{"id":2023023,"date":"2022-05-21T23:01:34","date_gmt":"2022-05-21T22:01:34","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2023023"},"modified":"2022-05-25T13:38:03","modified_gmt":"2022-05-25T12:38:03","slug":"apokaliptikus-szimulaciok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/apokaliptikus-szimulaciok\/","title":{"rendered":"Apokaliptikus szimul\u00e1ci\u00f3k"},"content":{"rendered":"

A drezdai Ostrale<\/a>, a legnagyobb ex-kelet-n\u00e9met megaki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2021-es kiad\u00e1sa a titokzatos Atemwende<\/em> c\u00edmet kapta. Paul C\u00e9lan kifejez\u00e9se magyarul l\u00e9legzetv\u00e1lt\u00e1sk\u00e9nt ismeretes, \u00e9s egy saj\u00e1tos, szomatikus eszt\u00e9tika szimb\u00f3luma. C\u00e9lan szerint ugyanis az er\u0151s k\u00f6lt\u00e9szet testet \u00f6lt, a sz\u00f3 egybeforr a l\u00e9legzettel, \u00e9s ha t\u00e9nyleg er\u0151s, akkor meg is tudja v\u00e1ltoztatni annak ritmus\u00e1t: elakad a l\u00e9legzet, felgyorsul a pulzus, a m\u0171v\u00e9szet val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lik. C\u00e9lan inspir\u00e1ci\u00f3it \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9seit tekintve azt is mondhatn\u00e1nk, hogy a rilkei imperat\u00edvusz (\u201eV\u00e1ltoztasd meg \u00e9lted!\u201d) \u00e1tl\u00e9p n\u00e1la a biopolitikai dimenzi\u00f3ba.<\/p>\r\n

C\u00e9lan limin\u00e1lis (csernovici) identit\u00e1sa, kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai intellektusa, szorong\u00f3-szorongat\u00f3 habitusa tudatosan \u00e9s tudattalanul is \u00e1thatotta a litv\u00e1n-horv\u00e1t-magyar kur\u00e1tori csapat \u00e1ltal rendezett Atemwend\u00e9<\/em>t, amelynek anyag\u00e1b\u00f3l a magyar kur\u00e1tor, Kukla Kriszti\u00e1n \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze egy v\u00e1logat\u00e1st, ami az er\u0151s popkultur\u00e1lis asszoci\u00e1ci\u00f3kat kelt\u0151 \u201eBiztos, hogy kisz\u00e1llsz?\u201d c\u00edmet kapta. A c\u00edm angol verzi\u00f3ja (Are You Sure You Want to Leave the Game?<\/em>) egy\u00fattal Petra Mr\u0161a munk\u00e1j\u00e1nak c\u00edme is: Biztos, hogy be akarod fejezni a j\u00e1t\u00e9kot?<\/em><\/p>\r\n

A film egy kollaborat\u00edv gyakorlat dokumentuma<\/a>, melynek sor\u00e1n az alkot\u00f3 gyerekekkel kommunik\u00e1l (besz\u00e9lgetnek \u00e9s j\u00e1tszanak \u2014 elj\u00e1tssz\u00e1k, hogy mit csin\u00e1lnak a j\u00e1t\u00e9kokban) a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes j\u00e1t\u00e9kok \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1r\u00f3l. Mr\u0161a m\u0171v\u00e9nek er\u0151s v\u00e9gkicseng\u00e9se a Jacques Ranciere-re visszavezethet\u0151 intellektu\u00e1lis keretb\u0151l ad\u00f3dik: az alkot\u00f3 ugyanis a gyerekek szomatikus \u00e9lm\u00e9nyeit politikai aktusk\u00e9nt \u00e9rtelmezi, [1]<\/a> hiszen a szimul\u00e1ci\u00f3 nemcsak m\u00e1solja a val\u00f3s\u00e1got, de a val\u00f3s\u00e1ghoz hasonl\u00f3an reag\u00e1l is a j\u00e1t\u00e9kos tetteire.<\/p>\r\n

A Biztos, hogy kisz\u00e1llsz?<\/em> igen s\u0171r\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, rengeteg vide\u00f3val \u00e9s rengeteg k\u00e9perny\u0151vel, avagy \u2014 ha tetszik \u2014 rengeteg szimul\u00e1ci\u00f3val. Mr\u0161a \u00e9s Kukla k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t teh\u00e1t \u00fagy is \u00e9rtelmezhetj\u00fck, mint ami a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a szimul\u00e1ci\u00f3k viszony\u00e1ra reflekt\u00e1l. A sz\u00e1mos dokumentarista, illetve pszeudodokumentarista m\u0171 miatt azonban a laza k\u00e9rd\u00e9s meglehet\u0151sen aggaszt\u00f3 \u00e9s h\u00e1tborzongat\u00f3 jelleget \u00f6lt, hiszen Guy Debord, Jean Baudrillard, a M\u00e1trix<\/em> \u00e9s a Truman Shaw<\/em> vil\u00e1g\u00e1ban \u00e9l\u00fcnk, a spekt\u00e1kulum \u00e9s a szimul\u00e1krum val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban, ahol a reprezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g l\u00e9nyeg\u00e9ben megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethetetlen. [2]<\/a><\/p>\r\n

Ha teh\u00e1t ki akarunk l\u00e9pni a j\u00e1t\u00e9kb\u00f3l, akkor el\u0151sz\u00f6r azon kell elgondolkodnunk, hogy mit is tekint\u00fcnk szimul\u00e1ci\u00f3nak? A sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet alternat\u00edv val\u00f3s\u00e1g\u00e1t? Vagy esetleg a val\u00f3s\u00e1got mag\u00e1t, amelynek ill\u00fazi\u00f3ib\u00f3l \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szet r\u00e1ngathat ki? Egy biztos, a kelet- \u00e9s kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai m\u0171vek j\u00f3 r\u00e9sze az ill\u00fazi\u00f3 \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1t boncolgatja. Egyr\u00e9szt jellemz\u0151en visszat\u00e9rnek a val\u00f3s\u00e1gba, mint Ghenadie Popescu, aki Moldova foly\u00f3i ment\u00e9n gyalogol v\u00e9gig, \u00e1t\u00e9li a t\u00e1jat, r\u00f6gz\u00edti, majd fikcionaliz\u00e1lja<\/a> a helyek t\u00f6rt\u00e9neteit. M\u00e1sr\u00e9szt viszont el\u0151szeretettel r\u00e1 is mutatnak a val\u00f3s\u00e1g konstru\u00e1lts\u00e1g\u00e1ra, szimul\u00e1ci\u00f3-jelleg\u00e9re, ahogy azt Michael Heindl teszi zseni\u00e1lisan frapp\u00e1ns vide\u00f3koll\u00e1zs\u00e1ban<\/a>. A Kem\u00e9nyfej\u0171 harm\u00f3ni\u00e1<\/em>ban ugyanis a m\u0171v\u00e9sz bronz szobrokat k\u00f3lint fejbe kalap\u00e1ccsal, amelyek Konfuciust\u00f3l \u00e9s Kolumbuszt\u00f3l Marxon \u00e9s Freudon \u00e1t Chaplinig \u00e9s Gandhiig \u2014 ideol\u00f3giai alap\u00e1ll\u00e1sukt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl \u2014 ugyanolyan hangot adnak ki.<\/p>\r\n

A Kauk\u00e1zust\u00f3l az \u00c9szaki-tengerig \u00edvel\u0151 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00f6rt\u00e9netek az aqb-ben egy install\u00e1lt centrum k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dnek, amelyet nagym\u00e9ret\u0171 k\u00e9pek t\u00f6ltenek ki \u00e9s egy humanit\u00e1rius folyos\u00f3 v\u00e1g kett\u00e9. A k\u00e9pek egyr\u00e9szt majmok portr\u00e9fot\u00f3i, m\u00e1sr\u00e9szt k\u00e9preg\u00e9nyre eml\u00e9keztet\u0151, \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa plexipanelek. A t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nyeket id\u00e9z\u0151 panelek k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik<\/a> Se\u00e7kin Aydin Humanit\u00e1rius folyos\u00f3<\/em>ja, egy kordon, amelyet Diyarbakirban (a sz\u00edriai h\u00e1bor\u00fa s\u00fajtotta kurd v\u00e1roska) tal\u00e1lt cip\u0151f\u0171z\u0151kb\u0151l \u00e9s cip\u0151kb\u0151l font a m\u0171v\u00e9sz. A m\u0171t\u00e1rgy-kordon a val\u00f3s\u00e1g c\u00e9lani po\u00e9zis\u00e9t val\u00f3s\u00edtja meg, a val\u00f3s\u00e1g reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a val\u00f3s\u00e1g konkr\u00e9t elemeib\u0151l \u00e9p\u00edti<\/a> fel. Ha ugyanis a szavaknak l\u00e9legezni\u00fck kell, akkor a k\u00e9peknek is val\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt kell hatniuk, a m\u0171veknek belakhat\u00f3v\u00e1, \u00e1t\u00e9lhet\u0151v\u00e9 kell v\u00e1lniuk. \u00cdgy lehet elt\u00f6r\u00f6lni a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a fikci\u00f3 hat\u00e1rait, \u00edgy hathat a m\u0171v\u00e9szet vissza a val\u00f3s\u00e1gra, \u00edgy \u00edrhatja \u00fajra az eszt\u00e9tika \u00e9s politika hat\u00e1rait. [3]<\/a><\/p>\r\n

Pal\u00e1sti Andrea \u00c1llatkerti s\u00e9t\u00e1<\/em>ja a b\u00e9csi (ha tetszik a r\u00e9gi\u00f3 egykori centruma) \u00e1llatkert m\u00faltj\u00e1ba kalauzol<\/a>, felid\u00e9zve kis t\u00f6rt\u00e9neteket lovakr\u00f3l, zsir\u00e1fokr\u00f3l, jegesmedv\u00e9kr\u0151l \u00e9s v\u00e9gezet\u00fcl egy h\u00edres or\u00e1ngut\u00e1nr\u00f3l, aki a melank\u00f3li\u00e1ba pusztult bele. Az Atemwende<\/em> perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1ban az elz\u00e1rt, szabads\u00e1g\u00e1t\u00f3l megfosztott \u00e1llat a kult\u00far\u00e1ba \u00e9s a politik\u00e1ba \u201ez\u00e1rt\u201d ember alleg\u00f3ri\u00e1ja lesz. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magj\u00e1nak harmadik alkot\u00f3eleme a Studio Asynchrome \u00d6npropaganda \u2014 avagy a t\u0151ke rossz medi\u00e1tor<\/em> sorozata, amely a posztmodern, globaliz\u00e1ci\u00f3kritikai melank\u00f3li\u00e1t narrativiz\u00e1lja.<\/p>\r\n

Az \u00e1ttetsz\u0151 plexi k\u00e9peken mott\u00f3k\u00e9nt \u00e9s alc\u00edmk\u00e9nt is olvashat\u00f3 feliratok (ellen\u00e1ll\u00e1s, befoly\u00e1s, tudatoss\u00e1g, hat\u00e1r, eloszt\u00e1s) k\u00eds\u00e9rik a val\u00f3s\u00e1g k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le lek\u00e9pez\u00e9seit: t\u00e9rk\u00e9peket, diagramokat, h\u00edreket, rekl\u00e1mokat \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti toposzokat. Az Ellen\u00e1ll\u00e1s<\/em> p\u00e9ld\u00e1ul Delacroix (A Szabads\u00e1g vezeti a n\u00e9pet<\/em>) \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9se, ahol Marianne egy m\u00e1sik panelr\u0151l, az ikonikus Iwo Jima-i amerikai z\u00e1szl\u00f3kit\u0171z\u00e9s hal\u00e1lt\u00e1ncos\u00edtott verzi\u00f3j\u00e1r\u00f3l \u00e1tl\u00f3g\u00f3 feh\u00e9r z\u00e1szl\u00f3t ragad<\/a> meg. A Tudatoss\u00e1g<\/em> panelj\u00e9n pedig Margaret Thatcher figyelmeztet arra egy sz\u00f3bubor\u00e9kban, hogy a kapitalizmusnak nincs alternat\u00edv\u00e1ja, az Eloszt\u00e1s<\/em>, a Hat\u00e1r <\/em>\u00e9s a Befoly\u00e1s<\/em> az ebb\u0151l fakad\u00f3 politikai konfliktusokat szeml\u00e9lteti.<\/p>\r\n

A k\u00f6zponti t\u00e9rt\u0151l kicsit t\u00e1volabb az ukr\u00e1n Nikita Kadan vizu\u00e1lisan is reflekt\u00e1l<\/a> Delacroix, Iwo Jima \u00e9s a Studio Asynchrome z\u00e1szl\u00f3ira Gazelka<\/em> c\u00edm\u0171 objektj\u00e9vel. Az ex-szovjet Gaz teheraut\u00f3 goly\u00f3 lyuggatta lemez\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt z\u00e1szl\u00f3 a 2015-\u00f6s orosz-ukr\u00e1n h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n keletkezett, \u00e9s mag\u00e1t a h\u00e1bor\u00fat reprezent\u00e1lja, illetve annak testi val\u00f3s\u00e1g\u00e1t, \u201enemzetek alattis\u00e1g\u00e1t\u201d, k\u00eds\u00e9rteties bens\u0151s\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, amit \u00e9ppen a gazell\u00e1csk\u00e1nak bec\u00e9zett g\u00e9p szimboliz\u00e1l, amelynek sz\u00e9tl\u0151tt \u00e9s \u00fajrahasznos\u00edtott darabja nem egy nemzetet reprezent\u00e1l, hanem a puszta l\u00e9tet [4]<\/a> \u00e9s a t\u00fal\u00e9l\u00e9st. Az eml\u00edtett z\u00e1szl\u00f3k \u00e9gisze alatt most csak n\u00e9h\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9netet tudok kiemelni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s az Ostrale igen gazdag anyag\u00e1b\u00f3l, melyek kifejezetten a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a fikci\u00f3 \u00f6sszemos\u00f3d\u00e1s\u00e1t vizualiz\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\r\n

A Robotron \u00e9p\u00fcleteiben megrendezett Ostrale eg\u00e9sz\u00e9t id\u00e9zi fel frapp\u00e1nsan Nadja Buttendorf Robotron<\/em> c\u00edm\u0171 trash szappanoper\u00e1ja<\/a>, egyszem\u00e9lyes Youtube mini-sorozata, amely az NDK legnagyobb \u00e9s legh\u00edresebb sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai v\u00e1llalat\u00e1nak \u201e\u00e9let\u00e9r\u0151l\u201d sz\u00f3l. Az ironikus \u201etech opera\u201d a par\u00f3dia \u00e9s az eml\u00e9kez\u00e9s regisztereit kombin\u00e1lja, amikor is hip-hop zen\u00e9vel \u00e9s v\u00e1g\u00e1ssal id\u00e9zi fel \u00e9s szem\u00e9lyes\u00edti meg a kommunizmus korszak\u00e1nak mindennapjait arch\u00edv fot\u00f3k alapj\u00e1n. A szem\u00e9lyess\u00e9 tett val\u00f3s\u00e1g egy m\u00e1sik, j\u00f3val h\u00e1tborzongat\u00f3bb dimenzi\u00f3j\u00e1t mutatja meg Glorija Lizde \u00e9desapja skizofr\u00e9ni\u00e1s v\u00edzi\u00f3inak \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1val<\/a>. Az aktusokat sz\u00fcrre\u00e1lisnak t\u0171n\u0151 szociofot\u00f3k (c\u00edm\u00fck objekt\u00edven: F20,5<\/em>) dokument\u00e1lj\u00e1k, amelyek val\u00f3j\u00e1ban egy skizofr\u00e9n pszich\u00e9 k\u00e9peit vet\u00edtik ki, vagyis a skizofr\u00e9n apa v\u00edzi\u00f3ib\u00f3l kiindulva alak\u00edtj\u00e1k \u00e9s form\u00e1lj\u00e1k<\/a> a val\u00f3s\u00e1got kifejezetten azzal a c\u00e9llal, hogy empatikusan meg\u00e9rts\u00e9k \u00e9s \u00e1t\u00e9rezz\u00e9k<\/a> egy m\u00e1sfajta elme k\u00e9p\u00e9t a vil\u00e1gr\u00f3l.<\/p>\r\n

Az azeri Farid Rasulov \u00e9s a n\u00e9met Gaby Burckhardt is a m\u00e1ss\u00e1g \u00e9s az identit\u00e1s poz\u00edci\u00f3it vizsg\u00e1lja \u00e9s vizualiz\u00e1lja. Rasulov egyik munk\u00e1ja (Mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g?<\/em>) egy ember \u00e9s egy \u00e1llat, egy m\u0171v\u00e9sz \u00e9s egy birka izomsz\u00f6vet\u00e9nek hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1ra mutat<\/a> r\u00e1. M\u00e1sik m\u0171ve az Europallet<\/em> a k\u00f6zismert eur\u00f3pai raklapok tetej\u00e9re helyez arabeszkkel d\u00edsz\u00edtett, k\u00fcl\u00f6nleges, dekorat\u00edv \u201ekeleti\u201d verzi\u00f3kat, amivel a glob\u00e1lis kereskedelem eszk\u00f6ze egy m\u00e1ra er\u0151sen megkopott, illetve \u00e1t\u00edrt kultur\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 (az Ezeregy\u00e9jszaka vil\u00e1ga) hordoz\u00f3j\u00e1v\u00e1, m\u00e9dium\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik<\/a>. Gaby Burckhardt euroamerikai ornamentik\u00e1ja (Napi telegram<\/em> c\u00edmen) viszont k\u00e9zzel sz\u0151tt QR-k\u00f3dokb\u00f3l \u00e1ll, amelyekkel a n\u00e9met m\u0171v\u00e9sz minden egyes nap a \u201eM\u00e9g \u00e9lek. On Kawara\u201d \u00fczenetet k\u00f6zvet\u00edti<\/a>.<\/p>\r\n

Mindezzel szemben Szolnoki J\u00f3zsef \u00e9s Abdoul-Ganiu Dermani az identit\u00e1s geopolitikai dimenzi\u00f3inak \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t k\u00e9pezi le. Szolnoki alternat\u00edv Eur\u00f3pa t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n domborzat \u00e9s n\u00e9pess\u00e9g helyett vonalk\u00f3dok t\u00f6ltik<\/a> ki az orsz\u00e1gokat, amit a Norbert Bolzot id\u00e9z\u0151 \u201emaga a fogyaszt\u00f3 a term\u00e9k\u201d c\u00edm komment\u00e1l. Dermani pedig Afrika t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t rajzolja<\/a> ki meglehet\u0151sen \u00e9rt\u00e9ktelen, de m\u00e9gis az afrikai kult\u00far\u00e1t reprezent\u00e1l\u00f3 nemzeti bankjegyekb\u0151l, mik\u00f6zben az egyszerre szomor\u00faan \u00e9s r\u00f6hejesen cseng\u0151 \u2014 geol\u00f3giai tekintetben m\u00e9gis a val\u00f3s\u00e1gnak megfelel\u0151 \u2014 \u201eAfrika gazdag\u201d mondatot ism\u00e9telgeti k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le (r\u00e9szben afrikai) vil\u00e1gnyelveken.<\/p>\r\n

A posztkommunista \u00e9s posztkolonialista identit\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti horizontj\u00e1n Larion Lozovij Kelet-Eur\u00f3pa, eg\u00e9szen pontosan Ukrajna fikt\u00edv vid\u00e9keire kalauzol<\/a>. A g\u00e9p \u00e9s a kert<\/em> diavet\u00edt\u00e9se a kommunista t\u00e1jat mutatja, amely a szocialista kult\u00fara \u00e9s a kommunista h\u00e9rosz h\u00e1tterek\u00e9nt funkcion\u00e1lt. A vide\u00f3 konkl\u00fazi\u00f3ja szerint azonban a t\u00e1j, \u00e9s nem mellesleg az ukrajnai t\u00e1j ek\u00f6zben elvesztette saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t, identit\u00e1s\u00e1t, puszta d\u00edszlett\u00e9 v\u00e1lt az el nem idegenedett szocialista munk\u00e1sh\u0151s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt. Nemes Csaba a szocialista m\u00falt magyar jelen\u00e9t mutatja be pszeudoszociografikus<\/a> t\u00e1jk\u00e9peivel, hiszen a Munka + Tanul\u00e1s (Velence-telep)<\/em> az \u00f3zdi \u201eVelence\u201d, a borsodi Wekerle-telep \u00e1lszentiment\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n

Mellette Stipan Tadi\u0107 egy horv\u00e1t p\u00e1rhuzamot hoz<\/a> \u00e1lnaiv lak\u00f3telepi festm\u00e9nyeivel, amelyek Gyerekkor a Sigett\u00f3ban<\/em> c\u00edm alatt Le Corbusier Unit\u00e9 d\u2019Habitation-j\u00e1nak z\u00e1gr\u00e1bi verzi\u00f3j\u00e1t mutatj\u00e1k be. A szentimentalit\u00e1st szinte k\u00ednosan mai politikai k\u00f6rnyezetbe helyezi Szab\u00f3 Attila a csirkefarh\u00e1t embl\u00e9m\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl<\/a>. Szentiment\u00e1lis eml\u00e9km\u0171<\/em>ve egyik eleme egy forg\u00f3 kasza, melynek peng\u00e9in a hass, alkoss, gyarap\u00edts szavak olvashat\u00f3k, m\u00e1sik eleme viszont egy csirkefarh\u00e1t ker\u00e1mianippekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 n\u00e9gyzetr\u00e1cs. A forg\u00f3 kasz\u00e1k, vagy \u00e9ppen az Iwo Jima-i hal\u00e1lt\u00e1nc ment\u00e9n \u00e1tl\u00e9phet\u00fcnk ak\u00e1r a fikci\u00f3 \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g kapcsolat\u00e1nak k\u00eds\u00e9rtetiesebb dimenzi\u00f3iba is, amelyek megmutatj\u00e1k, hogy mi\u00e9rt is olyan neh\u00e9z kisz\u00e1llni a \u201ej\u00e1t\u00e9kb\u00f3l\u201d. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt mert az emberek nem sz\u00edvesen hagyj\u00e1k el otthonukat, b\u00e1rmekkora is ott a puszt\u00edt\u00e1s, m\u00e1sr\u00e9szt meg az\u00e9rt, mert a val\u00f3s\u00e1g \u00e9ppen pusztul\u00e1s\u00e1val v\u00e1lik tragikusan \u00e9s heroikusan vonz\u00f3v\u00e1.<\/p>\r\n

Az alb\u00e1n Vangjush Vellahu a k\u00f6zelm\u00falt h\u00e1bor\u00fas konfliktusainak helysz\u00ednein forgat ismeretterjeszt\u0151 dokufilmeket, amelyek er\u0151sen \u00e9p\u00edtenek a fens\u00e9ges \u00e9s a sci-fi k\u00e9pi toposzaira is, mik\u00f6zben c\u00edm\u00fck k\u00f6lt\u0151ien patetikus: T\u00f6red\u00e9kek I \u2013 Ahol a t\u00f6rt\u00e9netek \u00e1tv\u00e1gj\u00e1k a f\u00f6ldeket<\/em>. Megjelenik p\u00e9ld\u00e1ul D\u00e9l-Osz\u00e9tia (Chinvali v\u00e1rosa) az orosz-gr\u00faz h\u00e1bor\u00fa helysz\u00ednek\u00e9nt, illetve egy m\u00e1sik kev\u00e9ss\u00e9 ismert kisv\u00e1ros, a karabahi Agdam is, ahol \u00f6rm\u00e9ny-azeri h\u00e1bor\u00fa folyt. A dokumentarista filmeken helyi lakosok mes\u00e9lnek \u00e9let\u00fckr\u0151l posztapokaliptikus, sz\u00e9trombolt h\u00e1bor\u00fas t\u00e1jak kulissz\u00e1i el\u0151tt. Az igaz\u00e1n k\u00eds\u00e9rteties azonban az, amikor az abh\u00e1ziai Ochamchira egyik lak\u00f3ja arr\u00f3l besz\u00e9l, hogy a fel\u00fclr\u0151l gerjesztett politikai konfliktus el\u0151tt abh\u00e1zok, mingr\u00e9lek, gr\u00fazok, \u00f6rm\u00e9nyek, g\u00f6r\u00f6g\u00f6k \u00e9s oroszok \u00e9ltek boldogan \u00e9s b\u00e9k\u00e9ben egym\u00e1s mellett a soknemzetis\u00e9g\u0171, multikultur\u00e1lis v\u00e1rosk\u00e1ban.<\/p>\r\n

Vellahu road movie-ba csomagolt<\/a> k\u00eds\u00e9rteties fens\u00e9gese sok\u00e1ig vel\u00fcnk marad, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert igen gyakori eszk\u00f6z a szimul\u00e1ci\u00f3kat gy\u00e1rt\u00f3 sz\u00f3rakoztat\u00f3iparban is. M\u00e1rpedig Debord-t\u00f3l, Baudrillard-t\u00f3l \u00e9s Ranciere-t\u0151l is tudhat\u00f3, hogy a passz\u00edv kontempl\u00e1ci\u00f3 igen vesz\u00e9lyes, mivel fenntarthat\u00f3v\u00e1 teszi a F\u00f6ld \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g kapitalista kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1t. Az \u00fczb\u00e9g sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Viktor Brim tal\u00e1n ez\u00e9rt is adta az impoz\u00e1ns szovjet gy\u00e9m\u00e1ntb\u00e1nya vizualit\u00e1s\u00e1t feldolgoz\u00f3 filmj\u00e9nek a S\u00f6t\u00e9t anyag<\/em> c\u00edmet. Az Univerzum s\u00f6t\u00e9t anyaga ugyanis l\u00e1thatatlan, \u00e1m a standard elm\u00e9let kiterjeszt\u00e9se szerint meghat\u00e1rozza annak mozg\u00e1s\u00e1t \u00e9s j\u00f6v\u0151j\u00e9t is. A v\u00e1gy \u00e9s a profit logik\u00e1ja ugyanilyen titokzatos m\u00f3don form\u00e1lja a F\u00f6ldet \u00e9s a fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalmat. A szib\u00e9riai Mirnij fot\u00f3g\u00e9n, posztapokaliptikus t\u00e1ja gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 l\u00e1tv\u00e1ny, mik\u00f6zben val\u00f3j\u00e1ban egy hatalmas seb<\/a> a bioszf\u00e9r\u00e1n.<\/p>\r\n

A fens\u00e9ges effekt m\u00e9g k\u00eds\u00e9rtetiesebb a horv\u00e1t Lana Stoji\u0107evi\u0107 fot\u00f3in (Fekete domb<\/em>), ahol 140 ezer tonna koromfekete salakszer\u0171 ipari hullad\u00e9k alkot Marsb\u00e9li vagy ink\u00e1bb a Pl\u00fat\u00f3t id\u00e9z\u0151 t\u00e1jat, melyen futurisztikus n\u00e9pviseletbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt n\u0151 barangol<\/a> melankolikusan. Z\u00e1r\u00f3k\u00e9pnek Goran \u0160kofi\u0107 tengerpartj\u00e1t (Tengerparton<\/em>) v\u00e1lasztan\u00e1m, ahol a term\u00e9szetfeletti fens\u00e9ges regiszter\u00e9ben s\u00e9t\u00e1lnak bele h\u00e9tk\u00f6znapi emberek a tengerbe a menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1g, a romantikus t\u00e1jfest\u00e9szet (Caspar David Friedrich \u00e9s t\u00e1rsai) \u00e9s a kort\u00e1rs sci-fi sorozatok l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1g\u00e1t kombin\u00e1lva<\/a>. \u0160kofi\u0107 C\u00e9lan, Ranciere, Mr\u0161a \u00e9s a horv\u00e1t gyerekek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban arra is figyelmeztet, hogy a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9rtelmez\u00e9se minden esetben eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai gyakorlat is, ami mindig azzal a vesz\u00e9llyel fenyeget, hogy az apokaliptikus \u00e9s a posztapokaliptikus narrat\u00edv\u00e1k kedv\u00e9\u00e9rt k\u00f6nnyen elszakadunk att\u00f3l a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, ami t\u00fals\u00e1gosan is lehangol\u00f3 \u00e9s m\u00e9g csak val\u00f3di alternat\u00edv\u00e1ja sincs.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/span><\/a> Jacques Ranciere: Eszt\u00e9tika \u00e9s politika<\/em>. (2000) M\u0171csarnok, Budapest, 2013.<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/a> V.\u00f6.: Guy Debord: A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma<\/em>. (1968) Tart\u00f3shull\u00e1m, Budapest, 2006. Jean Baudrillard: A szimul\u00e1krum els\u0151bbs\u00e9ge. (1981) https:\/\/mediavadasz.info\/jean-baudrillard-a-szimulakrum-elsobbsege\/<\/a><\/span><\/p>\r\n

[3]<\/a> Jacques Ranciere az Eszt\u00e9tika \u00e9s politik\u00e1<\/em>ban ezt nevezi Foucault nyom\u00e1n a l\u00e1that\u00f3, avagy az \u00e9rtelmezhet\u0151 val\u00f3s\u00e1g \u00fajra feloszt\u00e1s\u00e1nak.<\/span><\/p>\r\n

[4]<\/a> Giorgio Agamben: Homo Sacer. Sovereign Power and Bare Life<\/em>. Stanford University Press, Stanford, 1998.<\/span><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A drezdai Ostrale, a legnagyobb ex-kelet-n\u00e9met megaki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2021-es kiad\u00e1sa a titokzatos Atemwende c\u00edmet kapta. Paul C\u00e9lan kifejez\u00e9se magyarul l\u00e9legzetv\u00e1lt\u00e1sk\u00e9nt ismeretes, \u00e9s egy saj\u00e1tos, szomatikus eszt\u00e9tika szimb\u00f3luma. C\u00e9lan szerint ugyanis az er\u0151s k\u00f6lt\u00e9szet testet \u00f6lt, a sz\u00f3 egybeforr a l\u00e9legzettel, \u00e9s ha t\u00e9nyleg er\u0151s, akkor meg is tudja v\u00e1ltoztatni annak ritmus\u00e1t: elakad a l\u00e9legzet, felgyorsul a […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2023071,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2023023","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2023023","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2023023"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2023023\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023123,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2023023\/revisions\/2023123"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2023071"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2023023"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2023023"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2023023"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}