{"id":2024589,"date":"2022-08-04T23:22:59","date_gmt":"2022-08-04T22:22:59","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2024589"},"modified":"2023-02-04T15:12:24","modified_gmt":"2023-02-04T14:12:24","slug":"a-dielaktikus-materializmus-vagy-szovjet-marxizmus-gnosztikus-elemei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-dielaktikus-materializmus-vagy-szovjet-marxizmus-gnosztikus-elemei\/","title":{"rendered":"A dielaktikus materializmus (vagy szovjet marxizmus) gnosztikus elemei"},"content":{"rendered":"
\r\n

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/i> Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

1. Tudom\u00e1nyb\u00f3l b\u00f6lcsess\u00e9g – a dialektikus marxizmus fordulata<\/p>\r\n

Az 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l, 1980-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l kezdve a „b\u00f6lcsess\u00e9g” kifejez\u00e9s egyre gyakrabban t\u0171nt fel a szovjet filoz\u00f3fiai kiadv\u00e1nyokban. Haszn\u00e1lat\u00e1val a dialektikus materializmus doktr\u00edn\u00e1j\u00e1t igyekeztek jobban poz\u00edcion\u00e1lni a filoz\u00f3fiat\u00f6rt\u00e9netben, valamint a tudom\u00e1nnyal, m\u0171v\u00e9szettel, vall\u00e1ssal \u00e9s a t\u00f6bbivel val\u00f3 viszonyban. A dialektikus materializmust mag\u00e1t is egyfajta „b\u00f6lcsess\u00e9gnek” gondolt\u00e1k el: a vil\u00e1g eg\u00e9sz\u00e9nek bel\u00e1t\u00e1sak\u00e9nt, ami alapvet\u0151en hi\u00e1nyzott a tudom\u00e1nyb\u00f3l \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetb\u0151l.<\/p>\r\n

A dialektikus materializmus „b\u00f6lcsess\u00e9gk\u00e9nt” val\u00f3, \u00faj \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9se els\u0151sorban k\u00e9t kor\u00e1bbi – tudom\u00e1nyk\u00e9nt, illetve ideol\u00f3giak\u00e9nt val\u00f3 – \u00e9rtelmez\u00e9ssel vitatkozva sz\u00fcletett meg. Az \u00faj fejlem\u00e9nynek j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja P. V. Alekszejev A dialektikus materializmus t\u00e1rgya, szerkezete \u00e9s funkci\u00f3i <\/em>c\u00edm\u0171 1983-as k\u00f6nyve, amely m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben szorosan ragaszkodik az ortodox marxizmushoz. A szerz\u0151 bizony\u00edtani igyekszik, hogy azzal, hogy a szovjet filoz\u00f3fia a dialektikus materializmust hagyom\u00e1nyosan tudom\u00e1nyk\u00e9nt interpret\u00e1lta, sz\u00fcks\u00e9gtelen \u00e9s \u00e9rtelmetlen rivaliz\u00e1l\u00e1st gerjesztett a dialektikus materializmus \u00e9s az egyes tudom\u00e1ny\u00e1gak k\u00f6z\u00f6tt. Alekszejev n\u00e9zetei szerint a dialektikus materializmus nem lehet egy tudom\u00e1ny a sok k\u00f6z\u00fcl, mert azzal elvesz\u00edti domin\u00e1ns poz\u00edci\u00f3j\u00e1t. Ugyanakkor „tot\u00e1lis tudom\u00e1ny” sem lehet, amely mintegy egyetlen, tot\u00e1lis vil\u00e1gn\u00e9zetbe egyes\u00edti az \u00f6sszes t\u00f6bbi tudom\u00e1nyt, ahogy azt a szt\u00e1linista id\u0151szak szovjet filoz\u00f3fi\u00e1ja gyakran \u00e1ll\u00edtotta. Ez az interpret\u00e1ci\u00f3 ugyanis, mondja Alekszejev, dogmatizmushoz vezet, ami megkad\u00e1lyozza a t\u00f6bbi tudom\u00e1ny auton\u00f3m fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. [1]<\/a><\/p>\r\n

Alekszejev szerint az is f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s, ha a dialektikus materializmust „meta-tudom\u00e1nynak” vagy tudom\u00e1nyos m\u00f3dszertannak tekintj\u00fck, mert ez hasonl\u00f3k\u00e9ppen „dogmatizmushoz” vezet m\u00e1s, lehets\u00e9ges tudom\u00e1nyelm\u00e9letekkel kapcsolatban. A tudom\u00e1nnyal szembeni ilyen \u00f3vatoskod\u00e1s k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a szovjet filoz\u00f3fia szt\u00e1linista id\u0151szakban szerzett traumatikus tapasztalatait t\u00fckr\u00f6zi, amikor t\u00f6bb tudom\u00e1nyos m\u00f3dszer, s\u0151t, eg\u00e9sz tudom\u00e1nyter\u00fcletek (k\u00f6zt\u00fck a kibernetika, a form\u00e1lis logika, a strukturalista nyelv\u00e9szet, \u00e9s mindenek el\u0151tt a modern genetika) sorsa tilt\u00e1s \u00e9s \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s volt, mivel nem \u00edt\u00e9ltettek kompatibilisnek a dialektikus materializmussal. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az \u00f3vatoss\u00e1g \u00e9rtelemszer\u0171en a kezdetekt\u0151l ott volt a marxizmus-leninizmusban. A dialektikus materializmus nem posztul\u00e1tumok \u00e9s interferenci\u00e1k z\u00e1rt rendszerek\u00e9nt szervez\u0151dik. A logikailag k\u00f6vetkezetes, m\u00f3dszeres gondolkod\u00e1st m\u00e1r Lenin idealist\u00e1nak, polg\u00e1rinak, metafizikusnak \u00e9s undialektikusnak tekintette. A dialektikus materializmus leninista brandje a gondolkod\u00e1st „az objekt\u00edv val\u00f3s\u00e1g t\u00fckr\u00f6z\u00e9s\u00e9nek” fogja fel, \u00e9s ezt a val\u00f3s\u00e1got mag\u00e1t is dinamikusnak \u00e9s inherens m\u00f3don ellentmond\u00e1sosnak gondolja el. Ily m\u00f3don a dialektikus materializmus is sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en inherens m\u00f3don ellentmond\u00e1sos, „\u00e9l\u0151 doktr\u00edna”. M\u00edg a „polg\u00e1ri” gondolkod\u00e1s az igazs\u00e1g\u00e1t olyan logikai interferenci\u00e1kkal igyekszik bizony\u00edtani, amelyek megengedik sz\u00e1m\u00e1ra, hogy elker\u00fclje az ellentmond\u00e1st, addig a dialektikus materializmus a maga bels\u0151 ellenmond\u00e1sait \u00e9ppen az „\u00e9letereje” garanci\u00e1j\u00e1nak l\u00e1tja. A dialektikus materializmus keretein bel\u00fcl az ellentmond\u00e1smentes gondolkod\u00e1s minden k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t kezdett\u0151l fogva „egyoldal\u00fanak”, „skolasztikusnak” tartott\u00e1k, \u00e9s \u00edgy elvetett\u00e9k. [2]<\/a> A dialektikus materializmus sz\u00e1m\u00e1ra az igazs\u00e1g krit\u00e9riuma a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s „tot\u00e1lis praxisa”, kiv\u00e9ve, szemben p\u00e9ld\u00e1ul a pragmatizmussal, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elm\u00e9letek gyakorlati \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se nem egy k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt id\u0151szakaszon bel\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik, hanem az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nelem n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l. [3]<\/a> Az e felfog\u00e1sban t\u00e9telezett k\u00e9pess\u00e9g a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a teljes kozmikus \u00e9let tot\u00e1lis \u00e1tfog\u00e1s\u00e1ra csak annak a t\u00f6rt\u00e9nelmi er\u0151nek adatik meg, amely, mik\u00f6zben a t\u00f6rt\u00e9nelemben cselekszik, egyben k\u00e9pes t\u00fal is tekinteni rajta, s \u00edgy abban kiv\u00e9teles poz\u00edci\u00f3t foglal el. Csakis egy ilyen poz\u00edci\u00f3 teheti a birtokos\u00e1t „b\u00f6lccs\u00e9”, mivel a „b\u00f6lcsess\u00e9g” nem egy\u00e9b, mint az eg\u00e9sz \u00e1tl\u00e1t\u00e1s\u00e1nak ez a lehet\u0151s\u00e9ge, amely elt\u00e9r a logkik\u00e1t\u00f3l, \u00e9rtelemt\u0151l, m\u0171v\u00e9szett\u0151l \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb, amennyiben minden krit\u00e9rium, k\u00f6zt\u00fck az ellentmond\u00e1smentes „igaz” gondolkod\u00e1s krit\u00e9riumai f\u00f6l\u00e9be emelkedik. Mondanunk sem kell, a dialektikus materializmus ilyen er\u0151t fedez fel a kommunista mozgalomban, amely k\u00e9pes sz\u00e9trobbantani a „polg\u00e1ri” gondolkod\u00e1s kereteit.<\/p>\r\n

Ilyen \u00e9rtelemben a dialektikus materializmus poz\u00edci\u00f3ja sokkal radik\u00e1lisabb, mint p\u00e9ld\u00e1ul Hegel\u00e9, aki szint\u00e9n \u00fagy sz\u00f3l a val\u00f3s\u00e1g \u00e9sszer\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l, mint a legmagasabb rend\u0171 \u00e9sszer\u0171s\u00e9gr\u0151l, \u00e9s akinek dialektikus m\u00f3dszere a szovjet marxizmust is megalapozza. Hegellel szemben a dialektikus materializmus „anyagis\u00e1ga” ugyanis tagadja az eg\u00e9sz \u00e9sszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek v\u00e9gs\u0151, v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyes bel\u00e1t\u00e1s\u00e1t, amit Hegel a mag\u00e1nyos megfigyel\u0151, azaz a filoz\u00f3fus sz\u00e1m\u00e1ra tart fenn.<\/p>\r\n

A v\u00e9gs\u0151, v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyes szint\u00e9zis egy\u00e1ltal\u00e1ban nem az egy\u00e9ni tudat szintj\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nik meg, hanem a tot\u00e1lis t\u00e1rsadalmi gyakorlat szintj\u00e9n. \u00c9s m\u00e9g ink\u00e1bb a kozmikus folyamat szintj\u00e9n, amelynek mind az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem, mind az egy\u00e9ni tudat al\u00e1rendeltetik (ez t\u00fckr\u00f6z\u0151dik a t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmus dialektikus materializmusnak val\u00f3 al\u00e1rendel\u00e9s\u00e9ben, ami a szovjet marxizmust megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a „nyugati” marxizmust\u00f3l). A szovjet filoz\u00f3fia legf\u0151bb elve ez volt: „a l\u00e9t hat\u00e1rozza meg a tudatot” (ami nem v\u00e9letlen\u00fcl hangzik n\u00e9mileg heideggeri\u00e1nusnak), ahol a „l\u00e9t” egyfajta kozmikus-historikus folyamat, amelyben az emberi teremt\u0151er\u0151nek is szerepe van. Ebben a forgat\u00f3k\u00f6nyvben a tudat nem \u00e1ll szemben a l\u00e9ttel. Szemben avval a felfog\u00e1ssal, amit a szovjet filoz\u00f3fia „vulg\u00e1rmaterializmusnak” nevez, az „anyag” itt nem puszt\u00e1n tapasztalati t\u00e1rgy. Lenin szerint l\u00e9t \u00e9s tudat ellent\u00e9te csak az elm\u00e9leti-episztemol\u00f3giai problematika sz\u00e1m\u00e1ra relev\u00e1ns, \u00e9s nem szabad beemelni a praxis k\u00f6r\u00e9be. [4]<\/a> A szovjet t\u00e1rsadalomban a p\u00e1rt foglalja el a tot\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9nelmi praxis alany\u00e1nak szerep\u00e9t, ami egyr\u00e9szt az amerikai pragmatizmusra eml\u00e9keztet, m\u00e1sr\u00e9szt a gnosztikus, m\u00e1gikus vagy alk\u00edmiai praxisra, amely azzal gondolta t\u00f6k\u00e9letes\u00edteni az emberi lelket, hogy \u00faj kozmikus rendet alkot, amely korm\u00e1nyozni fogja az emberis\u00e9get, annak minden „magasabb” tulajdons\u00e1g\u00e1val egy\u00fctt. E praxis legfels\u0151bb m\u00e1gusa – a Szovjetuni\u00f3 eset\u00e9ben a p\u00e1rt f\u0151titk\u00e1ra – egyben teh\u00e1t mint a legf\u0151bb B\u00f6lcs ismertetik el, mivel \u0151 alkotta meg els\u0151k\u00e9nt a felt\u00e9teleket, amelyek k\u00f6z\u00f6tt minden tud\u00e1s kibontakozhatott.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

2. A gnoszticizmus \u00e9s a dialektikus materializmus viszonya<\/p>\r\n

A m\u00e1gikus praxis uralma a tudom\u00e1nyos elm\u00e9let f\u00f6l\u00f6tt er\u0151sen eml\u00e9keztet a gnosztikus doktr\u00edn\u00e1kra, ahol a transzformat\u00edv kozmikus praxis f\u00f6l\u00e9ny\u00e9nek elismer\u00e9se a b\u00f6lcsess\u00e9g egyedi v\u00e9djegye, l\u00e9v\u00e9n, hogy a tud\u00e1s minden m\u00e1s form\u00e1ja e vil\u00e1gi felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00e9s ezt a vil\u00e1got egy gonosz vil\u00e1galkot\u00f3 teremtette. Ez\u00e9rt azt\u00e1n ezek a tud\u00e1sform\u00e1k a gnosztikusok szerint e vil\u00e1ghoz vannak l\u00e1ncolva, csakis ezt a vil\u00e1got \u00edrhatj\u00e1k le, \u00e9s m\u00e1r csak ezen okn\u00e1l fogva is alapjaikban hi\u00e1nyosak \u00e9s \u00e9rdemtelenek. Csakis olyan tud\u00e1st\u00edpusra van sz\u00fcks\u00e9g, amely nem e vil\u00e1gi eredet\u0171. Ez a tud\u00e1s nem le\u00edrja vagy meg\u00e9rti a l\u00e9tez\u0151 vil\u00e1got, hanem felsz\u00e1molja \u00e9s elpuszt\u00edtja. „A gn\u00f3zis a sz\u00e9thull\u00e1s ellenszere \u00e9s a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s eszk\u00f6ze, mert lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy felismerj\u00fck az emberis\u00e9g hely\u00e9t a totalit\u00e1sban, \u00e9s hogy \u00e1tl\u00e1ssunk azon, ami arroganci\u00e1j\u00e1ban tud\u00e1snak tekinti mag\u00e1t – a gn\u00f3zis helyre teszi a hamis b\u00f6lcsess\u00e9get.” [5]<\/a> Mi\u00f3ta az ideol\u00f3gia-kritika igazolni v\u00e9li Descartes gyan\u00faj\u00e1t, miszerint a tudat szubjekt\u00edv \u00f6n\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g\u00e9t alkalmasint egy gonosz szellem [6]<\/a> szimul\u00e1lhatja, akinek neve itt „tudattalan” vagy „anyagi alap”, megker\u00fclhetetlen feladat\u00e1v\u00e1 teszi, hogy k\u00fczdj\u00f6n e gonosz szellem ellen, min\u00e9l „m\u00e9lyebb” szinten, ahelyett, hogy lepakt\u00e1lna vele. A filoz\u00f3fia, ahogy Marx k\u00f6vetelte, (m\u00e1gikus) praxiss\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\r\n

Els\u0151sorban Eric Voegelinnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a modern, szekul\u00e1ris megv\u00e1lt\u00e1si mozgalmak \u00e9s a gnosztikus doktr\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot viszonylag kor\u00e1n felismert\u00e9k \u00e9s kifejtett\u00e9k. Voegelin a hegeli hivat\u00e1st – „k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dni abban, hogy a filoz\u00f3fia k\u00f6zelebb jusson a tudom\u00e1ny form\u00e1j\u00e1hoz, – ahhoz a c\u00e9lhoz, hogy levethesse a tud\u00e1s szeretete <\/em>nev\u00e9t \u00e9s igazi tud\u00e1s <\/em>legyen” –\u00a0 annak programjak\u00e9nt \u00e9rtelmezi, hogy a filoz\u00f3fia hely\u00e9be a gn\u00f3zist helyezz\u00fck, a philoszophosz <\/em>helybe pedig a szophoszt, <\/em>a gnosztikust. [7]<\/a> A vil\u00e1g term\u00e9szet\u00e9nek kimer\u00edt\u0151 tud\u00e1sa, amely azel\u0151tt az istenek vagy az Isten sz\u00e1m\u00e1ra volt fenntartva, mind a modern, mind az \u0151si gn\u00f3zisban al\u00e1rendeltetik a vil\u00e1g megv\u00e1lt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1nak, avagy, pontosabban, az nem m\u00e1s, mint \u00e9ppen e megv\u00e1lt\u00e1s tud\u00e1sa: „A modern gnoszticizmusban [a szabadul\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge] egy abszol\u00fat szellem felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl val\u00f3sul meg, amely a tudat dialektikus kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben az elidegened\u00e9sb\u0151l \u00f6nmaga tudata fel\u00e9 halad – avagy egy dialektikus-anyagi term\u00e9szeti folyamat felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl, amely \u00fatj\u00e1n a mag\u00e1ntulajdonb\u00f3l \u00e9s istenhitb\u0151l ered\u0151 elidegened\u00e9st\u0151l elvezet a kiteljes\u00fclt emberi l\u00e9tez\u00e9s szabads\u00e1g\u00e1hoz.” [8]<\/a> A vil\u00e1g \u00e1talakul\u00e1s\u00e1hoz vezet\u0151 tettnek meg kell el\u0151znie a r\u00e1 vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket \u00e9s reflexi\u00f3t.<\/p>\r\n

Voegelin szerint a modern gn\u00f3zis l\u00e9nyegi szerepe a „megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s tilt\u00e1sa.” A gn\u00f3zis a gondolkod\u00e1st „a l\u00e9t fal\u00e1hoz \u00e1ll\u00edtja” azzal, hogy az elm\u00e9leti vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t „e vil\u00e1gt\u00f3l” teszi f\u00fcgg\u0151v\u00e9, \u00e9s ezzel korl\u00e1tozza. A gondolatnak val\u00f3 ilyen ellen\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l \u00edgy \u00edr: „Ez az ellen\u00e1ll\u00e1s csak akkor lesz val\u00f3ban radik\u00e1lis \u00e9s veszedelmes, mikor a filoz\u00f3fiai r\u00e1k\u00e9rdez\u00e9s maga lesz k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9, mikor a doxa<\/em> mag\u00e1ra \u00f6lti a filoz\u00f3fia k\u00e9p\u00e9t.” [9]<\/a><\/p>\r\n

E ponton hasznosnak t\u0171nik Georges Bataille rendk\u00edv\u00fcl agyaf\u00fart megjegyz\u00e9seihez fordulni, melyeket gn\u00f3zis \u00e9s dialektikus materializmus viszony\u00e1val kapcsolatban tett. Bataille avval ind\u00edt, hogy az ut\u00f3bbit \u00fagy hat\u00e1rozza meg, mint „a materializmus egyetlen olyan form\u00e1ja, amely fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n elker\u00fclte a szisztematikus absztrakci\u00f3t”, majd \u00edgy folytatja: „a materializmus sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en … mindenekel\u0151tt az idealizmus konok tagad\u00e1sa, vagyis v\u00e9gs\u0151 soron mag\u00e1nak a filoz\u00f3fia alapj\u00e1nak a tagad\u00e1sa.” A klasszikus gn\u00f3zisban Bataille egyszerre l\u00e1tja „a materializmus egyik leger\u0151teljesebb manifeszt\u00e1ci\u00f3j\u00e1t”, \u00e9s a filoz\u00f3fi\u00e1val val\u00f3 ellens\u00e9gess\u00e9get. Eddig Bataille elemz\u00e9se l\u00e9nyegileg egybev\u00e1g a Voegelin\u00e9vel. Ez \u00e9rv\u00e9nyes a gnosztikus moralit\u00e1sr\u00f3l adott elemz\u00e9s\u00e9re is: „Ha ma ny\u00edltan elhagyjuk az idealista szempontot, ahogyan a gnosztikusok \u00e9s a manicheist\u00e1k is implicit m\u00f3don tett\u00e9k, azoknak az attit\u0171dje, akik saj\u00e1t \u00e9let\u00fcket a rossz teremt\u0151 tett\u00e9nek hat\u00e1sak\u00e9nt \u00e9lik meg, m\u00e9g radik\u00e1lisan optimist\u00e1nak is t\u0171nhet.” Mindazon\u00e1ltal Bataille elemz\u00e9se igen \u00e9rdekes fordulatot vesz, mikor \u00edgy folytatja:<\/p>\r\n

„\u00cdgy h\u00e1t \u00fagy t\u0171nik \u2013 mindent egybev\u00e9ve \u2013 hogy a gn\u00f3zis, pszichol\u00f3giai folyamat\u00e1t tekintve nem is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik annyira a mai [dialektikus] materializmust\u00f3l. (…) Hiszen mindenek el\u0151tt arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy ne h\u00f3doljunk be, \u00e9s \u00f6nmagunkkal egy\u00fctt ne h\u00f3doljon be az esz\u00fcnk sem semminek, ami magasabb rend\u0171 lenne, semminek, ami azt a l\u00e9nyt, ami vagyok, azt az \u00e9rtelmet, ami e l\u00e9nyt meghat\u00e1rozza, egy k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt hatalommal ruh\u00e1zn\u00e1 fel. Ez a l\u00e9ny \u00e9s az \u0151 \u00e9rtelme tulajdonk\u00e9ppen nem tudnak m\u00e1snak beh\u00f3dolni, mint annak, ami leglentebb <\/em>van, annak, ami semmik\u00e9ppen sem haszn\u00e1lhat\u00f3 arra, hogy b\u00e1rmilyen \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 hatalmat majmoljon. Ugyan\u00edgy teljesen \u00e1tadom magam annak, amit anyagnak h\u00edvunk, mivel ez az \u00e9nen \u00e9s a gondolaton k\u00edv\u00fcl l\u00e9tezik, \u00e9s ebben az \u00e9rtelemben nem hagyom, hogy az \u00e9sz szabjon g\u00e1tat annak, amit elmondtam, hiszen ha \u00edgy tenn\u00e9k, az eszem \u00e1ltal korl\u00e1tozott anyag hamarosan egy magasabb princ\u00edpium \u00e9rt\u00e9k\u00e9t venn\u00e9 fel (…).”<\/p>\r\n

A gnosztikusok teh\u00e1t b\u00fcszk\u00e9n vetik al\u00e1 magukat valami n\u00e1luk alacsonyabbrend\u0171nek, amely \u00edgy nem k\u00f6vetel t\u0151l\u00fck \u00e9rtelmi k\u00f6t\u0151d\u00e9st. Ily m\u00f3don „j\u00e1t\u00e9kszerek” lesznek egy folyamatban, amely, abszurd l\u00e9v\u00e9n, nem s\u00e9rti a b\u00fcszkes\u00e9g\u00fcket. Egyben nem lesz t\u00f6bb\u00e9 semmif\u00e9le val\u00f3di sz\u00fcks\u00e9g\u00fck a megv\u00e1lt\u00e1sra, \u00edgy nem k\u00e9rd\u0151jelezik meg a gnosztikus \u00edg\u00e9retet, vagy m\u00e9rik azt a val\u00f3ra v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel. A gn\u00f3zis teh\u00e1t t\u00f6k\u00e9letes \u00e9s megc\u00e1folhatatlan lesz. Bataille a modern m\u0171v\u00e9szetben fedezi fel e tudat t\u00fcneteit: „Az a t\u00e9ny is n\u00f6velte az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st ez ir\u00e1nt a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s ir\u00e1nt, hogy a gnoszticizmus saj\u00e1tos v\u00e1laszai az antik akad\u00e9mikuss\u00e1ggal radik\u00e1lisan szemben\u00e1ll\u00f3 form\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1t seg\u00edtett\u00e9k el\u0151: azok\u00e9t a form\u00e1k\u00e9t, amikben l\u00e1tni lehet ennek az alantas anyagnak a k\u00e9p\u00e9t.” [10]<\/a><\/p>\r\n

Mik\u00f6zben Bataille itt m\u00e9g azt az ontol\u00f3giai hierarchi\u00e1t m\u0171k\u00f6dteti, amely megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st tesz az anyag k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjei k\u00f6z\u00f6tt, a teljesen kifejlett materializmus a „magasabb” form\u00e1k kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s instrumentaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t jelenti egy tot\u00e1lis materialista praxisban, amely a r\u00e9gi m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1k \u00faj t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai konstell\u00e1ci\u00f3kban val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz vezet, ahogy p\u00e9ld\u00e1ul a szocialista realizmusban t\u00f6rt\u00e9nt. [11]<\/a> A szigor\u00fa, hajl\u00edthatatlan materializmus nem sz\u00e1molja fel az ideol\u00f3gi\u00e1t, az \u00e9rtelmet, az erk\u00f6lcs\u00f6t, \u00e9s a t\u00f6bbit, hanem beemeli a dialektikusan elgondolt tot\u00e1lis praxisba, ahol azut\u00e1n els\u0151dlegesen a nevel\u00e9s, a mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s, a m\u00e1r el\u00e9rt „eredm\u00e9nyek” r\u00f6gz\u00edt\u00e9se eszk\u00f6zek\u00e9nt ker\u00fclnek alkalmaz\u00e1sra, \u00edgy val\u00f3ban k\u00e9pesek lesznek konstrukt\u00edv szerepet j\u00e1tszani a val\u00f3s\u00e1g \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

3. Gnoszticizmus \u00e9s dialektikus materializmus viszonya a szovjet kult\u00fara \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben<\/p>\r\n

A gnoszticizmusnak \u00e9s a dialektikus materializmus szovjet v\u00e1ltozat\u00e1nak szoros kapcsolata azonnal vil\u00e1goss\u00e1 kezd v\u00e1lni, ha k\u00f6zelr\u0151l megvizsg\u00e1ljuk ut\u00f3bbi t\u00f6rt\u00e9neti kialakul\u00e1s\u00e1t. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n, mikor az orosz marxizmus form\u00e1t kezdett \u00f6lteni, az orosz szellemi \u00e9letre er\u0151s hat\u00e1ssal volt Vlagyimir Szolovjov neognosztikus filoz\u00f3fi\u00e1ja, amelyt\u0151l a filoz\u00f3fus \u00e9lete v\u00e9ge fel\u00e9 j\u00f3r\u00e9szt elhat\u00e1rol\u00f3dott. (Korai neognosztikus poz\u00edci\u00f3it Szolovjov kifejezetten els\u0151sorban a H\u00e1rom besz\u00e9lget\u00e9s az Antikrisztusr\u00f3l <\/em>[1899\u20131900] c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben tagadja meg, amelyben megalkotja egy cs\u00e1sz\u00e1r-Antikrisztus \u00f6nparodiz\u00e1l\u00f3 alakj\u00e1t, aki an\u00e9lk\u00fcl szeretn\u00e9 megv\u00e1ltani \u00e9s \u00fajraszervezni a vil\u00e1got, hogy meghaladn\u00e1 az emberi term\u00e9szetet.) Mindazon\u00e1ltal Szolovjov neognosztikus filoz\u00f3fi\u00e1ja, „szophiol\u00f3gia” n\u00e9ven, a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e9ly hat\u00e1st gyakorolt az orosz szellemi \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n. [12]<\/a>\u00a0 E filoz\u00f3fia, amely a gnosztikus alapt\u00e9teleket az orosz avantg\u00e1rd legmodernebb \u00e9s legradik\u00e1lisabb k\u00f6vetel\u00e9seivel, valamint az id\u0151s Schelling, Schopenhauer, Nietzsche \u00e9s Marx filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val kombin\u00e1lta, az orosz marxizmus sz\u00e1mos vezet\u0151 figur\u00e1j\u00e1t vonzotta. Szemjon Frank, egyik legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151j\u00fck, aki szint\u00e9n bej\u00e1rta az utat a marxizmust\u00f3l Szolovjovig, \u00edrja, hogy az \u0151 marxizmus\u00e1t kezdett\u0151l fogva jellemezte „egyfajta pozit\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se \u00e9ppen a goethei objektivizmus <\/em>e mozzanat\u00e1nak Marxn\u00e1l, azaz, hogy Marx az erk\u00f6lcsi-politikai ide\u00e1lt al\u00e1rendeli a t\u00e1rsadalmi l\u00e9ny immanens-objekt\u00edv, szinte kozmikus elveinek.” [13]<\/a><\/p>\r\n

Szolovjov filoz\u00f3fi\u00e1ja egyfajta misztikus, m\u0171v\u00e9szi cselekv\u00e9sform\u00e1ra ir\u00e1nyult, amely \u00e1talak\u00edtja a vil\u00e1grendet \u00e9s elvezet a gnosztikus apokataszt\u00e1szisz<\/em>hoz. Egy ilyen t\u00edpus\u00fa terv leg\u00e9rdekesebb p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t Nyikolaj Fjodorov A k\u00f6z\u00f6s \u00fcgy filoz\u00f3fi\u00e1ja <\/em>c\u00edm\u0171 m\u0171ve szolg\u00e1ltatta. [14]<\/a> Fjodorov, aki Szolovjov kort\u00e1rsa volt, a tudom\u00e1ny, az erk\u00f6lcs, a m\u0171v\u00e9szet, az \u00e1llam, stb. els\u0151dleges c\u00e9lj\u00e1t a holtak mesters\u00e9ges felt\u00e1maszt\u00e1s\u00e1ban hat\u00e1rozta meg, amellyel az emberis\u00e9g val\u00f3ban radik\u00e1lis m\u00f3don z\u00e1rn\u00e1 le az id\u0151 k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1t, \u00e9s v\u00e1lna \u00f6nmaga teremt\u0151j\u00e9v\u00e9. Szolovjov \u00e9s Fjodorov gondolatai er\u0151teljesen hatottak az orosz baloldali marxista \u00e9rtelmis\u00e9g sz\u00e9les k\u00f6reire, els\u0151sorban Bogdanov, Lunacsarszkij \u00e9s m\u00e1sok k\u00f6reire, amelyekkel Lenin \u00e9veken \u00e1t szoros kapcsolatot \u00e1polt. Nem z\u00e1rhat\u00f3 ki a lehet\u0151s\u00e9g, hogy sz\u00f3beli ortodox marxista hitvall\u00e1sai ellen\u00e9re Lenint j\u00f3val er\u0151sebben befoly\u00e1solt\u00e1k ezek a gondolatok, illetve a kor orosz nietzscheanizmusa, mint azt \u00e1ltal\u00e1nosan felt\u00e9telezik. Legal\u00e1bbis nincs m\u00e1s magyar\u00e1zata annak, hogy mi\u00e9rt v\u00e1ltoztatott drasztikusan az ideol\u00f3gia fogalm\u00e1val kapcsolatos \u00e1ll\u00e1sponton. [15]<\/a> A klasszikus marxizmussal szemben, amelyben az „ideol\u00f3gia” sz\u00f3nak negat\u00edv t\u00f6ltete volt (amelyet a kort\u00e1rs nyugati marxizmusban is megtartott), Lenin mindig pozit\u00edv \u00e9rtelemben haszn\u00e1lja azt: \u00fagy besz\u00e9l a „prolet\u00e1r ideol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l”, mint amely majd mozg\u00f3s\u00edtani fogja a t\u00f6megeket. Az ideol\u00f3gia lenini v\u00e9delme mindig \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a „vitalit\u00e1sa”, a „meg\u00e9lt \u00e9lethez” val\u00f3 elengedhetetlens\u00e9ge igenl\u00e9s\u00e9vel – olyan kifejez\u00e9sek ezek, amelyek elker\u00fclhetetlen\u00fcl felid\u00e9zik Nietzsche „\u00e9letmegtart\u00f3 ill\u00fazi\u00f3”-j\u00e1t. Lenin sz\u00e1m\u00e1ra ugyanis a „hamis ideol\u00f3gia” ellent\u00e9te nem a tudom\u00e1ny, hanem egy „korrekt, progressz\u00edv ideol\u00f3gia”, amely megfelel a kor\u00e1nak, de amely k\u00e9s\u0151bb alkalmasint „a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s akad\u00e1ly\u00e1v\u00e1” v\u00e1lhat. Az ideol\u00f3gia szerep\u00e9nek ilyen \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sei, amelyek radikalizmus\u00e1t nem mindig ismerik el megfelel\u0151 m\u00f3don, \u00e9s amelyek v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rik minden \u00edr\u00e1s\u00e1t, azt mutatj\u00e1k, hogy Lenin ideol\u00f3giai dogmatizmusa tiszt\u00e1n taktikai alap\u00fa volt; ha szil\u00e1rd maradt is valamennyi ideol\u00f3giai pol\u00e9mi\u00e1j\u00e1ban, ez \u00e9pp az\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nhetett, mert nem volt „annyira komolyan” v\u00e9ve, ellenben a reflexi\u00f3 \u00e9s a cselekv\u00e9s azon szintj\u00e9n oper\u00e1lt, amelyhez az ellenfeleinek nem volt hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9se.<\/p>\r\n

A szovjet filoz\u00f3fia a k\u00e9s\u0151bbiekben a Cusanus munk\u00e1ss\u00e1ga ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel jellemezhet\u0151. Ebben nemcsak Cusanus „dialektik\u00e1ja” kap hangs\u00falyt, hanem mindenek el\u0151tt az, hogy elvetett minden elm\u00e9leti formul\u00e1t, \u00e9s azon „tiszta lehet\u0151s\u00e9g” fel\u00e9 t\u00f6rekedett, „amely e vil\u00e1gon k\u00edv\u00fcl fekszik.” [16]<\/a> (Fontos azt is megjegyezni, hogy Cusanus kulcsfigura volt sz\u00e1mos orosz neognosztikus gondolkod\u00f3, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Szemjon Frank sz\u00e1m\u00e1ra.) Cusanus-t az\u00e9rt is tisztelet \u00f6vezte, mert vit\u00e1ba sz\u00e1llt az arisztotelianizmussal, amelyet az eur\u00f3pai k\u00f6z\u00e9pkor „hivatalos ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak” tekintettek.<\/p>\r\n

\u00d6sszhangban Lenin h\u00edres formul\u00e1j\u00e1val, miszerint „k\u00e9t kult\u00fara” \u00e1ll szemben egym\u00e1ssal egyetlen kult\u00far\u00e1n bel\u00fcl, amelyek verseng\u00e9se az oszt\u00e1lyharc szellemi vet\u00fclete, a szovjet t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s a tomizmust tartja „a feud\u00e1lis oszt\u00e1ly hivatalos kult\u00far\u00e1j\u00e1nak”, a panteizmus, miszticizmus, m\u00e1gia \u00e9s alk\u00edmia k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1it pedig, amelyek t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 mind a gnoszticizmusb\u00f3l erednek, az elnyomott oszt\u00e1lyok kult\u00far\u00e1j\u00e1nak, amely tartalmaz „korai materialista” \u00e9s „korai szocialista” tendenci\u00e1kat.<\/p>\r\n

Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes Vagyim Rabinovics k\u00f6nyve, az Alk\u00edmia mint a k\u00f6z\u00e9pkori kult\u00fara jelens\u00e9ge <\/em>(1979), amely a maga kor\u00e1ban meglehet\u0151s figyelmet keltett. A szerz\u0151 a k\u00f6nyvben p\u00e1rhuzamot von a szerinte a gn\u00f3zisban gy\u00f6kerez\u0151, \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g egyfajta alternat\u00edv vall\u00e1sak\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 alk\u00edmia \u00e9s a dialektikus materializmus k\u00f6z\u00f6tt. [17]<\/a> Val\u00f3ban, az anyag szellemm\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151, a dialektikus materializmusban demonstr\u00e1lt fejl\u0151d\u00e9se meggy\u0151z\u0151en \u00f6sszevethet\u0151 az alk\u00edmia Opus Magnum\u00e1v<\/em>al. Rabinovics ugyanis kimutatja, hogy az „alk\u00edmia k\u00e9plete” tulajdonk\u00e9ppen az ellent\u00e9tek gyakorlati \u00e9s dialektikus egys\u00e9ge megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak programja, amelynek mind a nyelven, mind a kontempl\u00e1ci\u00f3n t\u00fal kell megt\u00f6rt\u00e9nnie, l\u00e9v\u00e9n, hogy az alkimist\u00e1k „aranya” a szellem vagy a t\u00f6k\u00e9letes \u00e9let metafor\u00e1jak\u00e9nt \u00e9rtend\u0151. [18]<\/a> Az alkimista \u00e1talak\u00edtja a vil\u00e1got a tiszta tetten kereszt\u00fcl, amely \u00e1tfogja valamennyi kozmikus s\u00edkot \u00e9s er\u0151t, s ily m\u00f3don a vil\u00e1g alkot\u00f3ja f\u00f6l\u00e9be emelkedik. Rabinovics a dialektikus materializmussal val\u00f3 p\u00e1rhuzamot tov\u00e1bb er\u0151s\u00edti Engels szavainak felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel, aki D\u00fchring g\u00fanyos v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, miszerint az „ut\u00f3pista szocialist\u00e1k” nem m\u00e1sok, mint „t\u00e1rsadalmi alkimist\u00e1k”, \u00fagy utas\u00edtotta el, hogy kimutatta mind az ut\u00f3pist\u00e1k, mind az alkimist\u00e1k \u00e9rt\u00e9kes t\u00f6rt\u00e9neti hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

Fentiekkel \u00f6sszhangban, a dialektikus materializmus \u00e9s a gn\u00f3zis kapcsolata az al\u00e1bbiakkal jellemezhet\u0151. Sem a gn\u00f3zis, sem a dialektikus materializmus nem hisz abban, hogy az emberis\u00e9g k\u00e9pes volna a vil\u00e1g term\u00e9szet\u00e9nek val\u00f3di meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez eljutni, sem a hagyom\u00e1ny, sem a kontempl\u00e1ci\u00f3, sem a tudom\u00e1ny, a m\u0171v\u00e9szet, a mor\u00e1l, vagy b\u00e1rmely m\u00e1s eszk\u00f6z seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, miut\u00e1n az emberek e vil\u00e1gban elfoglalt helye meghat\u00e1rozza, s \u00edgy viszonylagoss\u00e1 teszi minden bel\u00e1t\u00e1sukat. E vil\u00e1g kritik\u00e1ja teh\u00e1t csak mint annak \u00e1talak\u00edt\u00e1sa lehets\u00e9ges, mint tett, amelyben a b\u00f6lcsess\u00e9g \u00f6sszes r\u00e9szleges form\u00e1ja, \u00e9s az \u00f6sszes r\u00e9szleges bel\u00e1t\u00e1s k\u00e9nytelen\u00fcl csakis instrument\u00e1lis szerepet j\u00e1tszhat. E r\u00e9szleges form\u00e1k igazs\u00e1ga „metafizikus” vagy „idealista”, ez\u00e9rt elutas\u00edttatik. A gn\u00f3zis mindenek f\u00f6l\u00f6tt val\u00f3 b\u00f6lcsess\u00e9ge \u00e9ppen minden bel\u00e1t\u00e1s lehetetlen volt\u00e1nak a bel\u00e1t\u00e1sa, amely legitim\u00e1lja a gnosztikus doktr\u00edn\u00e1k jog\u00e1t az abszol\u00fat hatalomra.<\/p>\r\n

Ezzel az „apofatikus fordulattal” egy\u00e9rtelm\u0171en az a probl\u00e9ma, hogy mik\u00f6zben megtartja a hitet az emberi szellem e vil\u00e1gi poz\u00edci\u00f3ja („individualit\u00e1sa”) adta meghat\u00e1rozotts\u00e1g\u00e1ban, tagadja a lehet\u0151s\u00e9get, hogy az annak megfelel\u0151 vil\u00e1gszerkezet tudom\u00e1nyosan (vagy b\u00e1rmely egy\u00e9b m\u00f3don) le\u00edrhat\u00f3 volna. Ez egyet jelent az emberi szabads\u00e1g elismer\u00e9s\u00e9vel – j\u00f3llehet, e szabads\u00e1g term\u00e9szete hom\u00e1lyos marad, ahogy az annak megfelel\u0151 dialektikus-materialista-alkimista formula is a vil\u00e1g megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra. Ha az emberi l\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra az „individualit\u00e1suk felfedez\u00e9se” egyet jelent az e vil\u00e1gi poz\u00edci\u00f3juk meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val, az „apofatikus materializmusban” ez t\u00f6bb\u00e9 nem lehets\u00e9ges. Mindazon\u00e1ltal a cogito ergo sum-<\/em>f\u00e9le radik\u00e1lis szkepticizmus sem lehets\u00e9ges, mivel ha a cogito-<\/em>t a sum <\/em>hat\u00e1rozza meg, azonban a sum <\/em>meghat\u00e1rozatlan, akkor v\u00e9geredm\u00e9nyben a cogito<\/em>, \u00e9s annak a kritikai cselekv\u00e9sben val\u00f3 radikaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa is az marad.<\/p>\r\n

Mikor a szekpticizmus elveszti a radikalit\u00e1s\u00e1t, t\u00f6bb\u00e9 nem jelent tot\u00e1lis elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1st a vil\u00e1gt\u00f3l, hagyom\u00e1nyt\u00f3l, mindennapi \u00e9lett\u0151l stb., puszt\u00e1n bizonyos szempontok alapj\u00e1n val\u00f3 r\u00e9szleges elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1st, s \u00edgy a vil\u00e1got megv\u00e1ltoztat\u00f3 tett is puszt\u00e1n r\u00e9szleges lesz. M\u00e9g fontosabb azonban, hogy ez a tett t\u00f6bb\u00e9 nem lehet „individu\u00e1lis” vagy „eredeti” (sem mint „\u00faj” vagy „szokatlan”, sem mint „az eredetb\u0151l sarjad\u00f3”), azaz „produkt\u00edv”, hanem csak reprodukt\u00edv. Ez pedig annyit tesz – \u00e9s a k\u00f6vetkezm\u00e9ny megfigyelhet\u0151 -, hogy a dialektikus materializmus „negat\u00edv”, „misztikus” radikaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t, amely saj\u00e1tos utat nyit a posztmodern fel\u00e9, egyfajta cinikus realizmus k\u00eds\u00e9ri, az „ideol\u00f3giai fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny” tot\u00e1lis szimul\u00e1ci\u00f3ja \u00e9rtelm\u00e9ben. Ilyen \u00f6nreflexi\u00f3ra azonban a szovjet dialektikus materializmus m\u00e1r k\u00e9ptelennek bizonyult.<\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

A ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: e<\/span> –<\/span> flux<\/span> Journal<\/em> Issue #127<\/a>, 2022.<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/span><\/a>\u00a0 Pjotr Vasziljevics Alekszejev, Predmet, sztruktura i funkciji dialekticseszkava materializma. <\/em>(Moszkvai Egyetemi Kiad\u00f3, Moszkva-1983.), 25\u201326.<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/a>\u00a0 A szovjet marxizmus-leninizmus ellentmond\u00e1s-elm\u00e9let\u00e9r\u0151l l\u00e1sd m\u00e9g: Boris Groys, \u201cThe Problem of Soviet Ideological Practice,\u201d Studies in Soviet Thought<\/em>, no 33 (1987): 191\u2013208.<\/span><\/p>\r\n

[3]<\/a>\u00a0 A praxis-krit\u00e9riummal kapcsolatban l\u00e1sd m\u00e9g: V. I. Lenin, Materializmus \u00e9s empiriokriticizmus: Kritikai jegyzetek egy reakci\u00f3s filoz\u00f3fi\u00e1r\u00f3l<\/em>. Kossuth K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest-1961.<\/span><\/p>\r\n

[4]<\/a>\u00a0 Lenin, Materializmus \u00e9s empiriokriticizmus<\/em>.<\/span><\/p>\r\n

[5]<\/a>\u00a0 Peter Koslowski, \u201c\u00dcber Totalismus. Metaphysik und Gnosis,\u201d in Oikei\u014dsis: Festschrift f\u00fcr Robert Spaemann<\/em>, szerk. Reinhard L\u00f6w (Acta Humaniora, 1987), 101.<\/span><\/p>\r\n

[6]<\/a>\u00a0 malin g\u00e9nie<\/em>, l\u00e1sd Ren\u00e9 Descartes, Elm\u00e9lked\u00e9sek az els\u0151 filoz\u00f3fi\u00e1r\u00f3l<\/em>. Els\u0151 elm\u00e9lked\u00e9s (eredeti megjelen\u00e9s 1642., magyarul: Atlantisz Kiad\u00f3, Budapest, 1994. ford\u00edtotta Boros G\u00e1bor)<\/span><\/p>\r\n

[7]<\/a>\u00a0 G. W. F. Hegel, A szellem fenomenol\u00f3gi\u00e1ja.<\/em> ford. Szemere Samu (Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Budapest-1979), 11.; id\u00e9zve in Eric Voegelin, \u201cScience, Politics and Gnosticism,\u201d angol ford. William J. Fitzpatrick, in Science, Politics and Gnosticism: Two Essays <\/em>(Gateway Editions, 1968), 40.<\/span><\/p>\r\n

[8]<\/a>\u00a0 Voegelin, \u201cScience, Politics and Gnosticism,\u201d 11.<\/span><\/p>\r\n

[9]<\/a>\u00a0 Voegelin, \u201cScience, Politics and Gnosticism,\u201d 20.<\/span><\/p>\r\n

[10]<\/a> Georges Bataille, Alantas materializmus \u00e9s gn\u00f3zis.<\/em> (eredeti megjelen\u00e9s: Le bas mat\u00e9rialism et la gnose<\/em>, 1930); ford. Simon Lilla, in: A szem, 2017. on-line: https:\/\/aszem.info\/2017\/11\/georges-bataille-alantas-materializmus-es-gnozis\/<\/a>, Utols\u00f3 el\u00e9r\u00e9s: 2022.05.10.<\/span><\/p>\r\n

[11]<\/a>\u00a0 L\u00e1sd. Boris Groys, \u201cDie totalit\u00e4re Kunst der 30er Jahre: Antiavantgardistisch in der Form und avantgardistisch im Inhalt,\u201d in \u201cDie Axt hat gebl\u00fcht . . .\u201d: Europ\u00e4ische Konflikte der 30er Jahre in Erinnerung an die fr\u00fche Avantgarde <\/em>(St\u00e4dtische Kunsthalle, 1987), ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus, 27\u201335.<\/span><\/p>\r\n

[12]<\/a>\u00a0 L\u00e1sd. Boris Groys, \u201cWisdom as the Feminine World Principle: Vladimir Soloviev\u2019s Sophiology,\u201d e-flux journal<\/em>, no. 124<\/a> (2022. febru\u00e1r), magyarul: exindex<\/em>, https:\/\/exindex.hu\/nem-tema\/bolcsesseg-mint-a-vilag-noi-oselve-vlagyimir-szolovjov-sophiologiaja\/<\/a><\/span><\/p>\r\n

[13]<\/a>\u00a0 Szemjon Ludvigovics Frank, \u201cDie H\u00e4resie des Utopismus,\u201d Impulse <\/em>(1983): 18., angol megjelen\u00e9s: \u201cThe Utopian Heresy,\u201d The Hibbert Journal<\/em>, no. 52 (1953\u201354): 213\u201333. (A k\u00e9rd\u00e9ses id\u00e9zet nem tal\u00e1lhat\u00f3 meg az essz\u00e9 magyar ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban – l\u00e1sd: Sz. Frank, „Az ut\u00f3pizmus eretneks\u00e9ge”<\/em>, in Nappali h\u00e1z<\/em>. 1993\/2. pp.26-34., ford. P\u00e1ll Erna).<\/span><\/p>\r\n

[14]<\/a>\u00a0 Nyikolaj Fjodorov, A k\u00f6z\u00f6s \u00fcgy filoz\u00f3fi\u00e1ja. <\/em>Szemelv\u00e9nyek magyarul in Az orosz kult\u00fara nyugat \u00e9s kelet k\u00f6z\u00f6tt, <\/em>sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny, Szeged-2006. 260-265. ford. Bagi Ibolya http:\/\/gepeskonyv.btk.elte.hu\/adatok\/Szlavisztika\/97Bagi\/Bagi%20sz%F6veggy%FBjtem%E9ny-legAKTU%C1LISabb.pdf<\/a>\u00a0\u00a0 Utols\u00f3 el\u00e9r\u00e9s: 2022.05.10.<\/span><\/p>\r\n

[15]<\/a>\u00a0 L\u00e1sd. Helmuth Dahm, \u201cDer Ideologiebegriff bei Marx und die heutige Kontroverse \u00fcber Ideologie und Wissenschaft in den sozialistischen L\u00e4ndern,\u201d Berichte des BIOst<\/em>, no. 63 (1970).<\/span><\/p>\r\n

[16]<\/a>\u00a0 Pijama Gajdenko, Evolucija panyjatija nauki <\/em>(A tudom\u00e1ny fogalm\u00e1nak evol\u00faci\u00f3ja) (Nauka, 1980), 527.<\/span><\/p>\r\n

[17]<\/a>\u00a0 Vagyim Lvovics Rabinovics, Alkimija kak fenomen szrednyevekavoj kulturi <\/em>(Nauka, 1979), 167\u201368.<\/span><\/p>\r\n

[18]<\/a>\u00a0 Rabinovics, Alkimija…,<\/em> 62\u201365.<\/span><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3   1. Tudom\u00e1nyb\u00f3l b\u00f6lcsess\u00e9g – a dialektikus marxizmus fordulata Az 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l, 1980-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l kezdve a „b\u00f6lcsess\u00e9g” kifejez\u00e9s egyre gyakrabban t\u0171nt fel a szovjet filoz\u00f3fiai kiadv\u00e1nyokban. Haszn\u00e1lat\u00e1val a dialektikus materializmus doktr\u00edn\u00e1j\u00e1t igyekeztek jobban poz\u00edcion\u00e1lni a filoz\u00f3fiat\u00f6rt\u00e9netben, valamint a tudom\u00e1nnyal, m\u0171v\u00e9szettel, vall\u00e1ssal \u00e9s a t\u00f6bbivel […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2024599,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2024589","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2024589","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2024589"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2024589\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2027059,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2024589\/revisions\/2027059"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2024599"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2024589"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2024589"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2024589"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}