{"id":2024051,"date":"2022-06-21T14:23:08","date_gmt":"2022-06-21T13:23:08","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2024051"},"modified":"2023-02-04T15:13:36","modified_gmt":"2023-02-04T14:13:36","slug":"bolcsesseg-mint-a-vilag-noi-oselve-vlagyimir-szolovjov-sophiologiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/bolcsesseg-mint-a-vilag-noi-oselve-vlagyimir-szolovjov-sophiologiaja\/","title":{"rendered":"B\u00f6lcsess\u00e9g mint a vil\u00e1g n\u0151i \u0151selve: Vlagyimir Szolovjov sophiol\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"
\r\n

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/i> Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

Az orosz szellemi \u00e9s kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyban a „Sophia” fogalma, vagy ink\u00e1bb maga a n\u00e9v, els\u0151sorban a filoz\u00f3fus \u00e9s teol\u00f3gus Vlagyimir Szolovjov (1853-1900) sophiol\u00f3gia-tan\u00e1hoz t\u00e1rsul. Szolovjov els\u0151 nagy filoz\u00f3fiai m\u0171ve, A nyugati filoz\u00f3fia v\u00e1ls\u00e1ga: v\u00e1dirat a pozitivist\u00e1k ellen <\/em>(1874), Schopenhauer pesszimista tan\u00edt\u00e1sa, \u00e9n- \u00e9s vil\u00e1gtagad\u00e1sa ellen \u00edr\u00f3dott. A tizenkilencedik sz\u00e1zadi orosz szlavofil szellemi hagyom\u00e1ny a nyugati filoz\u00f3fi\u00e1t azzal v\u00e1dolta, hogy figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a materi\u00e1lis kozmikus \u00e9letet, \u00e9s egyoldal\u00faan a tiszta fogalmi gondolkod\u00e1st mozd\u00edtja el\u0151. E hagyom\u00e1ny hat\u00e1sa alatt Szolovjov Schopenhauer filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t a nyugati egyoldal\u00fas\u00e1g autentikus k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9nek tekintette. Schopenhauer a vil\u00e1got m\u00e1r nem puszt\u00e1n elhanyagolja, de gyakorlati \u00e9rtelemben tagadja. Szolovjov v\u00e1lasza \u2014 a Nietzsch\u00e9\u00e9hez hasonl\u00f3an \u2014 a vil\u00e1g elm\u00e9leti igenl\u00e9s\u00e9ben \u00e1ll, amely el fogja hozni a vil\u00e1g gyakorlati igenl\u00e9s\u00e9t is. [1]<\/a> Ez a program vezet el Szolovjov sophiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz.<\/p>\r\n

Szolovjov az \u00f3kori neoplatonikus, gnosztikus \u00e9s mitikus hagyom\u00e1nyokat k\u00f6veti, amikor a vil\u00e1g anyagis\u00e1g\u00e1t a n\u0151i elvvel t\u00e1rs\u00edtja. Igen val\u00f3sz\u00edn\u0171 mindazon\u00e1ltal, hogy sophiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz a k\u00f6zvetlen l\u00f6k\u00e9st Friedrich Schelling \u00f6regkori filoz\u00f3fiai m\u0171vei adt\u00e1k, amelyeknek mindig csod\u00e1l\u00f3ja volt. [2]<\/a> Schelling A kinyilatkoztat\u00e1s filoz\u00f3fi\u00e1ja <\/em>[3] <\/a>c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben a Weltmutterr\u0151l, a „vil\u00e1g dajk\u00e1j\u00e1r\u00f3l<\/em>” besz\u00e9l, aki „tulajdonk\u00e9ppen nem tartozik az isteni term\u00e9szethez \u00e9s m\u00e9gsem z\u00e1rhat\u00f3 ki bel\u0151le”. Majd \u00edgy folytatja:<\/p>\r\n

„Mater \u00e9s materia tartalmilag rokon kifejez\u00e9sek; hiszen az elj\u00f6vend\u0151 Teremt\u00e9s szubsztr\u00e1tuma, anyaga, a Maja<\/em> (amely \u00f6sszef\u00fcgg a hatalommal, lehet\u0151s\u00e9ggel, potenci\u00e1val), amely a (puszt\u00e1n) megjelen\u0151 h\u00e1l\u00f3j\u00e1t fesz\u00edti ki a Teremt\u0151 el\u0151tt, hogy \u0151t a val\u00f3s\u00e1gos teremt\u00e9sre fogja.
\r\n
\r\nEzt a potenci\u00e1t a salamoni b\u00f6lcsess\u00e9gek fejezik ki a leghat\u00e1rozottabban. „Jehova<\/em>” (ez annak neve, aki a l\u00e9t Ura<\/em>) b\u00f6lcsess\u00e9gk\u00e9nt<\/em> (Chocmah) birtokolt engem az \u00fatja elej\u00e9n stb. …\u00a0 Ezt a princ\u00edpiumot itt nem \u00f6nmag\u00e1n k\u00edv\u00fcli l\u00e9t\u00e9ben, hanem lehet\u0151s\u00e9g\u00e9ben, val\u00f3s\u00e1gos l\u00e9te el\u0151tt gondoljuk el. Itt ez mindazon\u00e1ltal szubjektum, prius, minden elj\u00f6vend\u0151 mozg\u00e1s el\u0151felt\u00e9tele…” [4]<\/a><\/p>\r\n

Ebben a Schelling-id\u00e9zetben m\u00e1r di\u00f3h\u00e9jban felismerhet\u0151 Szolovjov sophiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak n\u00e9h\u00e1ny fontos t\u00e9m\u00e1ja. Ott a Weltmutter <\/em>mint Maya, amely alatt Szolovjov, Schopenhauer hat\u00e1s\u00e1ra, Sophia d\u00e9monikus, bukott, csal\u00e1rd n\u00e9zet\u00e9t, l\u00e9nyeg\u00e9ben a f\u00f6ldi \u00e9let negat\u00edv val\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9rti. N\u00e9zete szerint ezt a val\u00f3s\u00e1got val\u00f3ban meg kell tagadni; ennyiben a keleti buddhizmussal \u00e9s Schopenhauer „nyugati buddhizmus\u00e1val” is egyet\u00e9rt. Ugyanakkor \u00fagy v\u00e9li, hogy Schopenhauert buddhista nihilizmusa megg\u00e1tolja abban, hogy megl\u00e1ssa az isteni Sophia val\u00f3di arc\u00e1t: azaz valamif\u00e9le ide\u00e1lis materialit\u00e1st, egy harmonikus, igaz \u00e9let lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, amely m\u00e1r az Eredend\u0151 B\u0171n el\u0151tt megny\u00edlt. Az isteni, megszem\u00e9lyes\u00fclt Sophi\u00e1ban az anyagi vil\u00e1g megosztotts\u00e1ga \u00e9s bukotts\u00e1ga lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt m\u00e1r egyszer s mindenkorra meghaladtatott, \u00e9s a filoz\u00f3fia (azaz Sophia szerelme) feladata egyes\u00edteni a szeret\u0151t, teh\u00e1t a filoz\u00f3fust, Sophi\u00e1val, s \u00edgy beteljes\u00edteni a vil\u00e1g \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak „teurgikus” aktus\u00e1t. Mint kor\u00e1nak sok gondolkod\u00f3ja \u2014 a szocialista ut\u00f3pi\u00e1k er\u0151s befoly\u00e1sa alatt \u2014, Szolovjov is a gondolat val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett, hogy a vil\u00e1g le\u00edr\u00e1sa helyett imm\u00e1r \u00e1talak\u00edtsa azt. Sz\u00e1m\u00e1ra ugyanakkor ennek az \u00e1talakul\u00e1snak nem munka vagy a hatalom akar\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n kellett bek\u00f6vetkeznie, hanem az \u00e9rosz r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\r\n

Szolovjov sz\u00e1m\u00e1ra \u2014 elt\u00e9r\u0151en p\u00e9ld\u00e1ul Nietzsch\u00e9t\u0151l \u2014 az „anyag feloldoz\u00e1s\u00e1nak” feladata nem \u00e1llt ellent\u00e9tben a kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nnyal. \u00c9pp ellenkez\u0151leg, a szem\u00e9ben a kereszt\u00e9nys\u00e9get az a t\u00e9ny k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette meg minden m\u00e1s nagy vall\u00e1st\u00f3l, hogy abban „az Ige testt\u00e9 lett”, azaz, hogy a testet a szellemmel azonos m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00fak\u00e9nt ismeri el. Szolovjov szerint a szellem, az \u00e9sszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a Logosz els\u0151bbs\u00e9ge az anyag felett, amely a nyugati kult\u00far\u00e1t jellemzi \u00e9s egyben a keleti buddhizmushoz k\u00f6ti, nem a kereszt\u00e9nys\u00e9gb\u0151l ered; annak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy a nyugat elfordult a kereszt\u00e9nys\u00e9gt\u0151l, ami a modern kor els\u0151dleges jellemvon\u00e1sa. A vil\u00e1g feloldoz\u00e1s\u00e1nak nietzschei projektje itt \u00fagy fogalmaz\u00f3dik meg, mint a kereszt\u00e9nys\u00e9g megrontott nyugati form\u00e1ja elleni, a kelet igazi, pravoszl\u00e1v kereszt\u00e9ny\u00e9ge melletti reakci\u00f3. Szolovjov teh\u00e1t a maga sophiol\u00f3giai v\u00edzi\u00f3it az orosz ortodoxia m\u00e9g t\u00f6retlen kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1ny\u00e1ba igyekszik lehorgonyozni, amelynek teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban m\u00e9g jelen van a neoplatonikus szellem. Sophia ebb\u0151l a perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l \u00fagy van elgondolva, mint Krisztus n\u0151i \u00e9s egyben materi\u00e1lis dimenzi\u00f3ja, mint Krisztus transzfigur\u00e1lt teste \u2014 szoros k\u00f6zels\u00e9gben az Istenany\u00e1val \u00e9s az Egyh\u00e1zzal, amely ut\u00f3bbi teol\u00f3giai \u00e9rtelemben itt szint\u00e9n Krisztus misztikus test\u00e9t jelenti. Ugyanakkor azzal, hogy materialit\u00e1st mint a Sophia szem\u00e9ly\u00e9n kereszt\u00fcl megnyilv\u00e1nult n\u0151i princ\u00edpiumot id\u0151ben m\u00e9g a vil\u00e1g teremt\u00e9se el\u00e9, a megtestes\u00fclt Logoszban helyezi el, Szolovjov egy \u00faj n\u0151i isteni hiposzt\u00e1zis bevezet\u00e9s\u00e9vel t\u00e9nylegesen kiterjeszti a Szenth\u00e1roms\u00e1got. Szolovjov filoz\u00f3fiai, teol\u00f3giai \u00e9s sophiol\u00f3giai t\u00f6rekv\u00e9sei teh\u00e1t els\u0151sorban arra ir\u00e1nyultak, hogy an\u00e9lk\u00fcl \u00e9rjen el maxim\u00e1lis isteni „egyenl\u0151s\u00e9get” Sophia sz\u00e1m\u00e1ra, hogy k\u00f6zben eretnekk\u00e9nt interpret\u00e1lhat\u00f3 poz\u00edci\u00f3t tenne mag\u00e1\u00e9v\u00e1. Sophiol\u00f3gi\u00e1ja legr\u00e9szletesebb filoz\u00f3fiai-teol\u00f3giai \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t az El\u0151ad\u00e1sok az Istenembers\u00e9gr\u0151l<\/em> (1877-81) [5]<\/a> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben adta meg.<\/p>\r\n

Szolovjov azzal kezdi, hogy Sophia-felfog\u00e1s\u00e1t a hagyom\u00e1nyos krisztol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l eredezteti:<\/p>\r\n

Krisztus isteni organizmus\u00e1ban hat\u00f3 egyes\u00edt\u0151 elv, amely a felt\u00e9tlen l\u00e9tez\u0151 egys\u00e9get fejezi ki, nyilv\u00e1nval\u00f3an a Sz\u00f3, avagy a Logosz. Az egys\u00e9g m\u00e1sodik t\u00edpus\u00e1t, a l\u00e9trehozott egys\u00e9get a kereszt\u00e9ny teoz\u00f3fi\u00e1ban Sophi\u00e1nak nevezik. <\/em>(…) Sophia Isten teste, az Istenis\u00e9g mat\u00e9ri\u00e1ja, amelyet az isteni egys\u00e9g elve hat \u00e1t. <\/em>(…) Krisztus <\/em>(…) egyszerre Logosz \u00e9s Sophia.<\/em><\/p>\r\n

Abb\u00f3l, hogy Sophi\u00e1r\u00f3l mint az Istens\u00e9g l\u00e9nyegi elem\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, kereszt\u00e9ny szemsz\u00f6gb\u0151l n\u00e9zve m\u00e9g nem k\u00f6vetkezik, hogy egy \u00faj istent vezet\u00fcnk be … De \u00e9ppen az\u00e9rt, hogy Isten felt\u00e9tlen\u00fcl elk\u00fcl\u00f6n\u00fclj\u00f6n vil\u00e1gunkt\u00f3l, term\u00e9szet\u00fcnkt\u0151l, ett\u0151l a l\u00e1that\u00f3 val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, el kell ismern\u00fcnk, hogy Benne mag\u00e1ban rejlik <\/em>\u00f6nn\u00f6n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6r\u00f6k term\u00e9szete, \u00f6nn\u00f6n egyedi \u00f6r\u00f6k vil\u00e1ga. Ellenkez\u0151 esetben az Istens\u00e9gre vonatkoz\u00f3 ide\u00e1nk szeg\u00e9nyesebb, elvontabb lesz, mint a l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1gra vonatkoz\u00f3 k\u00e9pzet\u00fcnk.<\/em> [6]<\/a><\/p>\r\n

Ezen fel\u00fcl, ha Krisztust mint az ide\u00e1lis emberi l\u00e9nyt fogjuk fel, akkor \u201cSophia az ide\u00e1lis t\u00f6k\u00e9letes embers\u00e9g, melyet \u00f6r\u00f6kk\u00f6n mag\u00e1ban foglal a t\u00f6k\u00e9letes isteni l\u00e9ny, vagyis Krisztus.\u201d [7]<\/a> Az emberis\u00e9g mint Sophia: Isten \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 teste. Csakis az anyag isteni mivolta, amit Sophi\u00e1ban ismer\u00fcnk fel, garant\u00e1lja az emberi l\u00e9ny \u201c\u00e1tisten\u00fcl\u00e9s\u00e9nek\u201d (obozsenyie<\/em>) lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s az \u00f6r\u00f6k \u00e9let rem\u00e9ny\u00e9t. Az emberi l\u00e9ny csak az anyagon kereszt\u00fcl, a Krisztus test\u00e9ben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9n kereszt\u00fcl v\u00e1lik halhatatlann\u00e1. Ily m\u00f3don Szolovjov az emberi l\u00e9nyek v\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek, haland\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s \u201ekontingenci\u00e1j\u00e1nak \/ esetlegess\u00e9g\u00e9nek\u201d j\u00f3l ismert, megker\u00fclhetetlen bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t \u2014 azaz a \u201ematerialit\u00e1sukat\u201d \u2014 igyekszik \u00e1talak\u00edtani a halhatatlans\u00e1guk bizony\u00edt\u00e9k\u00e1v\u00e1; csak az anyagis\u00e1g mint anyai, n\u0151i elv, s m\u00e9g ink\u00e1bb mint Sophia szem\u00e9lye, v\u00e1lthatja meg szerelm\u00e9vel az emberi l\u00e9nyt \u2014 \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azt az emberi l\u00e9nyt, aki szereti \u0151t: a filoz\u00f3fust vagy sophiol\u00f3gust.<\/p>\r\n

Szolovjov kimondja, hogy a racionalizmus \u00e9s a racionalista moralizmus veres\u00e9get szenvedett az \u201ealantas term\u00e9szettel\u201d v\u00edvott k\u00fczdelemben. E veres\u00e9g t\u00fcnet\u00e9nek tudja be a Francia Forradalom \u00e9s a n\u00e9met idealizmus buk\u00e1s\u00e1t csak\u00fagy, mint egyr\u00e9szt az empiricizmus \u00e9s pozitivizmus, m\u00e1sr\u00e9szt a term\u00e9szettel szembeni, Schopenhauer-f\u00e9le averzi\u00f3 el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9t. Szolovjov filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1nak c\u00e9lja el\u00e9rni, hogy az emberi l\u00e9nyek fogadj\u00e1k el az anyagot, szolg\u00e1ltassanak igazs\u00e1got neki, \u00e9s Sophia k\u00e9p\u00e9ben szeress\u00e9k. A szerelmen kereszt\u00fcl \u2014 ami itt nagyon is erotikus \u00e9rtelem\u0171 \u2014 haladhat\u00f3 meg a filoz\u00f3fia egyoldal\u00fa elm\u00e9leti ir\u00e1nyults\u00e1ga. A filoz\u00f3fia teh\u00e1t gyakorlativ\u00e1 v\u00e1lik: felismeri az anyagi vil\u00e1g, azaz Sophia rejtett, igazi arc\u00e1t, s \u00edgy a maga teljess\u00e9g\u00e9ben \u00e1talak\u00edtja a kozmosz bukott \u00e9let\u00e9t.<\/p>\r\n

A vil\u00e1g t\u00f6k\u00e9letlens\u00e9g\u00e9nek oka a megosztotts\u00e1ga, mindenki harca mindenki ellen. Hogy megval\u00f3suljon a harm\u00f3nia, az egy\u00e9neknek fel kell hagyniuk az akaratuk korl\u00e1tlan \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, ahogy p\u00e9ld\u00e1ul a hegeli dialektik\u00e1ban teszik, de nem szabad egyszer\u0171en feladniuk sem, ahogy Schopenhauern\u00e9l. Korl\u00e1tozniuk kell \u2014 el kell foglalniuk a maguk hely\u00e9t a sophiol\u00f3giai totalit\u00e1sban. A vil\u00e1g igazi sophiol\u00f3giai jelleg\u00e9nek, „Sophi\u00e1val-\u00e1thatotts\u00e1g\u00e1nak” (szofijnoszty<\/em>) felismer\u00e9se minden egy\u00e9nnek megadja a lehet\u0151s\u00e9get, hogy megfelel\u0151 helyet tal\u00e1ljon a maga \u00e9s a t\u00f6bbiek k\u00e9sztet\u00e9sei \u00e9s v\u00e1gyai sz\u00e1m\u00e1ra, an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u201ek\u00fczdenie\u201d kelljen ellen\u00fck. A Sophi\u00e1val-\u00e1thatotts\u00e1g ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a \u201elelki \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u201d (szobornoszty<\/em>) r\u00e9gi szlavofil fogalm\u00e1nak alkalmaz\u00e1sa a kozmikus totalit\u00e1sra. A \u201eszobornoszty\u201d l\u00e9nyege szerint azt jelenti, hogy az ember \u00fagy foglalja el a maga hely\u00e9t a t\u00e1rsadalmi totalit\u00e1sban, hogy k\u00f6zben nem vesz\u00edti el az alanyis\u00e1g\u00e1t vagy egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t; a szlavofil felfog\u00e1s szerint ez volt a kereszt\u00e9nys\u00e9g eredeti \u00e1llapot\u00e1nak megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 jegye, miel\u0151tt m\u00e9g keleti \u00e9s nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9gre szakadt volna. E felfog\u00e1sban ez a sz\u00e9thull\u00e1s az eg\u00e9sz eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3 betegs\u00e9g\u00e9nek \u00e9s rosszas\u00e1g\u00e1nak eredete.<\/p>\r\n

Szolovjov sophiol\u00f3gi\u00e1ja szorosan kapcsol\u00f3dik a historioz\u00f3fi\u00e1j\u00e1hoz. Sz\u00e1m\u00e1ra, ak\u00e1rcsak a szlavofilek sz\u00e1m\u00e1ra, a nyugati vil\u00e1g a racionalizmus \u00e9s egoizmus, a szeretetlen anyagelv\u0171s\u00e9g t\u00f6rt\u00e9neti megtestes\u00fcl\u00e9se, amely k\u00e9ptelen a szerelem igazi, sophiol\u00f3giai \u201ematerializmus\u00e1ra\u201d. Ahhoz teh\u00e1t, hogy az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem kiteljesedj\u00e9k \u00e9s betet\u0151z\u0151dj\u00e9k az \u00f6r\u00f6k Sophia megnyilatkoz\u00e1sa \u00e9s megtestes\u00fcl\u00e9se teurgikus aktus\u00e1ban, \u201e\u00faj t\u00f6rt\u00e9nelmi er\u0151re\u201d van sz\u00fcks\u00e9g \u2014 neves\u00fcl Oroszorsz\u00e1gra. Szolovjov itt Schelling \u00e9s Hegel, valamint az orosz szlavofilek t\u00f6rt\u00e9nelemfelfog\u00e1s\u00e1t k\u00f6veti, ahol minden nemzet saj\u00e1tos, a t\u00f6rt\u00e9nelmi logika \u00e1ltal meghat\u00e1rozott szerepet j\u00e1tszik a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem dr\u00e1m\u00e1j\u00e1ban. Szolovjov sz\u00e1m\u00e1ra ugyanakkor Oroszorsz\u00e1g messi\u00e1si szerep\u00e9nek \u00e1ll\u00edt\u00e1sa p\u00e1rhuzamos az orosz kult\u00fara adott \u00e1llapot\u00e1nak szigor\u00fa kritik\u00e1j\u00e1val. Eszerint Oroszorsz\u00e1g meg\u0151rizte ugyan a kereszt\u00e9ny igazs\u00e1got, amelyet a nyugat a \u201ekereszt\u00e9nyellenes civiliz\u00e1ci\u00f3\u201d megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val megtagadott, ugyanakkor nem teremtett kereszt\u00e9ny civiliz\u00e1ci\u00f3t: k\u00e9ptelen volt a hit\u00e9t t\u00f6rt\u00e9neti realit\u00e1sra v\u00e1ltani. Ily m\u00f3don a fejl\u0151d\u00e9se \u00e9pp olyan egyoldal\u00fa volt, mint a nyugat\u00e9. Az orosz ortodoxia aszketikus \u00e9s konzervat\u00edv szellem\u00e9nek Szolovjov-f\u00e9le kritik\u00e1ja az \u0151t k\u00f6vet\u0151 orosz filoz\u00f3fusok k\u00f6r\u00e9ben is folytat\u00f3dott, er\u0151teljes nietzschei felhangokkal, mint harc \u201ea h\u00fas rehabilit\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt.\u201d Szolovjov szerint ahhoz, hogy az orosz kult\u00fara megval\u00f3s\u00edthassa sophiol\u00f3giai lehet\u0151s\u00e9geit, el\u0151sz\u00f6r is meg kell term\u00e9keny\u00edteni a nyugat szabad \u00e9s kereszt\u00e9nyellenes szellem\u00e9vel. Csak\u00fagy, ahogy kor\u00e1bban az anyagot term\u00e9keny\u00edtette meg az isteni szellem, \u00fagy, \u00edrja Szolovjov, \u201eaz isteni Any\u00e1nak (az Egyh\u00e1znak) a tev\u00e9keny emberi elv \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9se ahhoz kell vezessen, hogy az emberis\u00e9g szabadon \u00e1tisten\u00fclj\u00f6n,\u201d miut\u00e1n \u201eKrisztusban… az ide\u00e1l t\u00e9nny\u00e9, esem\u00e9nny\u00e9 lett, a tev\u00e9keny isteni elem pedig materi\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt. Az Ige testt\u00e9 lett (…).\u201d [8]<\/a><\/p>\r\n

Szofi\u00e1r\u00f3l \u00edgy kider\u00fcl, hogy Oroszorsz\u00e1g misztikus neve, amelynek misztikus h\u00e1zass\u00e1gra kell l\u00e9pnie az Antikrisztus-Nyugattal (amelyben ez\u00e1ltal tudatosul a maga kereszt\u00e9ny eredete, s \u00edgy elnyeri a megv\u00e1lt\u00e1st) \u2014 \u201cNyugat\u201d alatt itt ink\u00e1bb a nyugatos orosz \u00e9rtelmis\u00e9g, k\u00f6zt\u00fck maga Szolovjov \u00e9rtend\u0151, mintsem a f\u00f6ldrajzi \u00e9rtelemben vett nyugat. Szolovjov, aki hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t dolgozott a Vesztnyik Jevropi<\/em> (Eur\u00f3pai Kur\u00edr) foly\u00f3iratnak, \u00f6nmag\u00e1t k\u00e9s\u0151bb Antikrisztusk\u00e9nt \u00edrta le H\u00e1rom besz\u00e9lget\u00e9s az Antikrisztusr\u00f3l<\/em> c\u00edm\u0171 misztikus \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban. De persze az orosz kult\u00far\u00e1nak is r\u00e9sze volt. Innen n\u00e9zve Szolovjov sz\u00e1m\u00e1ra Sophia a saj\u00e1t n\u0151i (orosz, kereszt\u00e9ny, stb.) dimenzi\u00f3j\u00e1nak felfedez\u00e9s\u00e9t jelenti, amit Carl Gustav Jung p\u00e9ld\u00e1ul anim\u00e1nak nevez. \u00cdgy a kereszt\u00e9nys\u00e9g k\u00e9t fele, azaz a Nyugat \u00e9s a biz\u00e1nci Oroszorsz\u00e1g (egy apokaliptikus kontextusban val\u00f3) v\u00e9gs\u0151 egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1m\u00e1ja egyszerre jelenti az orosz \u00e9rtelmis\u00e9giek lelk\u00e9ben megval\u00f3sul\u00f3 bels\u0151, misztikus h\u00e1zass\u00e1got is nyugati kult\u00far\u00e1juk \u00e9s orosz tudattalanjuk k\u00f6z\u00f6tt, ami a r\u00e9g v\u00e1gyott \u00e9ps\u00e9get, androg\u00edni\u00e1t vagy, Szolovjov kifejez\u00e9s\u00e9vel, a \u201cmindenegys\u00e9get\u201d (vszjedinsztvo) k\u00f6lcs\u00f6nzi nekik. M\u00e1s hely\u00fctt, Dosztojevszkijt id\u00e9zve, Szolovjov azt \u00edrja, hogy a fi\u00e1val vaj\u00fad\u00f3, napba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt n\u0151 apokaliptikus v\u00edzi\u00f3ja Oroszorsz\u00e1gra utal, amelynek sorsa, hogy \u00faj ig\u00e9vel forduljon a vil\u00e1ghoz. [9]<\/a> A Nyugat akt\u00edv, de megrontott kereszt\u00e9nyellenes szelleme, \u00e9s a passz\u00edv, de h\u00edv\u0151 orosz Sophia misztikus h\u00e1zass\u00e1g\u00e1ban teh\u00e1t ott az \u00faj Logosz, a Harmadik, egyben utols\u00f3 Testamentum megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00edg\u00e9rete. Ebb\u0151l sz\u00e1rmazik majd \u201ca Harmadik Testamentum vall\u00e1sa\u201d, melyet a reg\u00e9ny\u00edr\u00f3 Dmitrij Merezskovszkij (1865-1941) \u00e9s szimbolista k\u00f6re terjesztett.<\/p>\r\n

Szolovjov sophiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak saj\u00e1toss\u00e1ga, jelent\u00e9se \u00e9s befoly\u00e1sa nem korl\u00e1toz\u00f3dik metafizikai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi spekul\u00e1ci\u00f3kra. Ezoterikus, \u00e1m sarkalatos dimenzi\u00f3ja egyfajta hit a Szofi\u00e1val val\u00f3 szem\u00e9lyes kapcsolat k\u00f6zvetlen \u00e9lm\u00e9ny\u00e9ben, amelyet Szolovjov indirekt m\u00f3don, \u00e1m el\u00e9g vil\u00e1gosan le\u00edr a verseiben. „H\u00e1rom tal\u00e1lkoz\u00e1s” c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben (1898) p\u00e9ld\u00e1ul Sophia h\u00e1rom, szem\u00e9lyesen megtapasztalt megjelen\u00e9s\u00e9t \u00edrja le: egy orosz templomban, m\u00e9g gyerekkor\u00e1ban (1862), k\u00e9s\u0151bb a British Museumban (1875), \u00e9s Egyiptomban (1876), ahov\u00e1 kifejezetten a Szofi\u00e1val val\u00f3 randev\u00fa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l utazott. [10]<\/a> A m\u00e9lyr\u00e9tegekben ugyanakkor Szolovjov valamennyi verse egy transzcendens szerelmi kaland le\u00edr\u00e1sa, amelyben Sophia szinte val\u00f3s\u00e1gos n\u0151k\u00e9nt jelenik meg, \u00e9s viszonozza Szolovjov szerelm\u00e9t. Szolovjov egy k\u00e9zirat\u00e1nak t\u00f6red\u00e9keit is publik\u00e1lt\u00e1k, amelyben a filoz\u00f3fus elv\u00e1ltoztatott k\u00e9z\u00edr\u00e1st haszn\u00e1lt, amely eml\u00e9keztetett egyik f\u00f6ldi platoni szerelme, Sophia P. Kitrovo k\u00e9z\u00edr\u00e1s\u00e1ra, olyan \u00fczenetek \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00e1ra, amelyeket Sophia a f\u00e9rfi bels\u0151 hangj\u00e1n \u00e1t k\u00fcld\u00f6tt. A bejegyz\u00e9sek nyelve francia, az al\u00e1\u00edr\u00e1s „Sophie”, vagy g\u00f6r\u00f6g\u00f6sen „Sophia”. Hasonl\u00f3 bejegyz\u00e9seket gyakran tal\u00e1lni Szolovjov m\u00e1s k\u00e9zirataiban is. Egy p\u00e9lda: \u201cSophie. Mange un peu plus aujourd\u2019hui. Je ne veux pas, que tu t\u2019\u00e9puises. Mon ch\u00e9ri, nous voulons te pr\u00e9parer pour la grande mission, que tu dois remplir etc<\/em>.\u201d [11]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/p>\r\n

Szolovjov sophiol\u00f3giai tan\u00e1nak \u00e9s \u00e9let\u00e9nek ez az egys\u00e9ge az\u00f3ta sok orosz k\u00f6lt\u0151 \u00e9s gondolkod\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t keltette fel, n\u00e9mely\u00fcknek mintak\u00e9nt szolg\u00e1lt. A Sophia n\u00e9v k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 haszn\u00e1lat\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Szolovjovnak olyan nyelvezetet siker\u00fclt kialak\u00edtania, amelyben vall\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sek, a kozmikus \u00e9let, a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelmi folyamat (benne olyan politikai \u00e9s szellemi \u00e1ramlatok, mint az idealizmus, a pozitivizmus, a szocializmus, a nietzscheianizmus, stb.), a nyugat \u00e9s Oroszorsz\u00e1g viszonya, az orosz \u00e9rtelmis\u00e9g szerepe, s ugyanakkor a legintimebb, szubjekt\u00edv, erotikus \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s \u00e9rz\u00e9sek voltak artikul\u00e1lhat\u00f3k, k\u00f6zel azonos kifejez\u00e9sekkel. \u00cdgy h\u00e1t ez a nyelvezet lett szinte a teljes orosz nem-marxista \u00e9rtelmis\u00e9g uralkod\u00f3 idi\u00f3m\u00e1ja a sz\u00e1zadfordul\u00f3n, majd az azt k\u00f6vet\u0151 j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizedben, \u00e1thatva a kultur\u00e1lis termel\u00e9s\u00fcket. E fejlem\u00e9nyek itt most nem t\u00e1rgyalhat\u00f3k mindenoldal\u00faan. Azonban hasznos lesz megeml\u00edteni \u00e9s r\u00f6viden jellemezni legal\u00e1bb azokat a szerz\u0151ket, akik a munk\u00e1jukat kifejezetten Szolovjov sophiol\u00f3gi\u00e1ja tov\u00e1bbvitel\u00e9nek tekintet\u00e9k. Ez a „tov\u00e1bbvitel” els\u0151dlegesen k\u00e9t ir\u00e1nyba mutatott: az egyik a metafizikai spekul\u00e1ci\u00f3 radikaliz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s rendszerez\u00e9se, a m\u00e1sik a megszem\u00e9lyes\u00fclt Sophia szem\u00e9lyes megtapasztal\u00e1s\u00e1nak elm\u00e9ly\u00edt\u00e9se.<\/p>\r\n

Az e megszem\u00e9lyes\u00fcl\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 lehets\u00e9ges probl\u00e9m\u00e1k akkor v\u00e1ltak vil\u00e1goss\u00e1, mikor a vid\u00e9ki \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3n\u0151, A. N. Schmidt (1851-1905) \u00f6nmag\u00e1t az isteni Sophia f\u00f6ldi megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek, Szolovjovot pedig Krisztus \u00faj megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek ki\u00e1ltotta ki \u2014 mindezt m\u00e9g Szolovjov \u00e9let\u00e9ben. [12]<\/a> Schmidt tehets\u00e9ges misztikus \u00edr\u00e1saiban, melyeket \u0151 maga a Harmadik Testamentumnak tekintett, s amelyek nagy hat\u00e1ssal voltak az orosz sophiol\u00f3gusok k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra, az isteni Szenth\u00e1roms\u00e1g n\u0151i hiposzt\u00e1zis\u00e1nak t\u00e9m\u00e1j\u00e1t j\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl. Szolovjov e sz\u00f6vegekre szimp\u00e1ti\u00e1val vegyes r\u00e9m\u00fclettel reag\u00e1lt. \u00c1m Sophia f\u00f6ldi megtestes\u00fcl\u00e9seinek keres\u00e9se nem \u00e1llt meg itt, \u00e9s ebben szerepe volt ifj\u00fa orosz szimbolista k\u00f6lt\u0151k egy k\u00f6r\u00e9nek, amely tagjai k\u00f6z\u00f6tt tudhatta mindenek el\u0151tt Szolovjov unoka\u00f6ccs\u00e9t, Szergej Szolovjovot (1885-1942), valamint a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9nek k\u00e9t tal\u00e1n legfontosabb orosz \u00edr\u00f3j\u00e1t, Alekszandr Blokot (1880\u20131921) \u00e9s Andrej Bjelijt (1880\u20131934).<\/p>\r\n

Blok korai k\u00f6lt\u00e9szete, amely Bjelij szerint szinte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben Szolovjov gondolati horizontj\u00e1n \u00edr\u00f3dott, \u00e9s azzal, hogy k\u00f6zvetlen\u00fcl Sophi\u00e1t sz\u00f3l\u00edtja meg, formai \u00e9rtelemben is Szolovjov k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek kibont\u00e1sa, a transzcendens szerelmi kaland t\u00e9m\u00e1j\u00e1t viszi tov\u00e1bb, amely oly jellemz\u0151 volt Szolovjov k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9re. [13]<\/a> Bjelij \u00edgy \u00edr: „1901-ben a k\u00f6lt\u00e9szete leveg\u0151j\u00e9ben \u00e9lt\u00fcnk, a k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben, amely Sophia-tanainak teurgikus betet\u0151z\u00e9se volt \u2014 b\u00f6lcsess\u00e9g.” [14]<\/a> Ezut\u00e1n megjegyzi, hogy ebben a k\u00f6rben a mindennapi \u00e9let minden r\u00e9szlet\u00e9t ugyan\u00fagy a szolovjovi filoz\u00f3fia n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l szeml\u00e9lt\u00e9k \u00e9s elemezt\u00e9k, mint a k\u00f6lt\u00e9szet, a vall\u00e1s, a szociol\u00f3gia, stb. elvont probl\u00e9m\u00e1it. A szimbolizmus eszt\u00e9tik\u00e1ja a k\u00f6lt\u0151 szem\u00e9lyes erotikus \u00e9lm\u00e9nyeiben a Logosz (mint a k\u00f6lt\u0151i ige) \u00e9s Sophia kozmikus kapcsolat\u00e1nak szimb\u00f3lumait kereste. Ez magyar\u00e1zza Blok k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek saj\u00e1tos atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1t, amely azt sugallja, hogy k\u00f6lt\u0151i \u00e9nj\u00e9nek romantikus ext\u00e1zisai \u00e9s csal\u00f3d\u00e1sai a vil\u00e1g n\u0151i \u0151selve igazi term\u00e9szet\u00e9nek ontol\u00f3giailag megalapozott bel\u00e1t\u00e1s\u00e1b\u00f3l erednek – amely vil\u00e1gelv n\u00e9hol az isteni Sophi\u00e1hoz, m\u00e1sutt a csal\u00e1rd May\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik. Ez a sz\u00e1nd\u00e9k jellemzi Blok els\u0151 versesk\u00f6tet\u00e9t, amely Versek egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 h\u00f6lgyh\u00f6z <\/em>c\u00edmmel jelent meg (1902-04). A v\u00e9gtelen \u00e9s szorong\u00f3 v\u00e1rakoz\u00e1st Sophia fizikai megjelen\u00e9s\u00e9re Bjelij is megfestette korai „szimf\u00f3ni\u00e1inak” szellemi atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ban. [15]<\/a> E le\u00edr\u00e1sok uralkod\u00f3 hang\u00fct\u00e9se ugyanakkor gyakran a romantikus ir\u00f3nia, amely Szolovjovot is jellemezte, \u00e9s n\u00e9ha szinte blaszf\u00e9mikus form\u00e1kban ker\u00fclt kifejez\u00e9sre.<\/p>\r\n

Mik\u00f6zben a szimbolista k\u00f6lt\u0151k Sophia megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek gondolat\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtottak, a kor filoz\u00f3fusai a szolovjovi sophiol\u00f3gi\u00e1t a mindenegys\u00e9g tiszt\u00e1n metafizikus doktr\u00edn\u00e1jak\u00e9nt vitt\u00e9k tov\u00e1bb \u2014 j\u00f3llehet, az ezot\u00e9rikus doktr\u00edna szinte mindig implik\u00e1lta a szem\u00e9lyes aspektust. A mindenegys\u00e9g filoz\u00f3fi\u00e1ja, ilyen vagy olyan form\u00e1ban, az \u00fagynevezett orosz vall\u00e1si renesz\u00e1nsz minden k\u00e9pvisel\u0151je munk\u00e1j\u00e1ban jelen volt. Ezek k\u00f6z\u00e9 tartozott nemcsak Merzsekovszkij \u00e9s k\u00f6re, vagy olyan filoz\u00f3fusok, mint Szemjon Frank (1877-1950), Lev Karszavin (1882-1952), Szergej Aszkoldov (1871-1945) \u00e9s a k\u00f6lt\u0151 Vjacseszlav Ivanov (1866-1949), de tudom\u00e1nyos kutat\u00f3k, mint Gusztav Spet (1878-1940), \u00e9s a radik\u00e1lis individualizmus olyan alakjai is, mint Nyikolaj Bergyajev (1874\u20131948), Lev Sesztov (1866\u20131938) \u00e9s Vaszilij Rozanov (1856\u20131919). Mindannyian az anyag feloldoz\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t kerest\u00e9k, elvetett\u00e9k a „k\u00fcls\u0151dleges” racionalista erk\u00f6lcs\u00f6t, \u00e9s ezt tekintett\u00e9k a nietzschei k\u00e9rd\u00e9ssel szembes\u00fclt „\u00faj vall\u00e1sos tudat” legf\u0151bb feladat\u00e1nak. Mind megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k kib\u00e9k\u00edteni a liber\u00e1lis individualizmust a kozmikus rend ide\u00e1j\u00e1val, \u00e9s ebben a kib\u00e9k\u00fcl\u00e9sben l\u00e1tt\u00e1k Oroszorsz\u00e1g, vagy legal\u00e1bbis az orosz filozo\u00a0 fikus szellem elj\u00f6vend\u0151 apokaliptikus gy\u0151zelm\u00e9nek \u00edg\u00e9ret\u00e9t. [16]<\/a><\/p>\r\n

Szolovjov sophiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak f\u0151 t\u00e9m\u00e1it mindazon\u00e1ltal a legk\u00f6vetkezetesebben Szergej Bulgakov (1871-1944) \u00e9s Pavel Florenszkij (1882-1943?) \u2014 mindkett\u0151 felszentelt orosz ortodox p\u00f3pa \u2014 vitte tov\u00e1bb. Az igazs\u00e1g oszlopa \u00e9s er\u0151ss\u00e9ge. Egy pravoszl\u00e1v teodicea k\u00eds\u00e9rlete <\/em>c\u00edm\u0171 teol\u00f3giai f\u0151m\u0171v\u00e9ben Florenszkij Sophi\u00e1t, Szolovjov nyom\u00e1n, mint „mindent \u00e1tfog\u00f3 teremt\u00e9st” (all-integral creation) \u00e9rtelmezi. [17]<\/a>\u00a0 \u0150 a Logosz \u00f6r\u00f6k jegyese; n\u00e9lk\u00fcle elvesz\u00edti egys\u00e9g\u00e9t \u00e9s sz\u00e9thullik (vagy May\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltozik). Sophia Florenszkijn\u00e9l tov\u00e1bbra is az Istenanya \u00e9s az Egyh\u00e1z k\u00e9pzet\u00e9vel t\u00e1rsul, \u00e9s l\u00e9t\u00e9ben megel\u0151zi a vil\u00e1got: a Sophia \u00f6r\u00f6kl\u00e9tet jel\u00f6l \u2014 az anyagi vil\u00e1g halhatatlans\u00e1g\u00e1t a maga bels\u0151, ide\u00e1lis materialit\u00e1s\u00e1ban. Sophia term\u00e9szetesen tov\u00e1bbra is Isten teremtm\u00e9nye. Ugyanakkor az Istennel val\u00f3 \u00f6r\u00f6k viszonyban l\u00e9tezik, \u00edgy mag\u00e1nak a teremt\u00e9s fogalm\u00e1nak az eredeti jelent\u00e9se is \u00e1talakul, \u00e9s a teremt\u0151 \u00e9s a teremtm\u00e9ny viszony\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltozik, amely m\u00e1r nem v\u00e1lik el radik\u00e1lisan a Szenth\u00e1roms\u00e1g hiposzt\u00e1zisai k\u00f6z\u00f6tti viszonyokt\u00f3l (\u00e9s miut\u00e1n Florenszkij sejteti, hogy Oroszorsz\u00e1g maga is l\u00e9nyeg\u00e9ben Sophia volna, \u00edgy az is t\u00e9nylegesen megisten\u00fcl).<\/p>\r\n

Florenszkij tudat\u00e1ban van az eretneks\u00e9g vesz\u00e9lyeinek, \u00e9s igyekszik el is ker\u00fclni \u0151ket azzal, hogy kijelenti, Sophia nem a negyedik szem\u00e9ly az istens\u00e9gben, ugyanakkor az isteni szeretet r\u00e9v\u00e9n negyedik szem\u00e9lyk\u00e9nt „beengedtetik” az istens\u00e9gbe, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dokon k\u00f6t\u0151dik a Szenth\u00e1roms\u00e1g m\u00e1sik h\u00e1rom szem\u00e9ly\u00e9hez; azaz, Sophia t\u00e9nylegesen struktur\u00e1lja a Szenth\u00e1roms\u00e1got. [18]<\/a> Florenszkij szerint Sophi\u00e1nak \u00e9ppen ez a poz\u00edci\u00f3ja garant\u00e1lja a materi\u00e1lis vil\u00e1g \u00f6r\u00f6kl\u00e9t\u00e9t. [19]<\/a> Mindebben Sophia nyomat\u00e9kosan nem fogalomk\u00e9nt, hanem szem\u00e9lyk\u00e9nt \u00e9rtend\u0151, akivel fenn\u00e1ll a szem\u00e9lyes viszony lehet\u0151s\u00e9ge.<\/p>\r\n

Florenszkij sophiol\u00f3giai doktr\u00edn\u00e1j\u00e1nak e n\u00e9zeteit a k\u00e9s\u0151bbiekben Szergej Bulgakov fejlesztette \u00faj sophiol\u00f3giai teol\u00f3gi\u00e1v\u00e1, az 1930-as \u00e9s 40-es \u00e9vekben, p\u00e1rizsi sz\u00e1m\u0171zet\u00e9se idej\u00e9n. E teol\u00f3gia sz\u00e1mos orosz teol\u00f3gus er\u0151s ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1val tal\u00e1lkozott, miut\u00e1n ekkorra a forradalom ut\u00e1ni emigr\u00e1ns orosz teol\u00f3gia meghat\u00e1roz\u00f3 von\u00e1sa lett a kor\u00e1bbi \u00e9vek utopianizmus\u00e1t\u00f3l val\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171 elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1s. Bulgakovot persze nem v\u00e1dolt\u00e1k kifejezetten eretneks\u00e9ggel. A n\u00e9zeteit mindazon\u00e1ltal nem tekintett\u00e9k ortodoxnak, hanem a n\u00e9met miszticizmus \u2014 p\u00e9ld\u00e1ul Jakob B\u00f6hme \u2014 \u00e9s a n\u00e9met idealizmus folyom\u00e1ny\u00e1nak.<\/p>\r\n

\u00cdgy teh\u00e1t, \u00edrja Zenkovszkij, az orosz filoz\u00f3fia h\u00edres t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3ja, a mindenegys\u00e9g teljes sophiol\u00f3giai hagyom\u00e1nya l\u00e9nyeg\u00e9ben bukott k\u00eds\u00e9rlet volt arra, hogy harmadik utat tal\u00e1ljanak a kereszt\u00e9ny teremt\u00e9s doktr\u00edna, illetve a panteizmus \u00e9s a modern evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9let k\u00f6z\u00f6tt. [20]<\/a> Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt szerinte fantasztikus, ellentmond\u00e1sokkal teli m\u00edtikus rendszerek sz\u00fclettek, amelyek \u00e9ppoly elfogadhatatlannak bizonyultak az ortodox hit, mint a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra. [21]<\/a><\/p>\r\n

Mik\u00f6zben az orosz emigr\u00e1ns k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u00e9vtizedeken \u00e1t \u2014 eg\u00e9szen a M\u00e1sodik Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig, s\u0151t, m\u00e9g ut\u00e1na is \u2014 folytak a sophiol\u00f3giai vit\u00e1k, addig a Szovjetuni\u00f3ban a cenz\u00fara ezeket ellehetetlen\u00edtette. K\u00f6zvetetten azonban folytonosan hivatkoztak r\u00e1juk, aminek els\u0151dleges p\u00e9ld\u00e1ja Mihail Bahtyin irodalomelm\u00e9lete, akinek sz\u00e1m\u00e1ra „a reg\u00e9ny polif\u00f3ni\u00e1ja” \u00e9s „a vil\u00e1g reg\u00e9nyszer\u0171 min\u0151s\u00e9ge” egyet jelentett a Sophi\u00e1val-\u00e1thatotts\u00e1ggal. Bahtyin elm\u00e9leti munk\u00e1iban minden hagyom\u00e1nyos sophiol\u00f3giai t\u00e9ma k\u00f6nnyen felismerhet\u0151: az anyag \u00e9s az \u00f6r\u00f6k \u00e9let igazol\u00e1sa, az egy\u00e9n \u00e9s a m\u00e1sik k\u00f6zti harm\u00f3nia apokaliptikus perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l, stb. [22]<\/a> Azonban a Sophi\u00e1val val\u00f3 szem\u00e9lyes viszony m\u00e1r szinte teljesen hi\u00e1nyzik a munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelemre tarthat sz\u00e1mot azonban az orosz sophiol\u00f3gia \u00e9s a hivatalos szovjet dialektikus materializmus viszony\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se. [23]<\/a> A p\u00e1rhuzamok val\u00f3ban eg\u00e9szen egy\u00e9rtelm\u0171ek. A dialektikus materializmusban az anyag (teh\u00e1t a n\u0151i l\u00e9nyeg) t\u00e9telez\u0151dik a legmagasabb \u00e9s \u00f6r\u00f6kt\u0151l val\u00f3 princ\u00edpiumk\u00e9nt, nem mint tapasztalati-tudom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett objekt\u00edv dimenzi\u00f3, hanem mint mindent mag\u00e1ban foglal\u00f3 elv, amelynek a tud\u00e1s \u00e9s a cselekv\u00e9s alanya is al\u00e1rendeltetik (ezt az aspektust a szovjet marxizmus egyebek k\u00f6z\u00f6tt azzal fejezte ki, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmust, teh\u00e1t mag\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9nelmet, al\u00e1rendelte a dialektikus materializmusnak, azaz a kozmikus \u00e9letnek). Lenin p\u00e9ld\u00e1ul a burzso\u00e1 \u00e9s idealista attit\u0171d\u00f6t „egyoldal\u00fanak” defini\u00e1lja, a „materialista” hozz\u00e1ll\u00e1st viszont inherens m\u00f3don \u00f6nellentmond\u00f3nak \u00e9s \u00e9l\u0151nek, mely megfogalmaz\u00e1s er\u0151sen eml\u00e9keztet a „szofijnoszty” klasszikus defin\u00edci\u00f3ira. [24]<\/a> A szovjet marxizmusban a hegeli dialektika hely\u00e9be l\u00e9p\u0151 „materialista dialektika” alapt\u00f6rv\u00e9nye, azaz az „ellent\u00e9tek egys\u00e9ge \u00e9s harca”, dehistoriz\u00e1lja \u00e9s n\u00e9mileg kozmologiz\u00e1lja a hegeli historicizmust. (J\u00f3llehet, a harcot az \u00faj vil\u00e1g\u00e9rt addig kell folytatni, m\u00edg az ellens\u00e9get el nem t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k a f\u00f6ld sz\u00edn\u00e9r\u0151l, ami term\u00e9szetesen ellentmond a sophiol\u00f3giai doktr\u00edn\u00e1nak, a szovjet marxizmus „az ellent\u00e9t \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g\u00e1t” t\u00e9telezi \u2014 az ellentmond\u00e1st teh\u00e1t nem feloldani kell, ink\u00e1bb a maga egys\u00e9g\u00e9ben megtapasztalni.) Ugyanakkor ez a megfogalmaz\u00e1s a p\u00e1rt \u00e9s a n\u00e9p, vagy a szellem \u00e9s az anyag erotikus viszonya \u00e1lomszer\u0171 logik\u00e1j\u00e1nak le\u00edr\u00e1sak\u00e9nt olvasand\u00f3, \u00e9s a megv\u00e1lt\u00e1st csak a kommunizmusban megval\u00f3sul\u00f3 \u00f6r\u00f6k h\u00e1zass\u00e1guk eszkatologikus lehet\u0151s\u00e9ge hozza el (a kommunizmus hivatalos defin\u00edci\u00f3ja a p\u00e1rt-szellem, azaz egyoldal\u00fas\u00e1g, lelkis\u00e9g, historicit\u00e1s, illetve a n\u00e9pi szellemis\u00e9g egys\u00e9ge \u2013 m\u00e1s sz\u00f3val, kozmikus teljess\u00e9g); az ily m\u00f3don spiritualiz\u00e1lt anyagis\u00e1g gy\u0151zedelmeskedik majd a burzso\u00e1 idealizmus egyoldal\u00fas\u00e1ga f\u00f6l\u00f6tt.<\/p>\r\n

Az orosz sophiol\u00f3gia \u00e9s a dialektikus materializmus e p\u00e1rhuzamai k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl els\u0151sorban annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151k, hogy mindkett\u0151 a n\u00e9met idealizmusban gy\u00f6kerezik. Mindkett\u0151 eset\u00e9ben fontosabbak ugyanakkor az \u00e1talakul\u00e1sok, amelyeken a vonatkoz\u00f3 modellek \u00e1tmentek, s amelyek r\u00e9szletes jellemz\u00e9s\u00e9t jelen essz\u00e9 korl\u00e1tai nem teszik lehet\u0151v\u00e9. Legyen itt el\u00e9g annyi, hogy e transzform\u00e1ci\u00f3k mindk\u00e9t esetben az orosz \u00e9rtelmis\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tudathasad\u00e1s\u00e1t felt\u00e9telezik nyugati \u00e9s az orosz l\u00e9nyeg\u0171s\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. E hasadts\u00e1g t\u00fckr\u00f6z\u00e9s\u00e9re \u00e9s meghalad\u00e1s\u00e1ra az orosz \u00e9rtelmis\u00e9g t\u00f6bb szinten is k\u00eds\u00e9rletet tett, melyek k\u00f6z\u00fcl az egyik leger\u0151teljesebb \u00e9ppen az, amelyet Sophia neve jel\u00f6l az orosz szellemt\u00f6rt\u00e9netben.<\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

A ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: e<\/span> –<\/span> flux<\/span> Journal<\/em> Issue #124<\/a>, 2022.<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/span><\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 Nietzsche emberfeletti ember doktr\u00edn\u00e1j\u00e1t Szolovjov ut\u00f3bb mint a maga Istenember-doktr\u00edn\u00e1j\u00e1nak „megel\u0151z\u0151 szintj\u00e9t” \u00edrta le. Vlagyimir Szolovjov, „V.I. Szolovjov Igyeja szverhcselovjeka,” in Krizisz zapadnoj filosofii<\/em>, 1874).<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 Egyik kiadatlan, Sophie <\/em>c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban Szolovjov \u00edgy \u00edr: „Schelling az \u00faj egyetemes vall\u00e1s igazi el\u0151fut\u00e1ra. Kabbala \u00e9s neoplatonizmus. B\u00f6hme \u00e9s Swedenborg. Shelling \u00e9s \u00e9n.” Id\u00e9zve in S.M. Szolovjov, Zsizny i tvorcseszkaja evolucija Vlagyimira Szolovjova<\/em> (Br\u00fcsszel: Zsizny sz Bogom, 1977), 121. Szolovjov \u00e9s Schelling viszony\u00e1val kapcsolatban l\u00e1sd m\u00e9g: L. M\u00fcller, Solovjev und der Protestantismus<\/em> (Freiburg: Herder Verlag, 1951), 93. oldalt\u00f3l \u00a0<\/span><\/p>\r\n

[3]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 Friedrich Schelling, A kinyilatkoztat\u00e1s filoz\u00f3fi\u00e1ja.<\/em> Szent Istv\u00e1n T\u00e1rsulat, Budapest-2019. (ford\u00edtotta Mazgon M\u00e1t\u00e9)<\/span><\/p>\r\n

[4]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 Schelling, A kinyilatkoztat\u00e1s<\/em>…, 221-222.<\/span><\/p>\r\n

[5]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 V. Szolovjov, El\u0151ad\u00e1sok az Istenembers\u00e9gr\u0151l.<\/em> Attraktor, Budapest-2014 (ford\u00edtotta Farkas Zolt\u00e1n)<\/span><\/p>\r\n

[6]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 Id\u00e9zett m\u0171: 95-96.<\/span><\/p>\r\n

[7]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 U.o. 101.<\/span><\/p>\r\n

[8]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 U.o. 150.<\/span><\/p>\r\n

[9]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 V. Szolovjov, \u201cTri recsi na pamjaty Dosztojevszkava,\u201d in Szobranie szocsinenij Vlagyimira Szolovjova<\/em>, vol. 1 (Br\u00fcsszel: Foyer Oriental Chr\u00e9tien, 1966), 218.<\/span><\/p>\r\n

[10]<\/a> V. Szolovjov, \u201cTri szvidanija,\u201d in Szobranie szocsinenij Vlagyimira Szolovjova<\/em>, vol. 12 (Br\u00fcsszel: Foyer Oriental Chr\u00e9tien, 1966), 80.<\/span><\/p>\r\n

[11]<\/a>\u00a0 „Sophie. Egy\u00e9l ma kicsit t\u00f6bbet. Nem akarom, hogy kimer\u00fclj. Kedvesem, szeretn\u00e9nk felk\u00e9sz\u00edteni a nagy k\u00fcldet\u00e9sre, amelyet be kell t\u00f6ltened stb.”<\/span><\/p>\r\n

[12]<\/a>\u00a0 Vlagyimir Szolovjov \u00e9s A. N. Schmidt kapcsolat\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd: Sz. Bulgakov, Ticsije dumi <\/em>(P\u00e1rizs: YMCA Press, 1976), 71. oldalt\u00f3l<\/span><\/p>\r\n

[13]<\/a>\u00a0 Andrej Bjelij, Alekszandr Blok v vaszpominanyija szovremennyikov<\/em>, vol. 1 (Moszkva: Hudozsesztvennaja Lityeratura, 1980), 208\u201313.<\/span><\/p>\r\n

[14]<\/a>\u00a0 U.o. 209.<\/span><\/p>\r\n

[15]<\/a>\u00a0 Andrej Bjelij, Sztarij Arbat <\/em>(Moszkovszkii Rabocsii, 1989), 45\u2013200.<\/span><\/p>\r\n

[16]<\/a>\u00a0A Szolovjov ut\u00e1ni orosz sophiol\u00f3giai diskurzus \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9t l\u00e1sd: V. Zenykovszkij, Isztorija russzkoj filoszofiji<\/em>. (P\u00e1rizs: YMCA Press, 1950), T. II: 379\u2013457.<\/span><\/p>\r\n

[17]<\/a>\u00a0 Pavel Florensky, The Pillar and Ground of the Truth: An Essay in Orthodox Theodicy in Twelve Letters<\/em>, ford. Boris Jakim (Princeton University Press, 1997), 237.<\/span><\/p>\r\n

[18]<\/a>\u00a0 Florensky, Pillar and Ground…<\/em>, 240, m\u00f3dos\u00edtott angol ford\u00edt\u00e1s.<\/span><\/p>\r\n

[19]<\/a>\u00a0 Florensky, Pillar and Ground…<\/em>, 252.<\/span><\/p>\r\n

[20]<\/a>\u00a0 L\u00e1sd: G. Florovszkij, Putyi russzkava bogoszlavija <\/em>(P\u00e1rizs: YMCA Press, 1981).<\/span><\/p>\r\n

[21]<\/a>\u00a0 V. Zenykovszkij, Isztorija russzkoj filoszofiji<\/em> (P\u00e1rizs: YMCA Press, 1950), 455. oldalt\u00f3l<\/span><\/p>\r\n

[22]<\/a>\u00a0 E p\u00e1rhuzamokkal kapcsolatban l\u00e1sd m\u00e9g R. Gr\u00fcbel el\u0151szav\u00e1t Mihailj Bahtyin Die \u00c4sthetik des Wortes<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1hoz, szerk. R. Gr\u00fcbel (Frankfurt am Main: Suhrkamp, 1979), 70. oldalt\u00f3l<\/span><\/p>\r\n

[23]<\/a>\u00a0 A kapcsolat tov\u00e1bbi t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t l\u00e1sd: Boris Groys, \u201cElemente des Gnostizismus im Dialektischen Materialismus,\u201d in Gnosis und Mystik in der Geschichte der Philosophie, <\/em>szerk<\/em>. P. Koslowski (Z\u00fcrich: Artemis Verlag, 1988), 352\u201367, hamarosan angolul is.<\/span><\/p>\r\n

[24]<\/a>\u00a0 Err\u0151l l\u00e1sd m\u00e9g: Boris Groys, \u201cThe Problem of Soviet Ideological Practice,\u201d in Studies in Soviet Thought<\/em>, no. 33 (1987): 191\u2013208.<\/span><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3   Az orosz szellemi \u00e9s kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyban a „Sophia” fogalma, vagy ink\u00e1bb maga a n\u00e9v, els\u0151sorban a filoz\u00f3fus \u00e9s teol\u00f3gus Vlagyimir Szolovjov (1853-1900) sophiol\u00f3gia-tan\u00e1hoz t\u00e1rsul. Szolovjov els\u0151 nagy filoz\u00f3fiai m\u0171ve, A nyugati filoz\u00f3fia v\u00e1ls\u00e1ga: v\u00e1dirat a pozitivist\u00e1k ellen (1874), Schopenhauer pesszimista tan\u00edt\u00e1sa, \u00e9n- \u00e9s vil\u00e1gtagad\u00e1sa ellen […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2024055,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2024051","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2024051","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2024051"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2024051\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2027061,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2024051\/revisions\/2027061"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2024055"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2024051"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2024051"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2024051"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}