag\u00f3giai jelleg\u0171, nem a m\u0171v\u00e9szet, hanem az \u00e9let vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. Nem tudsz elmagyar\u00e1zni egy Mondrian-festm\u00e9nyt olyan embereknek, akik semmit sem tudnak Vermeerr\u0151l, de azt k\u00f6nnyen el tudod magyar\u00e1zni, hogy Mondrian csod\u00e1lata milyen t\u00e1rsadalmi jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr \u2014<\/i> mik\u00f6zben nem is eml\u00edted Vermeert.<\/p>\r\n

A t\u00f6megek professzion\u00e1lis felvil\u00e1gos\u00edt\u00f3inak egyre b\u0151v\u00fcl\u0151 kasztja \u2014<\/i> designerek, \u00e9p\u00edt\u00e9szek, dekorat\u0151r\u00f6k, divattervez\u0151k, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u0151k \u2014<\/i> a modern m\u0171v\u00e9szeten kereszt\u00fcl inform\u00e1lja a t\u00f6megeket, hogy Korunkban egy magasabb rend\u0171 \u00c9rt\u00e9k jelent meg, az \u00daJ \u00c9rt\u00e9ke, \u00e9s vannak olyan szem\u00e9lyek \u00e9s dolgok, akik \u00e9s amik megtestes\u00edtik ezt az \u00c9rt\u00e9ket. Ez az \u00c9rt\u00e9k teljess\u00e9ggel cseppfoly\u00f3s. Ahogy l\u00e1ttuk, a modern m\u0171v\u00e9szetnek nem kell t\u00e9nylegesen \u00fajnak lennie; el\u00e9g, ha csak valakinek \u00faj \u2014<\/i> mondjuk a h\u00f6lgynek, aki leg\u00fajabban szerzett tudom\u00e1st az uszad\u00e9kf\u00e1r\u00f3l \u2014<\/i>, mert neofit\u00e1kat kell megnyernie; ez a kaszt l\u00e9t\u00e9rdeke.<\/p>\r\n

Mivel a modern m\u0171v\u00e9szetben csak az sz\u00e1m\u00edt, hogy egy m\u0171 \u00daJ-e, s mivel \u00fajdons\u00e1g\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben nem az anal\u00edzis, hanem a t\u00e1rsadalmi hatalom \u00e9s a pedag\u00f3gia d\u00f6nt, az avantg\u00e1rd fest\u0151 olyan mili\u0151ben m\u0171k\u00f6dik, amely munk\u00e1inak tartalm\u00e1t illet\u0151en teljesen k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s.<\/p>\r\n

A XIX. sz\u00e1zadi Amerik\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en a progressz\u00edv festm\u00e9nyeket ma nem v\u00e1s\u00e1rolja a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly, [7]<\/a> ahogy a t\u00f6megek sem. Ahhoz k\u00e9pest, hogy mennyire n\u00e9pszer\u0171s\u00edtik \u00e9s \u00fcnneplik, avantg\u00e1rd fest\u00e9szetet igaz\u00e1b\u00f3l alig vesz valaki. A maga egys\u00e9g\u00e9ben haszn\u00e1lj\u00e1k oktat\u00e1si \u00e9s profittermel\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1sok anyagaiban: sz\u00ednes reprodukci\u00f3kon, design-adapt\u00e1ci\u00f3kban, bulv\u00e1rcikkekben. Eltekintve att\u00f3l a t\u00e9nyt\u0151l, hogy az emberek m\u0171alkot\u00e1sokb\u00f3l t\u00f6bbet l\u00e1tnak, \u00e9s t\u00f6bbet hallanak r\u00f3luk, mint kor\u00e1bban b\u00e1rmikor, az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge nem l\u00e9tezik. Egy-egy \u00e9rdekl\u0151d\u0151 individuum itt vagy ott, de nem k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz nem emberek, hanem funkci\u00f3k k\u00f6zeg\u00e9ben alkot. Festm\u00e9nyeit alkalmazz\u00e1k, nem pedig akarj\u00e1k. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, amely el\u0151tt nevel\u00e9si c\u00e9lb\u00f3l id\u0151r\u0151l id\u0151re megfuttatj\u00e1k, \u00fagy fogadja a kiv\u00e1laszt\u00e1sukat, mint a Bizarr Dolgok Kor\u00e1nak jelens\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n

Az akci\u00f3 nem \u00edzl\u00e9s dolga. Az ember nem hagyja, hogy az \u00edzl\u00e9s d\u00f6nts\u00f6n egy pisztoly els\u00fct\u00e9se vagy egy labirintus \u00e9p\u00edt\u00e9se k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben. Ahogy m\u00e1r de Sade m\u00e1rki is tudta: m\u00e9g az \u00e9rz\u00e9kek ter\u00fclet\u00e9n folytatott k\u00eds\u00e9rleteknek is \u2014<\/i> ha sz\u00e1nd\u00e9kosan ism\u00e9tlik \u0151ket \u2014<\/i> el\u0151felt\u00e9tele valamif\u00e9le mor\u00e1l. Hogy a senkif\u00f6ldj\u00e9n a srapnelek robban\u00e1s\u00e1ban csak a t\u0171zvir\u00e1g kiboml\u00e1s\u00e1t l\u00e1ssa, Marinettinek el kellett t\u00f6r\u00f6lnie a puszt\u00edt\u00e1s aktus\u00e1nak erk\u00f6lcsi premissz\u00e1it \u2014<\/i> mint ahogy Molotov f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl ugyanezt tette, amikor azt mondta, hogy a fasizmus \u00edzl\u00e9s dolga. Term\u00e9szetesen mindk\u00e9t M. a Modern M\u0171v\u00e9szeti Internacion\u00e1l\u00e9 uszad\u00e9kfa-nyelv\u00e9t besz\u00e9lte.<\/p>\r\n

Mivel nem l\u00e1tnak t\u00fal az eszt\u00e9tik\u00e1n, a modern m\u0171v\u00e9szet \u00edzl\u00e9sb\u00fcrokrat\u00e1i nem k\u00e9pesek megragadni az \u00faj akci\u00f3festm\u00e9nyekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 emberi tapasztalatot. A fel\u00fclet hasonl\u00f3s\u00e1gai alapj\u00e1n az egyik m\u0171 egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 a m\u00e1sikkal, \u00e9s a mozgalom eg\u00e9sze sem m\u00e1s, mint divatos adal\u00e9k a XX. sz\u00e1zadi k\u00e9pcsin\u00e1l\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 st\u00edlusok p\u00e9ld\u00e1i \u00fagy sorakoznak egym\u00e1s mellett az \u00e9vk\u00f6nyvekben, az utaz\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon \u00e9s a napilapok tud\u00f3s\u00edt\u00f3inak fej\u00e9ben, mint a h\u00faskonzervek az \u00fczletl\u00e1ncok polcain \u2014<\/i> csupa sztenderd m\u00e1rka. A m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g b\u00e1rgy\u00fas\u00e1g\u00e1nak, megvesztegethet\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s c\u00e9ltalans\u00e1g\u00e1nak ellenpontoz\u00e1s\u00e1hoz az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szetnek val\u00f3di k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge \u2014<\/i> nem csak piacra. Meg\u00e9rt\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9ge \u2014<\/i> nem csak publicit\u00e1sra. T\u00e1rsadalmunkban, itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, a halad\u00f3 fest\u00e9szet k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9se mindenekel\u0151tt k\u00f6lt\u0151k, zen\u00e9szek, teoretikusok, \u00e9rtelmis\u00e9giek kis k\u00f6r\u00e9nek \u00fcgye, akik saj\u00e1t munk\u00e1jukban m\u00e1r \u00e9rz\u00e9kelik az \u00faj kreat\u00edv elv megjelen\u00e9s\u00e9t. Hogy az amerikai szakirodalom m\u00e9g mindig hallgat az \u00faj fest\u00e9szetr\u0151l: egyszer\u0171en botr\u00e1ny.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

The Tradition of the New<\/em>, 1959 [8]<\/a>
\r\nFord\u00edtotta M\u00e9lyi J\u00f3zsef<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a>\u00a0 \u201eFeh\u00e9rlett alakom a mag\u00e1ny k\u00f6zepette\u201d. Guillaume Apollinaire: Merlin \u00e9s a v\u00e9nasszony<\/em>. Ford\u00edtotta: K\u00e1lnoky L\u00e1szl\u00f3.<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/a> \u201eTekintettel azokra a fesz\u00fclts\u00e9gekre, amelyeket a test\u00fcnkben k\u00e9pes l\u00e9trehozni, b\u00e1rmely m\u0171v\u00e9szet m\u00e9diuma a fizikai vil\u00e1g kiterjeszt\u00e9se lehet; egy ecsetvon\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ul ugyan\u00fagy \u00bbm\u0171k\u00f6dik\u00ab benn\u00fcnk, mint egy h\u00edd a Hudson f\u00f6l\u00f6tt. A benn\u00fcnk lakoz\u00f3 ismeretlen univerzumban egy v\u00e9letlen fest\u00e9kfolt vagy -p\u00f6tty ekvivalens lehet a legm\u00e9lyebb t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekkel\u2026\u201d \u201eHa minden m\u0171v\u00e9szet legv\u00e9gs\u0151 t\u00e1rgya a m\u0171v\u00e9sz lelki\u00e1llapota vagy pszich\u00e9s fesz\u00fclts\u00e9ge (s ez lehets\u00e9ges a nem-individualista korszakokban is), ez az \u00e1llapot egy dolog k\u00e9pe vagy egy absztrakt jel r\u00e9v\u00e9n jelenhet meg. Az akci\u00f3fest\u00e9szet \u00faj\u00edt\u00e1sa abban \u00e1llt, hogy lemondott az \u00e1llapot reprezent\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hogy azt ink\u00e1bb fizikai mozg\u00e1sban jelen\u00edtse meg. A v\u00e1sznon az akci\u00f3 \u00f6nmaga reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Mindez az\u00e9rt v\u00e1lt lehets\u00e9gess\u00e9, mert az akci\u00f3, amely egyszerre pszich\u00e9s \u00e9s materi\u00e1lis r\u00e9szekb\u0151l tev\u0151dik \u00f6ssze, jelleg\u00e9n\u00e9l fogva: jel. Egy mozdulat nyoma, amely kezdet\u00e9t \u00e9s karakter\u00e9t sohasem fedi fel a maga teljess\u00e9g\u00e9ben (l\u00e1sd Freud p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t, amelyben a szeretkez\u00e9s a k\u00e9pzeletben t\u00e9vesen er\u0151szakk\u00e9nt jelenik meg); de az akci\u00f3 is \u00bbdologk\u00e9nt\u00ab l\u00e9tezik, mivel m\u00e1s dolgokat \u00e9rint \u00e9s befoly\u00e1sol\u2026\u201d \u201eAzzal, hogy az akci\u00f3 fel\u00e9 fordul, az absztrakt m\u0171v\u00e9szet felmondja az \u00e9p\u00edt\u00e9szettel k\u00f6t\u00f6tt sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t \u00fagy, ahogyan kor\u00e1bban a fest\u00e9szet szak\u00edtott a zen\u00e9vel \u00e9s a reg\u00e9nnyel, s kiny\u00fajtja kez\u00e9t a pantomim \u00e9s a t\u00e1nc fel\u00e9. Rilke t\u00e1nca nyom\u00e1n a narancsra gondolunk. \u00bbMeg a f\u00e9nyes d\u00e9li vid\u00e9k \u2014<\/i> m\u00edg a friss honi sz\u00e9lben felragyog majd e gy\u00fcm\u00f6lcs!\u00ab\u201d [Rainer Maria Rilke: Szonettek Orpheuszhoz<\/em>, els\u0151 r\u00e9sz, 15. vers, ford\u00edtotta Szab\u00f3 Ede] \u201eA fest\u00e9szetben a fizikai mozg\u00e1s els\u0151dleges k\u00f6zvet\u00edt\u0151je (ellent\u00e9tben a futurist\u00e1kra is jellemz\u0151 illuzionisztikus mozg\u00e1s\u00e1br\u00e1zol\u00e1ssal) a vonal, nem mint legv\u00e9konyabb fel\u00fclet, nem mint \u00e9l, kont\u00far vagy \u00f6sszekapcsol\u00f3 elem, hanem mint von\u00e1s vagy figura (a m\u0171korcsolya \u2014<\/i> figure skating<\/em> \u2014<\/i> \u00e9rtelm\u00e9ben). Minden egyes vonal, amely a v\u00e1szonra ker\u00fcl, a m\u0171v\u00e9sz test\u00e9nek t\u00e9nyleges mozdulat\u00e1t eszt\u00e9tikai kijelent\u00e9ss\u00e9 teheti. A vonal, a dr\u00f3tszer\u0171 kalligr\u00e1fi\u00e1t\u00f3l a szobafest\u0151 l\u00e1bnyi sz\u00e9less\u00e9g\u0171 ecsetvon\u00e1s\u00e1ig kiemelt szerephez jutott az akci\u00f3fest\u00e9szet technik\u00e1j\u00e1ban, b\u00e1r arra, hogy a v\u00e1sznon az er\u0151k m\u0171k\u00f6d\u00e9sben l\u00e9pjenek, a vonal mellett m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gek is l\u00e9teznek.\u201d (Harold Rosenberg: Hans Hofmann: Nature into Action<\/em>. Art News, 1957. m\u00e1jus.)<\/span><\/p>\r\n

[3]<\/a>\u00a0 \u201eAz akci\u00f3 nem t\u00f6k\u00e9letes\u00edthet\u0151 an\u00e9lk\u00fcl, hogy el ne vesz\u00edtse emberi alany\u00e1t, s ez\u00e1ltal \u00e1t ne alakuljon a g\u00e9pember mechanik\u00e1j\u00e1v\u00e1.\u201d \u201eAz akci\u00f3 sohasem t\u00f6k\u00e9letes\u00edti \u00f6nmag\u00e1t; csup\u00e1n tart a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g fel\u00e9, mik\u00f6zben t\u00e1volodik a szem\u00e9lyest\u0151l. Ez a legjobb \u00e9rv arra, hogy a jelenlegi amerikai fest\u00e9szettel kapcsolatban elvess\u00fck \u00bbabsztrakt expresszionizmus\u00ab terminus\u00e1t, egy\u00fctt az eg\u00f3ra \u00e9s a szem\u00e9lyes f\u00e1jdalomra utal\u00f3 asszoci\u00e1ci\u00f3kkal. Az akci\u00f3fest\u00e9szet \u00f6sszef\u00fcgg az \u00e9n-teremt\u00e9ssel, az \u00f6ndefini\u00e1l\u00e1ssal, vagy az \u00f6n-transzcend\u00e1l\u00e1ssal; de ez elv\u00e1lasztja az \u00f6nkifejez\u00e9st\u0151l, amely felt\u00e9telezi, hogy az eg\u00f3t olyannak fogadjuk el, amilyen, sebeivel \u00e9s m\u00e1gi\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt. Az akci\u00f3fest\u00e9szet nem \u00bbszem\u00e9lyes\u00ab, b\u00e1r t\u00e1rgy\u00e1t a m\u0171v\u00e9sz individu\u00e1lis lehet\u0151s\u00e9gei alkotj\u00e1k.\u201d Harold Rosenberg: Besz\u00e9lget\u00e9s Thomas B. Hess-szel<\/em>. Az Action Painting c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa, 1958, The Dallas Museum for Contemporary Arts.<\/span><\/p>\r\n

[4]<\/a> \u00a0 WPA: Works Progress Administration \u2014<\/i> a New Deal keret\u00e9ben l\u00e9trehozott foglalkoztat\u00e1si program. (A ford\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9se.)<\/span><\/p>\r\n

[5]<\/a> \u00a0 Rosenberg Kierkegaard-t\u00f3l id\u00e9z, aki pedig Keresztes Szent J\u00e1nos egyik fordulat\u00e1t haszn\u00e1lja fel. (A ford\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9se.)<\/span><\/p>\r\n

[6]<\/a>\u00a0 \u201eAhogy korunk m\u00e1s mozgalmai a fest\u00e9szetb\u0151l a strukt\u00fara vagy a t\u00f3nus elem\u00e9t p\u00e1rolj\u00e1k le \u00e9s emelik esszenci\u00e1jukk\u00e1, \u00fagy az akci\u00f3fest\u00e9szet a d\u00f6nt\u00e9s elem\u00e9t k\u00fcl\u00f6n\u00edti el, ami minden m\u0171v\u00e9szet elv\u00e1laszthatatlan r\u00e9sze, amennyiben semmilyen munka nem a kezdetekor fejez\u0151dik be, hanem a \u00bbhelyes\u00ab gesztusok halmoz\u00e1s\u00e1val kell el\u0151revinni. Egysz\u00f3val az akci\u00f3fest\u00e9szet a m\u0171v\u00e9szet mor\u00e1lis elem\u00e9nek absztrakci\u00f3ja; megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 jegye a mor\u00e1lis fesz\u00fclts\u00e9g, lev\u00e1lasztva a mor\u00e1lis vagy eszt\u00e9tikai bizonytalans\u00e1gokr\u00f3l; \u00e9s \u00f6nmag\u00e1t erk\u00f6lcsileg \u00edt\u00e9li meg, amennyiben \u00e9rt\u00e9ktelennek nyilv\u00e1n\u00edtja azt a k\u00e9pet, ami nem olyan val\u00f3di k\u00fczdelem megtestes\u00fcl\u00e9se, amely minden pillanatban elveszhet.\u201c (Harold Rosenberg) [L\u00e1sd 2. l\u00e1bjegyzet.]<\/span><\/p>\r\n

[7]<\/a>\u00a0 A helyzet az essz\u00e9 1952-es els\u0151 megjelen\u00e9se \u00f3ta javult. Sz\u00e1mos fiatal gy\u0171jt\u0151 t\u0171nt fel, akik az \u00faj amerikai fest\u00e9szetre specializ\u00e1l\u00f3dtak; az amerikai m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sai bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben beker\u00fcltek a vil\u00e1g m\u0171kereskedelm\u00e9be.<\/span><\/p>\r\n

[8]<\/a>\u00a0 Az eredeti sz\u00f6veg az Art News<\/em>-ban jelent meg 1952-ben. [A ford\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9se.]<\/span><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amikor a XX. sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben Harold Rosenberg neve sz\u00f3ba ker\u00fcl, akkor legt\u00f6bbsz\u00f6r m\u00e9g mindig csup\u00e1n \u00fagy eml\u00edtik, mint Clement Greenberg ellent\u00e9tp\u00e1rj\u00e1t: sz\u00e1mos olyan egyetemi weboldal l\u00e9tezik, ahol Greenberg m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait pontr\u00f3l pontra szembe\u00e1ll\u00edtj\u00e1k Rosenberg gondolataival. Ezek a gondolatok pedig \u00e1ltal\u00e1ban egyetlen sz\u00f6veg\u00e9b\u0151l, az 1952-ben sz\u00fcletett Az amerikai akci\u00f3fest\u0151k c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Pedig Rosenbergnek […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2022874,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2022866","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2022866","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2022866"}],"version-history":[{"count":22,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2022866\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2025773,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2022866\/revisions\/2025773"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2022874"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2022866"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2022866"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2022866"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}