{"id":2025071,"date":"2022-09-29T22:22:50","date_gmt":"2022-09-29T21:22:50","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2025071"},"modified":"2022-09-29T22:36:41","modified_gmt":"2022-09-29T21:36:41","slug":"a-technikai-kep-ikonologiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-technikai-kep-ikonologiaja\/","title":{"rendered":"A technikai k\u00e9p ikonol\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

A f\u00fcggetlen filmesk\u00e9nt \u00e9s kritikai m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt is vil\u00e1gh\u00edres Harun Farocki nemcsak a v\u00e1g\u00e1s \u00e9s a mont\u00e1zs, de a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelmez\u00e9s virtu\u00f3z mestere is, akinek munk\u00e1i a vizu\u00e1lis kult\u00fara technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan csak egyre aktu\u00e1lisabb\u00e1 v\u00e1lnak. Farocki ugyanis olyan filmes, akit legal\u00e1bb annyira foglalkoztatott a k\u00e9palkot\u00e1s politikai, kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi jelent\u0151s\u00e9ge, mint a technikai k\u00e9p t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s funkci\u00f3ja. Ezzel egy\u00fctt Farocki olyan posztmarxista \u00e9s posztkolonialista be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fa kritikai m\u0171v\u00e9sz is, akinek politikai n\u00e9zeteit \u00e9s kultur\u00e1lis attit\u0171dj\u00e9t remek\u00fcl lek\u00e9pezik az \u00e1ltala hordott p\u00f3l\u00f3k, melyeket a budapesti Farocki-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora, Kukla Kriszti\u00e1n \u2013 a kritikai szt\u00e1rm\u0171v\u00e9sz paradox st\u00e1tusz\u00e1ra is reflekt\u00e1lva \u2013 be is mutat az egyszer\u0171nek t\u0171n\u0151, de val\u00f3j\u00e1ban igencsak fajs\u00falyos, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le fenomenol\u00f3giai \u00e9s vizu\u00e1lis asszoci\u00e1ci\u00f3kat mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 c\u00edm (Ahogy l\u00e1tunk<\/em>) illusztr\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt<\/a> \u00e9s komment\u00e1rjak\u00e9nt. Szem\u00e9lyes kedvenceim a Rudi Dutschke Strasse felirat\u00fa p\u00f3l\u00f3, illetve a vizu\u00e1lisan is igen frapp\u00e1ns palesztin Nike, amelyen sz\u00e9p arab z\u00f6ldben vir\u00edt a gy\u0151zelem feh\u00e9r \u201epip\u00e1ja\u201d az \u201eaktivista\u201d felirattal egyetemben: Just Do It. Elk\u00f6telezett, antikapitalista \u00e9s antikolonialista m\u0171v\u00e9szhez ill\u0151en vannak persze Haiti, Nam\u00edbia, Tanz\u00e1nia, Oroszorsz\u00e1g \u00e9s az NDK t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9re \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1ra reflekt\u00e1l\u00f3 k\u00e9pek \u00e9s embl\u00e9m\u00e1k is a p\u00f3l\u00f3kon.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edme egy nagyon fontos Farocki film (Wie man sieht<\/em>, 1986) c\u00edme is, amely l\u00e9nyeges, s\u0151t k\u00f6zponti szerepet t\u00f6lt be Kukla ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n. A Wie man sieht<\/em> m\u0171faji szempontb\u00f3l nehezen besorolhat\u00f3, komplex<\/a> munka, az alkot\u00f3 korai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra jellemz\u0151 essz\u00e9film, illetve mont\u00e1zs<\/a>film, amely j\u00f3 r\u00e9szt k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tal\u00e1lt filmekb\u0151l \u00e9s fot\u00f3kb\u00f3l lett \u00f6ssze<\/a>v\u00e1gva, \u00e9s egy \u2013 ak\u00e1r essz\u00e9k\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u0151 \u2013 a te\u00f3ri\u00e1kat \u00e9s a sztorikat j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel kombin\u00e1l\u00f3 szerz\u0151i narr\u00e1ci\u00f3 k\u00eds\u00e9ri. Ahogy a gazdagon asszociat\u00edv c\u00edm is sugallja, Farocki essz\u00e9filmje arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy hogyan is l\u00e1tunk. Vagyis arr\u00f3l, hogy az, ahogy felfogjuk, illetve meg\u00e9rtj\u00fck a vil\u00e1got egy\u00e1ltal\u00e1n nem f\u00fcggetlen att\u00f3l, hogy milyen c\u00e9lb\u00f3l \u00e9s milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel alkotunk k\u00e9pet r\u00f3la. A nyit\u00f3k\u00e9pb\u0151l \u00e9s Farocki kezd\u0151soraib\u00f3l vill\u00e1mgyorsan kider\u00fcl, hogy a szerz\u0151 a termel\u00e9s \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t fonja<\/a> \u00f6ssze a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra egy elk\u00e9peszt\u0151 perspekt\u00edv\u00e1ban a kora\u00fajkori ek\u00e9t\u0151l, illetve a k\u00e9s\u0151bbi traktorokt\u00f3l eg\u00e9szen a leg\u00fajabb kori robotokig \u00edvel\u0151en. Az emberi l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a k\u00e9palkot\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a Farockit inspir\u00e1l\u00f3 Paul Virilio is \u00f6sszekapcsolta m\u00e1r a gyilkol\u00e1s \u00e9s a h\u00e1bor\u00faz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel, \u00e9s a kilencvenes \u00e9vek \u00f3ta a vizualit\u00e1s \u00e9s a vizualiz\u00e1ci\u00f3 katonai-indusztri\u00e1lis dimenzi\u00f3i a vizu\u00e1lis kult\u00fara tudom\u00e1ny\u00e1nak n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t is nagym\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozz\u00e1k. [1]<\/a><\/p>\r\n

Az Ahogy l\u00e1tunk<\/em> els\u0151 nagy sztorija a g\u00e9ppuska, Gaitling \u00e9s Maxim fegyver\u00e9nek sikert\u00f6rt\u00e9nete. Az els\u0151 \u2013 r\u00e9szben automatiz\u00e1lt \u2013 t\u00f6megpuszt\u00edt\u00f3 eszk\u00f6z kapcs\u00e1n Farocki nem kev\u00e9s mal\u00edci\u00e1val jegyzi meg, hogy az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a nyugat-eur\u00f3paiaknak f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada volt arra, hogy sikeresen kik\u00eds\u00e9rletezz\u00e9k a g\u00e9ppuska optim\u00e1lis haszn\u00e1lat\u00e1t a gyarmatokon, de arra nem gondoltak, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik azokkal, akikre l\u0151nek. Az eredm\u00e9ny: a bunkerek \u00e9s a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkok \u00e1ll\u00f3h\u00e1bor\u00faj\u00e1ban sz\u00e1zezrek haltak meg \u2013 teljesen \u00e9rtelmetlen\u00fcl \u2013 mindk\u00e9t oldalon, mert \u00fajra \u00e9s \u00fajra belevez\u00e9nyelt\u00e9k a katon\u00e1kat a g\u00e9ppuskat\u0171zbe. Farocki innen azt\u00e1n igen \u00e9rdekes ir\u00e1nyba kanyarodik, r\u00e1mutat ugyanis arra, hogy a g\u00e9ppuska lelke val\u00f3j\u00e1ban az a heveder, az a szalag, amely a gy\u00e1rt\u00e1s operacionaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban is kulcsszerepet j\u00e1tszott.<\/p>\r\n

A fut\u00f3szalagokt\u00f3l azt\u00e1n a sz\u00f6v\u00e9sen kereszt\u00fcl visszat\u00e9r\u00fcnk a g\u00e9pes\u00edt\u00e9s h\u0151skor\u00e1ban, amikor is Jacquard lyukk\u00e1rty\u00e1s szalagj\u00e1n \u00e1t \u00f6sszekapcsol\u00f3dott egym\u00e1ssal a vez\u00e9rl\u00e9s \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00e1s automatiz\u00e1l\u00e1sa. Innent\u0151l kezdve lassan megfogalmaz\u00f3dik a v\u00e1lasz a nagy k\u00e9rd\u00e9sre is: hogyan \u00e9s mi\u00e9rt kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze egym\u00e1ssal a termel\u00e9s \u00e9s a puszt\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelme? A r\u00e1ci\u00f3, a kalkulus, a sz\u00e1m\u00edt\u00e1s \u00e9s az optimaliz\u00e1l\u00e1s fonja \u00f6ssze a kett\u0151t \u2013 meglep\u0151 \u00e9s sokkol\u00f3 m\u00f3don. Az emberi l\u00e1t\u00e1s \u00e9s az emberi szellem t\u00f6rt\u00e9nete \u00edgy lesz az ipari forradalmak \u00e9s az egyre fejlettebb h\u00e1bor\u00fak p\u00e1rhuzamos t\u00f6rt\u00e9nete, hiszen mindkett\u0151 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a hat\u00e1sfok \u00e9s a profit maximaliz\u00e1l\u00e1sa mozgatja \u2013 ak\u00e1r m\u00e9g az ember \u00e9s az emberis\u00e9g k\u00e1r\u00e1ra is. A logika, a g\u00e9p logik\u00e1ja \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia logik\u00e1ja ugyanis val\u00f3j\u00e1ban embertelen \u00e9s k\u00f6ny\u00f6rtelen, humanizmusnak nincs helye benne. A film lez\u00e1r\u00e1sa ennek a konkl\u00fazi\u00f3nak ad egy szinte m\u00e1r k\u00eds\u00e9rteties al\u00e1fest\u00e9st. K\u00e9t fura snittr\u0151l van sz\u00f3: az egyik a katedr\u00e1lisokra eml\u00e9keztet\u0151 aut\u00f3p\u00e1lya-viaduktokr\u00f3l sz\u00f3l, a m\u00e1sik meg egy erotikus film ut\u00f3szinkronj\u00e1t mutatja, amikor is lehull a lepel a filmes alternat\u00edv val\u00f3s\u00e1g konstru\u00e1lt volt\u00e1r\u00f3l.<\/p>\r\n

J\u00f3l megv\u00e1lasztott k\u00f6zponti filmk\u00e9nt az Ahogy l\u00e1tunk<\/em> remek\u00fcl \u00f6sszer\u00e1ntja az eg\u00e9sz kis budapesti Farocki-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, hiszen a m\u00e1sik k\u00e9t, nagyobb teret kap\u00f3 film, a Szem\/G\u00e9p<\/em> m\u00e1sodik \u00e9s harmadik r\u00e9sze l\u00e9nyeg\u00e9ben az Ahogy l\u00e1tunk<\/em> h\u00e1bor\u00fas perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t terjeszti ki, illetve moderniz\u00e1lja. \u00c9s ehhez a perspekt\u00edv\u00e1hoz illeszkedik A h\u00e1bor\u00fa tr\u00f3pusai<\/em> install\u00e1ci\u00f3 is a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s negyedik nagy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ter\u00e9ben. A n\u00e9z\u0151t a t\u00e9rben fogad\u00f3<\/a> \u2013 szint\u00e9n k\u00e9sei \u2013 kis film, a Szinkroniz\u00e1ci\u00f3 <\/em>(2006) pedig nemcsak a jelent\u00e9s \u00e9s az \u00e9rtelem kultur\u00e1lis be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1ra reflekt\u00e1l, de az Ahogy l\u00e1tunk<\/em> z\u00e1r\u00f3 k\u00e9psorait is el\u0151revet\u00edti. A m\u00e1sik, mott\u00f3k\u00e9nt is \u00e9rthet\u0151 film a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r sark\u00e1ban, a Kezek kifejez\u00e9se<\/em> (1997) kicsit kil\u00f3g<\/a> ebb\u0151l az agressz\u00edv val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l. Ez is egy essz\u00e9film, amelynek hely\u00e9t egyr\u00e9szt a fenomenol\u00f3gia, m\u00e1sr\u00e9szt a politol\u00f3gia jel\u00f6li ki. A kezeken, a kezek mozdulatain \u00e9s gesztusain kereszt\u00fcl<\/a> ugyanis Farocki megmutatja, hogy a film is egy nyelv, amit meg kell tanulni helyesen \u00e9s gyorsan olvasni. Politikai szempontb\u00f3l viszont a k\u00e9z az akarat, a cselekv\u00e9s szimb\u00f3lumak\u00e9nt is funkcion\u00e1l a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ban. Emellett a k\u00e9zmozdulatok ikonogr\u00e1fiai elemz\u00e9s\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t az adja, hogy a film egyfajta ars poetica is, hiszen mindv\u00e9gig Farocki kezeit l\u00e1tjuk, ahogy rajzolgatnak \u00e9s matatnak<\/a> a sz\u00e1m\u00e1ra oly kedves v\u00e1g\u00f3asztal k\u00e9perny\u0151i k\u00f6z\u00f6tt<\/a>.<\/p>\r\n

Az Azt hittem foglyokat l\u00e1tok<\/em> (2000) az ars poetica remek illusztr\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt kifejezetten aktivista \u00e9s mark\u00e1nsan a v\u00e1g\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 film. Farocki ugyanis a szupermarketek v\u00e1s\u00e1rl\u00f3it \u00e9s a b\u00f6rt\u00f6n\u00f6k lak\u00f3it \u00e1ll\u00edtja p\u00e1rhuzamba egym\u00e1ssal, amikor r\u00e1mutat, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p absztrakt ter\u00e9ben mindkett\u0151t szimpla pontokkal jel\u00f6lik. A pontok egy\u00fattal allegorikusan utalnak a k\u00e9pek eredet\u00e9re \u00e9s medialit\u00e1s\u00e1ra is, hiszen automatiz\u00e1lt t\u00e9rfigyel\u0151 kamer\u00e1k felv\u00e9teleir\u0151l van sz\u00f3. Olyan k\u00e9pekr\u0151l, amelyek el\u0151sz\u00f6r vizualiz\u00e1lt\u00e1k a kontrollt\u00e1rsadalom panoptikus logik\u00e1j\u00e1t a filoz\u00f3fusok \u00e9s a t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra. [2]<\/a> A film k\u00f6zponti k\u00e9psora egy b\u00f6rt\u00f6nl\u00e1zad\u00e1s automatikusan r\u00f6gz\u00edtett felv\u00e9tele, melynek kapcs\u00e1n Farocki a hatalom \u00e9s az er\u0151szak szem\u00e9lytelens\u00e9g\u00e9re h\u00edvja fel a figyelmet, illetve arra, hogy a kamer\u00e1k elhelyez\u00e9s\u00e9t a fegyverek l\u00e1t\u00f3sz\u00f6ge hat\u00e1rozza meg<\/a>. Farocki azt is elmes\u00e9li, hogy a b\u00f6rt\u00f6n\u00f6k\u00f6n bel\u00fcli agresszi\u00f3 elfojt\u00e1sa gyakran s\u00falyos s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekhez \u00e9s hal\u00e1los \u00e1ldozatokhoz vezet. Ennek emberjogi kritik\u00e1ja viszont oda vezetett, hogy Kaliforni\u00e1ban l\u0151fegyver helyett m\u00e1r v\u00edz\u00e1gy\u00faval oszlatnak, a v\u00edz\u00e1gy\u00fa azonban egy kamer\u00e1val van \u00f6sszekombin\u00e1lva, \u00e9s \u00edgy az er\u0151szak m\u00e9g ink\u00e1bb automatiz\u00e1lt \u00e9s szem\u00e9lytelen lesz.<\/p>\r\n

Ugyan\u00edgy v\u00e1lik egyre szem\u00e9lytelenebb\u00e9 \u00f6nmagunkr\u00f3l \u00e9s a vil\u00e1gunkr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00fcnk is. Ez lehetne a mott\u00f3ja a rejt\u00e9lyes c\u00edmmel ell\u00e1tott Ellen-Zene<\/em> (Gegen-Musik, 2004) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek, amely Lille v\u00e1ros\u00e1nak egy napj\u00e1t mutatja be. A zenei p\u00e1rhuzam rejt\u00e9ly\u00e9t az \u00e1lland\u00f3an megid\u00e9zett<\/a> referenci\u00e1k oldj\u00e1k fel: Dziga Vertov (Ember a felvev\u0151g\u00e9ppel<\/em>, 1929) \u00e9s Walter Ruttman (Berlin \u2013 egy nagyv\u00e1ros szimf\u00f3ni\u00e1ja<\/em>, 1927) filmszem\u00e9nek k\u00e9pei \u00e1ll\u00edt\u00f3dnak p\u00e1rhuzamba a modern t\u00e9rfigyel\u0151kamer\u00e1k k\u00e9peivel, ahol az ember m\u00e1r nem szubjektuma, csup\u00e1n objektuma a k\u00e9peknek. Az igaz\u00e1n sokkol\u00f3 azonban a \u00a0z\u00e1r\u00f3k\u00e9p, ami visszacsatol a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a t\u00f6megpuszt\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez: a k\u00f6zleked\u00e9si ir\u00e1ny\u00edt\u00f3k\u00f6zpont ugyan\u00fagy n\u00e9z ki, mint egy katonai t\u00e1maszpont, ahonnan elind\u00edthatj\u00e1k ak\u00e1r az emberis\u00e9g v\u00e9g\u00e9t jelent\u0151 harmadik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat is.<\/p>\r\n

Az er\u0151szak, a puszt\u00edt\u00e1s automatiz\u00e1l\u00e1sa<\/a> a t\u00e9m\u00e1ja a h\u00e1rom r\u00e9szes Szem\/G\u00e9p<\/em> sorozatnak (2000-2003) is, ahol az okosbomb\u00e1k, a g\u00e9pi l\u00e1t\u00e1ssal ir\u00e1ny\u00edtott rak\u00e9t\u00e1k a f\u0151szerepl\u0151k, \u201eakiknek\u201d d\u00f6nt\u00e9sei technikai k\u00e9pek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9n alapulnak<\/a>. W. J. T. Mitchell is a CNN \u00e1ltal \u00e9l\u0151ben k\u00f6zvet\u00edtett \u00d6b\u00f6lh\u00e1bor\u00fahoz \u00e9s az okosbomb\u00e1k \u00e9l\u0151k\u00e9peihez k\u00f6ti az \u00faj digit\u00e1lis k\u00e9pkorszak sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, amit Nicholas Mirzoeff, a vizu\u00e1lis kult\u00fara m\u00e1sik nagy guruja, a pixel korszak\u00e1nak nevez. [3]<\/a> M\u00e1sfajta frazeol\u00f3gi\u00e1t alkalmazva a szimul\u00e1lt val\u00f3s\u00e1gok \u00e9s az optikai tudattalan kor\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, ami Farockit is inspir\u00e1lta. Walter Benjamin ugyanis egykor arra h\u00edvta fel a figyelmet, hogy a m\u00e9dia technol\u00f3gi\u00e1ja \u2013 az \u0151 idej\u00e9ben a fotogr\u00e1fia \u00e9s a film kult\u00far\u00e1ja \u2013 milyen nagym\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozza eg\u00e9sz gondolkod\u00e1sm\u00f3dunkat. [4]<\/a> Farocki ezt gondolja tov\u00e1bb, amikor arra mutat r\u00e1, hogy az automatiz\u00e1lt l\u00e1t\u00e1s, avagy a l\u00e1t\u00e1s g\u00e9pes\u00edt\u00e9se hogyan is v\u00e1ltoztatja meg azt, ahogy \u00f6nmagunkr\u00f3l \u00e9s embert\u00e1rsainkr\u00f3l gondolkodunk.<\/p>\r\n

Farocki k\u00f6zponti kifejez\u00e9se e tekintetben az \u201eoperat\u00edv\u201d, a nem reprezentat\u00edv k\u00e9p lesz, melynek nem az a feladata, hogy \u00e1br\u00e1zoljon vagy reprezent\u00e1ljon, mert csup\u00e1n eszk\u00f6z<\/a> egy feladat elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9hez<\/a>. Val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r a hetvenes \u00e9vekben is l\u00e9teztek kamer\u00e1val ell\u00e1tott cirk\u00e1l\u00f3rak\u00e9t\u00e1k, melyek a f\u00f6ldi c\u00e9lpont elrakt\u00e1rozott k\u00e9p\u00e9t folyamatosan \u00f6sszevetett\u00e9k az \u00e1ltaluk l\u00e1tott k\u00e9ppel, \u00e9s akkor csap\u00f3dtak be, amikor a k\u00e9t k\u00e9p megegyezett. Az operativit\u00e1s Farocki sz\u00e1m\u00e1ra az eszt\u00e9tikum elt\u0171n\u00e9s\u00e9t is mag\u00e1val hozza, ami a r\u00e9gebbi h\u00e1bor\u00fas propagandafilmeket m\u00e9g intenz\u00edven jellemezte. Farocki egy 1972-es amerikai filmet is bev\u00e1g ennek illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, ami amellett \u00e9rvel, hogy a Wagner zen\u00e9j\u00e9vel k\u00eds\u00e9rt sz\u0151nyegbomb\u00e1z\u00e1s m\u00e1r a m\u00falt, mert sokkal praktikusabbak \u00e9s olcs\u00f3bbak az ir\u00e1ny\u00edtott bomb\u00e1k. Kevesebb, de okosabb bomb\u00e1ra van teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9g, ami nem mellesleg kevesebb j\u00e1rul\u00e9kos \u00e1ldozattal is egy\u00fctt j\u00e1r. Farocki pedig a film v\u00e9g\u00e9n csak ennyit k\u00e9rdez: ez lenne akkor v\u00e9gre a hum\u00e1nus h\u00e1bor\u00fa \u00faj korszaka? A h\u00e1bor\u00fak paradox humaniz\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l Antje Ehmannal k\u00f6z\u00f6sen alkotott install\u00e1ci\u00f3ja, A h\u00e1bor\u00fa tr\u00f3pusai<\/em> (2011) is, ahol \u00f6t k\u00e9perny\u0151n visszat\u00e9r\u0151 narrat\u00edv\u00e1k \u00e9s k\u00e9pi toposzok jelennek meg k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le h\u00e1bor\u00fas filmekb\u0151l, amelyek a h\u00e1bor\u00fa \u2013 val\u00f3j\u00e1ban illuz\u00f3rikus \u2013 heroikus \u00e9s emberi dimenzi\u00f3it dombor\u00edtj\u00e1k ki.<\/p>\r\n

Az \u00e9n olvasatomban a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mott\u00f3ja \u00e9s embl\u00e9m\u00e1ja is egy az er\u0151szakhoz ambivalensen k\u00f6t\u0151d\u0151 munka, ami egyszerre fogadja \u00e9s b\u00facs\u00faztatja is el a l\u00e1togat\u00f3t. A Szinkroniz\u00e1l\u00e1s<\/em> (az alkot\u00f3t\u00e1rs m\u00e1r itt is Antje Ehmann) k\u00e9perny\u0151j\u00e9n Robert de Niro h\u00edres t\u00fckr\u00f6s jelenete fut<\/a> a Taxisof\u0151r<\/em>b\u0151l, amikor is a vietn\u00e1mi veter\u00e1n f\u0151h\u0151s otthon, egy politikai mer\u00e9nyletre k\u00e9sz\u00fclve elpr\u00f3b\u00e1l egy lehets\u00e9ges konfliktust. Azt a helyzetet, amikor valaki majd meg\u00e1ll\u00edtja \u00e9s k\u00e9rd\u0151re vonja, mire \u0151 agressz\u00edven visszak\u00e9rdez: Are you talking to me? Hozz\u00e1m besz\u00e9lsz? Nekem sz\u00f3lt\u00e1l? Akarsz t\u0151lem valamit?<\/p>\r\n

Farocki filmj\u00e9n a jelenet sz\u00f6vege egym\u00e1s ut\u00e1n h\u00e9t nyelven sz\u00f3lal meg, ami egyr\u00e9szt az aktus jelent\u00e9s\u00e9nek nyelvi \u00e9s kultur\u00e1lis f\u00fcgg\u00e9s\u00e9t \u00e9rz\u00e9kelteti, m\u00e1sr\u00e9szt a szinkroniz\u00e1l\u00e1s ok\u00e1n a nyelv \u00e9s a k\u00e9p k\u00f6z\u00f6tti diszkrepanci\u00e1ra is r\u00e1mutat. \u00c9s persze a n\u00e9z\u0151t is szembes\u00edti mindezen probl\u00e9m\u00e1kkal: hozz\u00e1m besz\u00e9lsz? nekem sz\u00f3lt\u00e1l? akarsz t\u0151lem valamit? \u2013 k\u00e9rdezi t\u0151l\u00fcnk Farocki Martin Scorsese filmj\u00e9n kereszt\u00fcl, aki Robert de Niro figur\u00e1j\u00e1val sokkol\u00f3an vizualiz\u00e1lta azt, hogy a k\u00e9pek igenis k\u00e9pesek megsz\u00f3l\u00edtani a n\u00e9z\u0151t. Nemcsak az \u00e9rtelemre, hanem az \u00e9rzelemre is hatnak: izgatnak, motiv\u00e1lnak, aggasztanak, nyugtalan\u00edtanak. Egy sz\u00f3val: akarnak t\u0151l\u00fcnk valamit. \u00c9s mintha Farocki mindek\u00f6zben m\u00e9g azt is sugalln\u00e1 az eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171 technol\u00f3giai kontextus\u00e1ban, hogy igaz\u00e1b\u00f3l addig j\u00f3, am\u00edg m\u00e9g van lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk p\u00e1rbesz\u00e9dbe elegyedni vel\u00fck!<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Paul Virilio: Guerre et cinema. Logistique de la perception.<\/em> Galil\u00e9e, Paris, 1984. Nicholas Mirzoeff: The Right to Look. A Counterhistory of Visuality.<\/em> Duke University Press, Durham, 2011.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Michel Foucault: Fel\u00fcgyelet \u00e9s b\u00fcntet\u00e9s.<\/em> (1975) Gondolat, Budapest, 1990. Gilles Deleuze: Ut\u00f3irat az ellen\u0151rz\u00e9s t\u00e1rsadalm\u00e1hoz.<\/em> (1992) In: Ivacs \u00c1gnes \u2013 Sug\u00e1r J\u00e1nos (szerk.): Buld\u00f3zer. M\u00e9diaelm\u00e9leti antol\u00f3gia.<\/em> Media Research Alap\u00edtv\u00e1ny, Budapest, 1997. 11-17.<\/p>\r\n

[3]<\/a> W. J. T. Mitchell: Picture Theory. Essays on Verbal and Visual Representations<\/em>. University of Chicago Press, Chicago, 1994. Nicholas Mirzoeff: An Introduction to Visual Culture<\/em>. Routledge, New York, 1999.<\/p>\r\n

[4]<\/a> Walter Benjamin: A f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete.<\/em> (1931) In: Angelus novus.<\/em> Magyar Helikon, Budapest, 1980. 689-709.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A f\u00fcggetlen filmesk\u00e9nt \u00e9s kritikai m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt is vil\u00e1gh\u00edres Harun Farocki nemcsak a v\u00e1g\u00e1s \u00e9s a mont\u00e1zs, de a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelmez\u00e9s virtu\u00f3z mestere is, akinek munk\u00e1i a vizu\u00e1lis kult\u00fara technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan csak egyre aktu\u00e1lisabb\u00e1 v\u00e1lnak. Farocki ugyanis olyan filmes, akit legal\u00e1bb annyira foglalkoztatott a k\u00e9palkot\u00e1s politikai, kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi jelent\u0151s\u00e9ge, mint a technikai k\u00e9p t\u00f6rt\u00e9nete […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2025193,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2025071","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025071","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2025071"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025071\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2025211,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025071\/revisions\/2025211"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2025193"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2025071"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2025071"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2025071"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}